Ma nyílt nap volt a suliban a leendő első osztályosoknak illetve az ő felmenőiknek. Első órában matematika az ElsőA-val, másodikban magyar az ElsőBével. Már tegnap délután éreztem a levegőben az izgalmat, készülődést, amikor Rékáért mentem. Rendezkedtek, rendet raktak, táblát töröltek, helyet csináltak, padot összébb húztak. A mi tantónénink is lázban égett, láttam rajta. El is képzeltem a zsúfolt folyosókat másnap reggel, lépni nem lehet a tömegben ahogy a vendégek keverednek az iskolai bandával....erre miről számolt be Réka ma délután? Összesen öt felnőtt és egy szál gyermek (óvodás korú) jelent meg a nyílt napon. Pedig a körzetes óvodákba (2-4 ilyen lehet) név szerint meghívtak minden iskolába készülőt. Jöhettek volna csoportosan vagy egyénileg, Anyukával vagy Óvónénivel, erre a nagy érdektelenség.... Érdekes.
Lehetne boncolgatni az okokat.
Tavaly nem volt ilyen rendezvény. Tudom, mert ha lett volna, ott lettem volna, az elsők között, de nincs ilyen emlékem. Szóval egy frissiben kiötölt "toborzó" volt ez. Megaztán....egy elsős esetében alapvető fontosságú a tantónéni személye. Hogy az mennyire sárkány, mennyire tündér. Talán ha a leendő elsősök tantónénijei tartják az órákat, nagyobb lett volna az érdeklődés? Ki tudja? Egyébként pár hete egy szombati nap már vendégül láttak leendő elsős és szülőt az üres iskolában, bemutatták mindazt, amit érdemes tudni a suliról, ott megjelent nagyjából két osztályra való szülő, ami egész jó eredmény talán.
Elálmodoztam különben, hogy vajon mit mondanék ezeknek a szülőknek, akik várhatóan ezt az iskolát választják a gyermeküknek.
1) Csakis jó képességű gyerkőccel érdemes próbálkozni. Nem azért, mert nem bírja el a tempót, tagozat előtt nem kell ettől félni, hanem mert a sima osztály jelentősen gyengébb lehet, mint a tagozatos. Kisebbségben viszont túlontúl erős. Szerintem sokan azért döntenek másik iskola mellett, mert tartanak attól, hogy a gyerök nem fér be a tagozatra. Vagy egyszerűen nem akarják kitenni őket a túl korai versenynek. Hiszen máshol elsőtől nyolcadikig ugyanaz a felállás nagyjából, itt pedig harmadik év elején alakul ki a végleges osztály összetétel....
2) Nem kell félni az iskolától, nem olyan nagy és félelmetes, mint ahogy az az oviból látszik. Vagy nekem van mákom Rékával, nem tudom.
3) Nagyon fontos, hogy jó tantónénit válasszunk a gyerkőcnek. NEKI valót. Nem a szomszéd gyerekéhez illőt. Nehéz téma, főleg ha egyiket sem ismerjük, de nem lehetetlen feltérképezni őket.
4) Úszást melegen ajánlom, a többi sportot kevésbé, mert azok nincsenek az órarendbe építve. Kicsi is a választék, mindössze tánc, judo és atlétika.
5) Rákóczisnak lenni jóóó! Olyan, mint egy nagy család.
Még másfél hét van a bálig. Nem fogytam további kilókat, sőt, dekákat sem. A mérlegre sem igen merek állni....Nem nasizok semmit és igyekszem minél kevesebbet enni. De hogy hat óra után este semmi, az rendre csődöt mond nálam. Ott bukom el állandóan, hogy enni azért a gyerekeknek csak adok....és akkor elvesztem.
Voltam ma egyébként üzemorvosnál, ahová évente kell járnom, mert valami okból magasabb kockázati csoportba tartozom (-zunk valamennyien). Minden rendben volt, bár csóválta a fejét a doktornő, hogy sem nőgyógyásznál (rákszűrés), sem laborban nem voltam öt éve....Ejnye már!
Hogy színesítsem témáim skáláját, elmesélem, hogy Zalán időközben belenőtt a 116-os ruha méretbe, a hétvégén már ekkora pólókat vettem neki. Rékára még jó a 128-as, de épphogycsak....Retteg (idézőjelben), hogy Zalán utol éri, no igen, már csak egyetlen méret fér be közéjük.
Na megjött Apa, kisebbfajta hátsófali infarktust elszenvedtem, mire rájöttem, hogy miatta nyikorog a bejárati ajtó.
Mit is akartam még mesélni? Fogalmam sincs....Talán arról, hogy hogyan tanulják a mai elsősök a 20 alatti összeadást (pl. 9+8=17) Marha izgalmas, tudom, de engem tényleg érdekel, szóval kielemzem. Nohát az úgy van, hogy minden elsősnek - ha álmából ébresztik is fel - nagyon tudni kell a számok bontását. Különösen a 10-ét. Ha nem megy, mint a karikacsapás, akkor gáz van, nem fog menni a számolás. Merthogy FELBONTJÁK a 10-et 9+1-re, az egy és a nyolc között hét a különbség, tehát az eredmény 17. Vettétek, tudtátok, követtétek? Jó, mi? Na léptem aludni.
