Reggel a mosolygós és sugárzó A. óvó néni fogadott bennünket a Napraforgóknál. Ahogy Tibi próbálta lefejteni Zalán karját a nyakáról (na igen, az elválás még mindig nem egyszerű csupamosolygós, habos babos álom-gudbáj) A. úgy nyilatkozott, hogy Zalán olyan nagyon jól érzi magát a csoportban, teljesen fel van oldódva, boldog és vidám. (Nahiszen. Ő nem látta, ahogy reggel full depresszióban készülődött oviba, hogy neeeeakaroookmennniiii!) Továbbá! Ő (A.) nem tapasztalja AZT A VALAMIT Zalánnál egyáltalán. Pislogtam egy párat Zalán hátára a pihepuhában, majd leesett. Arra célzott, hogy az oviban drága fiacskám folyamatosan beszél. Magyarán itthon dadog, velem, Tibivel vagy bárki mással, de beteszi a lábát az oviba, kiszakad az itthoni terrorból és egyből nem akadozik. Pereg a nyelve, mint kés a vajban, hogy képzavarral éljek....Hirtelen nem is tudtam, mit gondoljak. Leginkább az járt az eszemben (jellemző...), hogy ha így is van (amit erősen kétlek), mit gondolhat rólam most ez az óvónéni...Sok jót biztos nem.
Akárhogyis....délután beszéltem a másik óvónénivel, Cs.-val, aki panaszkodott, hogy Zalán nem igen áll vele szóba...Úgy kell fülelnie, ha a hangjára kíváncsi, mert bezzeg a többi gyerekkel cseverészik vidáman, tegnap még ki is osztott valakit csípőre tett kézzel. Azt egyébként én is észrevettem, hogy sokat nyitott a többi gyerek irányában. Eleinte meg sem látta őket szinte, mostanság pedig el-eljátszik egyik vagy másik KISLÁNNYAL vagy pasival. Szóval ez már haladás és eredmény.
Még délután is ezen rágódtam, hogy bakker, kiderül a végén, talán még a pszichológusi szakvélemény is alá fogja támasztani, hogy ÉN vagy MI vagyunk a hibásak Zalán beszédhibáját illetően. És ha így lesz, vajon magamba fogok e roskadni szállni? Kiderül egyáltalán valaha, hogy hol a gubanc és tudjuk e oldani? Esetleg akkor talán leszokom arról, hogy felemeljem a hangom a gyerekekkel.(1) Bár ilyen alapon dadogna a fél ország. Hát majd meglátjuk!
Délután olyan okos voltam, hogy hosszú hónapok után végre nem felejtettem el, mikor lehet időpontot kérni a gyermekszemészetre. Arra gondoltam, hogy iskola előtt nem árt ellenőrizni, hogy RékaCica látja majd a táblát, mint a sas. Igaz, sasok nem ülnek padban, de értitek....Zalánra is ráfér a kontroll, ahhoz képest, hogy évente ajánlott a szemészeti kontroll és 2,5 éve arra sem jártunk. Elkérte az asszisztens hölgy az adatainkat, majd JÚNIUS 11-re kaptunk időpontot. De úgy, mintha most lenne nagyjából mondjuk ötödike. Júniusban. Visszakérdeztem, hogy jól hallottam e, nem volt ippen néma csönd körülöttem, de a hölgy megerősített, hallásom kiváló. Háttt egyelőre nem lesz olyan gondom, hogy felkészítsem a gyerekeket a szemészeti vizsgálatra, ejráérünkarramég...De szó szerint!!
(1) Pedig Isten látja lelkem, én is fejlődőképes vagyok. Zalán összefirkálta filccel a vadiúj pólóját, nem szóltam egy szót sem túl 2 db ejnyebejnyén. Vacsoránál első megmozdulása az volt, hogy a nyakába borította a levest (még jó, hogy nem volt forró), csöndesen annyit mondtam, mint egy lenyugtatott elmebeteg, hogy vegye le (jönnön, segítek, semmi baj, jó étvágyat). Ujjával vadul nyomogatta a laptop képernyőjét, ami külön gyengém és még akkor sem kiabáltam vele. Szóval szánsájn és nyugi van itthon, istibizi!
(1) Pedig Isten látja lelkem, én is fejlődőképes vagyok. Zalán összefirkálta filccel a vadiúj pólóját, nem szóltam egy szót sem túl 2 db ejnyebejnyén. Vacsoránál első megmozdulása az volt, hogy a nyakába borította a levest (még jó, hogy nem volt forró), csöndesen annyit mondtam, mint egy lenyugtatott elmebeteg, hogy vegye le (jönnön, segítek, semmi baj, jó étvágyat). Ujjával vadul nyomogatta a laptop képernyőjét, ami külön gyengém és még akkor sem kiabáltam vele. Szóval szánsájn és nyugi van itthon, istibizi!
