Az utóbbi években nem fogadtam meg semmit az új évre vonatkozóan. Valahogy nem éreztem szükségét. Bizonyára az utóbbi években annyira baromi jó voltam mindenben, hehe..... , de sok év szünet után idén ismét összeírtam pár tételt, amit illene megvalósítani.
1) Hetente legalább kétszer tornázom (alkalmanként 40 percet). A cél a heti négy alkalom lenne. Muszáj mozogni valamit, egyszerűen így 39 és 40 között már nincs választás. :) Az itthoni ugribugri mellett elég sokat gyalogolok is (legalábbis szerintem), napi fél óra legalább, ovi-suli-haza, szóval nem csak ücsörgök egész nap egy helyben.
2) Többet foglalkozom nyelvi tanulmányaimmal. Amik igazából nem léteznek. Mármint a tanulmányok. Folyamatosan, mondom, folyamatosan olvasnom kellene idegen nyelvű könyveket és nézni eredeti nyelven filmeket. Mivel az utóbbi x időben már német nyelvű csatornáink is vannak, hát nem csak angolból erőlködhetek.
3) Az első pontból következik, de lemaradt, hogy jó lenne fogyni egy pár kilót. 5 db-bal már be is érném, mivel újabban elég nehezen mennek le rólam. Mire kitavaszodik, klassz lenne "csinosódni". Szerintem ha nem zabálok esténként és sikerült többet mozognom, annak meg lehet az eredménye.
4) Igyekszem a stresszt minimumra csökkenteni. Le van minden tojva! Habár......................Iszom gyógyteát, relaxálok és ilyenek.
5) Kezdek valamit a bloggal, hogy írásos formában is kézbe vehető legyen. A kezdetektől. Szerintem sokkot kapnék, ha egyik napról a másikra nem lenne elérhető valaki gikszer folytán a blog. Még nem mertem összeszámolni, hogy hány ezer oldalas paksamétáról van szó, egy töredéknyi adag lementve 800 oldalra jött ki. Tibi egyelőre nem vállalta a nyomtatást saját céges keretein belül. Hát igen, a szabónak jó ruhája, a cipésznek jó cipője....Mindenesetre lassan hét év története lebeg a neten, vagy a mindenkori laptop bendőjében. Nodehát hány vinyó szállt már el a világtörténelemben? Nem egy. Szóval akkor lennék nyugodt, ha legalább kinyomtatva valamennyi év anyaga a fiókomban pihenne. Az egy külön történet, hogy a két freemail-es előd blog eltűnt a netről és ebből a popiblog minden egyes bejegyzése már nincs is meg sajnos.
Nagyjából ennyi. A szokásos egészségesentáplálkozom, idénsokhalateszünk, elegetiszom, kevesebbet eszem, desokfokhagymát, csaksemmiédesség, jókislányleszek, istenbizonyidénköltözünk (mintha rajtunk múlna), spórolunkspórolunkspórolunk, lefogyoktízkilótésbombanőleszek....hát ezek sem lennének baj, ha megvalósulnának.
Egyébként, amilyen semmilyen volt a karácsony, annyira klassz lett idén a Szilveszter. Kedden (szerintem kedd volt) megállt Tibi előttem, hogy a héten már nem dolgozik. Na az egy emlékezetes pillanat volt, még ha nem is egészen hittem el. Pedig tényleg nincs meló a héten. És ez olyan kimondhatatlanul hiánypótló!
Még az ebéd is jobban sikerült, mint karácsonykor, anyutól kapott húsból sütöttem pecsenyét, fokhagymás-lilahagymás krumplival, savanyúsággal. Nagyon jót zabbantottunk. Estére kisült a friss sajtos pogácsa is, amit jéghideg cider-rel gurítottunk le, majd később pezsgővel. Közben filmet néztünk (The Other Woman, - Cameron Diaz féle) a kellemesen setét nappaliban, kellően sötét is volt, hogy a karácsony fények meghitté tegyék a szobát. Maga volt a boldogság!
Pezsgőből idén (sem) válogattam, pedig mindig tervezem, hogy valami drágát és különlegeset veszek, aztán általában marad a Törley édes...mert szánalmas módon mi azt szeretjük, nem a szárazat. Akárhogyis, jól esett, imádom a pezsgőt. Az alkalomra még a kristály poharainkat is előszedtük, persze a gyerekeknek nem, és a mi poharainkat sem az asztalon pihentettük, hanem biztonságosabb enteriőrökön,....-ben...
Éjfél után meghallgattuk a himnuszt, majd a gyerekek a konyha ablakhoz rohantak izgatottan, hogy a különböző tűzijátékokból minél többet elcsípjenek. Úgy volt, hogy idén kimegyünk a Kossuth térre, közösségben köszöntjük az új évet, ám Zalán reggelre belázasodott, így maradtunk itthon, Réka nagy bánatára. Később az Óvakodj a törpétől! ment a tévében valamelyik csatornán, azt kezdtük el nézni, de valahol a közepén annyira elálmosodtunk, hogy inkább eltettük magunkat holnapra.
Az új év első napja nagyon különös volt. Először is nagyon sokáig aludtunk, későn ébredtünk, de valami csoda jól aludtam. Mint egyébként egész héten és múlt héten. Isteni addig aludni, ameddig csak tud az ember lánya. A gyerekek sem keltek korán, mint általában hétvégén az szokásuk.
Csütörtökön Zalán mindig lázas volt, én vittem volna az ügyeletre, Tibi nem. Végül adtunk neki még egy napot, mert a láz kivételével semmi baja nem volt. Illetve kutya baja nem volt, amíg nem kezdett el felkúszni a láza, na akkor elesett lett, bágyadt, "nagybeteg". Ezzel a lázon rágódtam álló nap, remélem, ez nem azt jelenti, hogy egész évben betegek leszünk....Viszont nagyon virágos volt egész nap a kedvünk, jókat rötyörésztünk és kacagtunk. Ja és odaégett a lencsefőzelék. Ez nem tudom, milyen ómen. A maradékot, a kozmásat mi megettük Tibivel, a gyerekek maradtak a süli virslinél.
