Egyik este együtt a család. Motoszkál bennem egy gondolat. Persze a téma az iskolakezdés, mi más?
- Izé, Zalán, figyelj csak. Tudod, pénteken reggel lesz az évnyitó....
- Ühüm.....
- ....éééés utána majd szépen visszamentek a tanterembe éééés lesznek órák, tudod?
- ??
- Mármint nem rendes órák még, ismerkedtek egy kicsit, gondolom, játszotok is majd...
- Én évnyitó után megyek haza veletek. - vágja ki magabiztosan, maxi határozottsággal.
Nyakon ragad a pánik.
- Mókuskám, igazgatóbácsi megnyitja a tanévet az évnyitón és utána úgymond ... konkrétan...egy kicsit...elkezdődik a suli. Szóval nem ér véget aznap az évnyitóval.
Pont hogy elkezdődik?
- Micsoda?? Ott kell maradnom?? Na neeem.....
- Hát igen....anya megy dolgozni, apa megy dolgozni, Réka megy a 4.B-be...te pedig az 1.A-ba....Ilyen a szeptember 1....
- Hm.....- gondolkodik ezerrel, fel és alá járkál előttem, mint amikor feszkó van benne.
- De ott lesz a legjobb cimborád, Máté is, úgyhogy nem fogtok unatkozni. Nagyon izgi lesz.
Szóval csak azt akarom mondani, hogy....ott kell maradnod.
- Éjszakára is??? - csattan fel felháborodottan.
- Dehogy. - végre nevetek, immáron felszabadultabban. - 3 és 4 között megyek értetek és együtt hazasétálunk, jó?
- Jó, Máté mellé fogok ülni egy padban.
- Szuper, szuper, meglátod, csudajó lesz!
Tényleg nagyon izgi lesz, abban nem túloztam. Lesz két iskolás gyerekem, döbbenet, döbbenet és hihetetlen. Ennél csak az lesz a sokkal de sokkal durvább, ha már iskolás gyerekem sem lesz, illetve lesz két gimnazistám....egyetemistám...aztán huss, már gyerekem sem lesz, legalábbis olyan, amit nevelni kell....No csöppet előre szaladtam, szokás szerint. Maradjunk ott, hogy Zalán elsős lesz és még pont 5 napom van, hogy megemésszem.
Pénteken, azaz tegnap összeszedtem minden tanszert, egy dobozba pakoltam, ami majd a padba kerül, a tartalék tanszereket egy másik dobozba, a füzeteket, üzenőt és ilyesmit egy harmadik dobozba, ami egy kosár. Zalánnak van pár fiókja, az ő tanszerei még csak két felé osztódtak, tartalékok és iskolai doboz tartalma. Ezzel meg is könnyebbültem valahogy és a végére végtelenül el is fáradtam. Bár péntekre ki szoktam nyiffanni alapból is, akkorra bennem volt egy óra konyhasikálás, egy óra vevőjelöltekkel való diskurzus és még jött két óra tanszer válogatás, füzet csomagolás (nejlonba), füzetre a nevek felírása (úgy, hogy véletlenül se írjak Rékát a Star Wars-osra és Zalánt a baglyosra. Tegnap este úgy bedőltem az ágyba, mint egy zsáááák....
Még fehér harisnyát veszek hétfőn a kínai boltból és azzal az ünneplő hacuka kérdése is rendezve lesz. Gyakorlatilag mehetnek a gyerekek a suliba. Ha muszáj, hát muszáj.
A főnökömnek vázoltam a szitut tegnap, hogy pénteken, szeptember első napján fél napot dolgozom illetve a szülői értekezlet várható napján amiről még nem tudjuk pontosan melyik lesz....megint egy fél napot. És ugye emlékszik, hogy van még fél napom júniusról, amit kiírtam ugyan, de nem vettem ki. Úgy láttam, majd ezt meg is erősítette, hogy nincs képben, de biztos.....Tényleg így van, én becsületes
Na megint előre szaladtam, bocsi, folyton ez van.
Éljen az a pár nap, ami még a vakációból hátra van! Éljen mama felejthetetlen és utánozhatatlan szilvás gombóca! Anyukám sáppadt, de mézédes barackja! A cicák, főleg az enyém, aki zseniális. És éljen a vasárnap, ami holnap jön! :)
