Réka mondta - 22. rész

Réka kukoricapelyhet kanalaz reggelire tejjel.

- Kérek baracklevet. - szólal meg egyszerre.

Szembemenvén az elmúlt hetek gyakorlatával, mikor is elregéltem, hogy tejre baracklevet nem biztos, hogy ildomos és érdemes, sóhajtok egyet, löttyintek egy decinyi baracklét egy pohárba és Réka elé teszem. Másnap újra, harmadnap szintén. Negyedik nap kérés nélkül a reggeli részeként tálalom ama baracklevet. Réka meglátja és így szól.

- Node anyaaaa, tejhez baracklevet???? Nem, nem....- csóválja a fejét rosszallóan.

Tanúság: Szép lehetek, de okos nem.

***

Hogy valaha Réka csakis a fiúkkal volt hajlandó játszani, lassan a múltba vész.

- Krisfóffal szoktál játszani? - kérdezem uzsonna közben.

- Nem....

- Miért nem?

- Mert ellökött.

- Tényleg? Hogyhogy?

- ....és különben is olyan csúnya....

Ez jelzem, nem igaz, de ízlések és pofonok....

***

Hogyan szokott ismerkedni Rékám?

- Ki vagy te tulajdonképpen? - szól oda egy ismeretlen kislányhoz kedvesen a csúszdánál.

***


Réka énekel:
- Las-san jár a  csi-ga-biga, sás-ká-jában ele-sééég...
- Sáskájában????
- Igen, sáskájában.
- Biztos ez?
- Igen.
- Nem "táskájában"?
- Nem.
- Tudod mi az a sáska?
- Egy bogár.
- Igen, az egy rovar.....És abban van a csiga elesége???
- Hát persze. - vágja rá Réka, mintha ez lenne a világon a legtermészetesebb dolog. 


Máskor:


"Tél szele hóval faggyal jó, elpusztult a nagykendő..."
Végülis....szótagszámra kijön. 




***


Réka: - Szomjas vagyok....
Én: - Van nálam víz. 
Réka: - Jó, szeretem a vizet. (Mióta? Ovi óta)
Én: - Én is, az a legegészségesebb innivaló.
Réka. - Igen, és a sör.
Tök jó, hogy ezt nem az óvodában szögezte le....