Ma hazaadták Réka ágyneműjét. Azt mondta a dadus néni, hogy többet nem alszanak már benne ebben a 3 hétben, így a párna és a plédek is hazakerültek. (Ugye a bébi plédjével takarózott, persze huzattal együtt, egy másik puha polár pléddel pedig vackot készített magának, hogy kényelmesebb legyen a "tábori ágya".)
Azt hiszem, lassan kezdem felfogni, hogy tényleg vége lesz az ovinak belátható időn belül. Mosolyogtak is rajtam ma a kolléganőim, hogy mennyire kész vagyok. Nem is, bizonygattam pislogva. Vagy igen??? Erre nem sokkal kezembe nyomták az ágyneműt, hogy már nem lesz rá szükség és ott is csak pislogtam. Végül annyit motyogtam, hogy jobb is így apránként "hazaköltöztetni" a lányt, legalább kisebb a trauma. Nohát mi lenne, ha még szerettem is volna az ovit?
Tegnap délután a mappák ürültek ki, a kreatívok, hazaadták az óvónénik az összes nagycsoportos rajzot, ami nem került a kukába vagy a porfolióba. Ez utóbbit év végén megkapjuk, három év áttekintése lesz. Láttam "félidőben", sokat nem mutatott Rékából, virított benne egy darab fotó és egy darab rajz per év....Talán nagycsopi végére felturbózzák egy kicsit.
Emlékszem, mikor kiscsoportos volt Réka úgy elnéztem az akkor nagycsoportosokat, milyen nagyok már, milyen ügyesek, akkor távolinak tűnt a nagycsoportos Réka, erre tessék, egy villanással később itt állunk mi is a ballagás küszöbén.
Ha már búcsú, tegnap beszéltem Gyuri bácsival (úszás oktatónk), hogy akkor mi befejeztük az úszást nála, illetve nyárra, arra a két hónapra (júni és júli) a szakosztálynál szeretnénk úszni. Heti 3 edzés, kettő kötelező, összesen 8 000 Ft/hó belépővel együtt. Szilvi néni lesz az új edző. Helyeselte a döntést, mármint nem Szilvi, vele még nem mi beszéltem, Gyuri. Kinőttük őt. Réka szépen úszik immár gyorson és mellen is, nem tökéletes a gyors kartempója, de oké. Háton is ügyi. Pillangóval sem fullad vízbe. Ennyire jutottunk. Elégedett vagyok, ideje tovább lépni. Szomorkás voltam egy picit, mint minden egyes lezárásnál, hiszen Réka nagyon szeretett Gyurihoz járni, én is szívesen figyeltem, ahogy fejlődik, ezen túl pedig megint valami más jön, valami új. Remélem, nem útáltatják meg vele, amit úgy szeret, (nem Szilvi, hanem majd a suliban az edző) ez egyik félelmem. Meglátjuk.
És én már azt is tudom, milyen tarisznyája lesz a ballagó Manósoknak. Ma megszólított Zalán óvónénije (kiscsoport ballagtatja mindig a nagyot), hogy árajánlatot kérjen tarisznya ügyben az uramtól. Aki ugyan nem tarisznya készítő, de ha dekorról van szó, tud egyet és mást. Láttam a dátumot, 2011-2014....Hhhh....Nem tudom eldönteni, hogy akkor fogok többet bőgni a ballagáson, ha előtte lenyomok egy felest vagy ha nem nyomok le. Mondjuk, nincs is itthon pia boron kívül....
Ezek még őszi képek, be' rég is vót! Tán igaz se' vót? :)
