2015. szeptember 17., csütörtök

Első foci edzés



 
Háromnegyed ötkor Tiboromék elszáguldottak mellettünk az utcán, miközben mi hazafelé battyogtunk a suliból. Csak úgy porzott az út....Akkor már tudtam, hogy el fognak késni az első edzésről, no problémó....Egyedül az vígasztalt, hogy nem én égek porrá esetlegesen a késés miatt, mint az rendszeres. Végül a pasas este fél 8 tájban támolygott haza csatakosan, elcsigázottan, büdösen, sós ízű habtesttel és kérte a vacsoráját. Kérdésemre, hogy namilyenvoltafocidrágakicsibogaram, művelt értelmiségi csemete módjára azt felelte:
- Szar!
 
Pislogtam ám párat, mert a teraszról csüngvén már meginterjúvoltam a haza térő kisdedemet, ugyanerre a kérdésre azt felelte, hogy NAGYONJÓÓÓ. - azért okos gyerök, nyilvánosan azért még nem blamálja magát, előttem meg úgyis mindegy.
Tálalván a mama által alkotott töltött káposztát (amiért hálaimát rebegtem egész héten, mert a másik mama által küldött birka pöri jóvoltából a héten még nem kellett főznöm, háhá!) szemügyre vettem a fiúcskát. Haja begöndörödött, bizonyítván, hogy alaposan leizzadt a sporttevékenységnek hála. Falta a vacsorát, mint egy éhes farkas. Szempillantás alatt tisztára nyalta a tányért és desszertet követelt.
 
Végül a családfő számolt be a részletekről. Nagyjából 20-25 2010-es évjáratú kisfiút tereltek össze a kézilabda csarnokban és egy roppant szigorú, kiabálós bácsi hajtotta őket keményen másfél órán át. Több kisfiú sírva fakadt és az anyukáját kereste a sípszóra és a katonás hangnemre reagálva. Zalánnak meg sem kottyant. Na hát nem hiába ordítozok én itthon annyit, edzett a gyerek.  Sokan a másfél órás megterhelést sem bírták, szerintem minkét dolog figyelemre méltó és érdemes rajta elgondolkodni. Főleg a miérteken. Volt probléma bőven azzal is, hogy mindenki megtalálja a helyét, betartsa a szabályokat és utasításokat, de hát 5 év körüli bandánál ez még belefér, még most tanulják majd mindezt, nem? Annyi bizonyos, hogy jövő héten újra mennek a fiúk. Megfelel a dolog amolyan apa-fiú programnak is, félig-meddig.
 
Közben Rékáéknál folynak az első év eleji felmérők. Szerintem a héten matekból és magyarból is megírják mindet. Gyanúsan érdektelen vagyok egyelőre, na majd csak nehogy meglepődjek. Hétvégén elmarad a bográcsolás a szülőkkel a ligetben, az ofő érdeklődés hiányában lefújta az egészet. (Vadpörkölt lett volna pedig.) Viszont, megnyertünk ugyanott egy tűzharc versenyes részvételt, Rékát beválogatták a csapatba, úgyhogy szombaton mindenképpen a ligetben leszünk ,csak még kaját sem kapunk utána. Hát így jártunk! Vasárnap szülinapra hivatalos Réka a Tisza Moziba. Én nem is tudtam, hogy ilyen buli is van, moziba beülős. Gondolom, a tortát nem a film vetítése közben vágják fel a sötétben. Vagy igen? :)