Köszönöm a játékba invitálást Beának.
Popinaplós időkben írtam egyszer hat-hét pontot a gyermekkoromról, már akkor is tetszett a játék. Íme tehát 7 (+1, mert hirtelen ennyi ugrott be) új dolog rólam, amit esetleg még nem árultam el eddig:
- 1) Utálom a szomszéd macskáit. Mind az ötöt. Ha meglátom őket, kedvem lenne leszaladni a kertbe és addig kergetni őket, míg a hetedik szomszédig nem szaladnak. Eme érzelmeim oka egyszerű: minden SzomszédMacska hozzánk jár üríteni. Azt sem csípem, hogy többet terpeszkednek a hintaágyunkban, mint az egész családunk együttvéve...
- 2) 10 éves lehettem, amikor levelezni kezdtem egy orosz kisdiákkal. Már arra sem emlékszem, hogy fiú volt e vagy lány. A keresztnevéből számomra nem volt egyértelmű. Abbamaradt a dolog, mert eluntam, hogy leveleim hemzsegtek a helyesírási és nyelvtani hibáktól. Illetve, hogy az orosztanár mindig elolvasta mind a kimenő, mint a bejövő leveleket. No nem mintha hidegháborús titkokról csevegtünk volna....
- 3) Egyszer ki akartam vándorolni Ausztráliába. Iszonyúan vágytam oda....Nem sikerült kijutnom. Amikor tervem végképp kútba esett, egy álló nap és egy éjszaka bőgtem. Nagyjából egyfolytában. Aztán másnap reggel, amikor már nem volt könnyem, úgy döntöttem, mégiscsak főiskolára megyek....
- 4) Meglepően későn voltam életemben először nőgyógyásznál. Meg sem mondom, hány éves koromban. Orvosparám csúcsát (vagy mélyét?) jelentette a nőgyógyászat. Ami azt illeti...ma is hetekig trenírozom, készítem magam az éves látogatás előtt. Amikor "ketten" jártunk dokihoz, Rékával vagy Zalánnal a pocakban, az egészen más volt.
- 5) Volt egyszer egy nagyszerű angoltanárom, Mr. Howard. Kemény volt, szigorú és olykor könyörtelen. Soha nem adott maximális pontot az esszéimre és emiatt sokáig haragudtam rá. Mert másnak bezzeg születtek 20-ból 20 pontos dolgozatai. Nekem max. 19-esek...Aztán amikor nyelvvizsgázott a csoportunk a tanév végén, egggészen váratlanul megjelent az írásbelinken. Odajött hozzánk és mindenkihez volt egy jó szava. Akkor láttam, hogy ugyanúgy izgul, mint mi és hogy mennyire drukkol nekünk. Ez nagyon megérintett, ma is szeretettel gondolok rá.
- 6) Vannak fura dolgaim. Például nagyon sokáig nem tudtam, hogy a mustáros tubus kinyitható a kupakkal. Vagy hogy merre kell tekerni a kulcsot a zárban, ha nyitni ill. zárni akarom az ajtót. Úszni sem tudtam megtanulni soha "mélyvízbiztosan".
- 7) Szeretem nézni a tehetségkutató műsorokat a tévében. Lehet jó vagy rossz a színvonal, nem tudom nem követni őket.
- 8) Van jogosítványom, de nem vezetek évek óta. Félek a forgalomban. Nagyjából mindentől. De legjobban attól, hogy megölök valakit.
Akinek továbbítanám a játékot vagy már maga is megkapta vagy nem az a "játékos" fajta, így nem adom tovább kifejezetten senkinek. Akinek kedve van hozzá, állítsa össze hetes listáját nyugodtan!
Popinaplós időkben írtam egyszer hat-hét pontot a gyermekkoromról, már akkor is tetszett a játék. Íme tehát 7 (+1, mert hirtelen ennyi ugrott be) új dolog rólam, amit esetleg még nem árultam el eddig:
- 1) Utálom a szomszéd macskáit. Mind az ötöt. Ha meglátom őket, kedvem lenne leszaladni a kertbe és addig kergetni őket, míg a hetedik szomszédig nem szaladnak. Eme érzelmeim oka egyszerű: minden SzomszédMacska hozzánk jár üríteni. Azt sem csípem, hogy többet terpeszkednek a hintaágyunkban, mint az egész családunk együttvéve...
- 2) 10 éves lehettem, amikor levelezni kezdtem egy orosz kisdiákkal. Már arra sem emlékszem, hogy fiú volt e vagy lány. A keresztnevéből számomra nem volt egyértelmű. Abbamaradt a dolog, mert eluntam, hogy leveleim hemzsegtek a helyesírási és nyelvtani hibáktól. Illetve, hogy az orosztanár mindig elolvasta mind a kimenő, mint a bejövő leveleket. No nem mintha hidegháborús titkokról csevegtünk volna....
- 3) Egyszer ki akartam vándorolni Ausztráliába. Iszonyúan vágytam oda....Nem sikerült kijutnom. Amikor tervem végképp kútba esett, egy álló nap és egy éjszaka bőgtem. Nagyjából egyfolytában. Aztán másnap reggel, amikor már nem volt könnyem, úgy döntöttem, mégiscsak főiskolára megyek....
- 4) Meglepően későn voltam életemben először nőgyógyásznál. Meg sem mondom, hány éves koromban. Orvosparám csúcsát (vagy mélyét?) jelentette a nőgyógyászat. Ami azt illeti...ma is hetekig trenírozom, készítem magam az éves látogatás előtt. Amikor "ketten" jártunk dokihoz, Rékával vagy Zalánnal a pocakban, az egészen más volt.
- 5) Volt egyszer egy nagyszerű angoltanárom, Mr. Howard. Kemény volt, szigorú és olykor könyörtelen. Soha nem adott maximális pontot az esszéimre és emiatt sokáig haragudtam rá. Mert másnak bezzeg születtek 20-ból 20 pontos dolgozatai. Nekem max. 19-esek...Aztán amikor nyelvvizsgázott a csoportunk a tanév végén, egggészen váratlanul megjelent az írásbelinken. Odajött hozzánk és mindenkihez volt egy jó szava. Akkor láttam, hogy ugyanúgy izgul, mint mi és hogy mennyire drukkol nekünk. Ez nagyon megérintett, ma is szeretettel gondolok rá.
- 6) Vannak fura dolgaim. Például nagyon sokáig nem tudtam, hogy a mustáros tubus kinyitható a kupakkal. Vagy hogy merre kell tekerni a kulcsot a zárban, ha nyitni ill. zárni akarom az ajtót. Úszni sem tudtam megtanulni soha "mélyvízbiztosan".
- 7) Szeretem nézni a tehetségkutató műsorokat a tévében. Lehet jó vagy rossz a színvonal, nem tudom nem követni őket.
- 8) Van jogosítványom, de nem vezetek évek óta. Félek a forgalomban. Nagyjából mindentől. De legjobban attól, hogy megölök valakit.
Akinek továbbítanám a játékot vagy már maga is megkapta vagy nem az a "játékos" fajta, így nem adom tovább kifejezetten senkinek. Akinek kedve van hozzá, állítsa össze hetes listáját nyugodtan!
