Visszatekintés 2015 - november és december

Találtunk egy "álom házat" a közelben ebben a hónapban. Végre! Pont a szomszédos zsákutcában található és hatalmas iroda+műhely figyel az udvarában. A lakás maga két szintes, az egyik szinten egy nappali van + egy háló (nekünk), konyha, fürdőszoba, illetve az emeleten még két szoba, egy játszószoba cserépkályhával és fürdőszoba. Maga a tökély nekünk. Igaz, legalább 4 millió felújítást láttam a lakásban....Pl. új cirkó kialakítása...Az ár pedig nem alacsony, a vevők nagyon ráérnek. Mivel a mi lakásunkra még csak vevőjelölt sincs egyáltalán az utóbbi egy évben, nem valószínű, hogy ezt a lakást meg tudjuk venni. Persze soha nem lehet tudni, talán engednünk kell majd tovább az árból. Kénytelenek leszünk, azt hiszem. 

Novemberben készségszinten vágtunk minden Star Wars filmet, hol az egyik csatorna adta a részeket, hol a másik. Nem volt nehéz kibogozni, melyik miről szól, ki ki ellen harcolt és pontosan mi is volt a cselekmény??? A legfrissebb rész megtekintése még várat ránk egy kicsit, remélem, januárban arra is sort tudunk keríteni. A Dino tesó nem volt rossz,  megjegyzem, 6 éven alulinak nem ajánlanám kifejezetten, de a gyerekeknek - ahogy azt előre megjósoltam - tetszett, jókat kacarásztak rajta. 

Sötét hónap volt ez a november, most, hogy visszanézek rá, nem sok vidám dolgot hozott. Zalán pl. fogta magát és abbahagyta a focit, egyszer és....no talán nem mindenkorra. Pipa voltam, tehetetlen, dühös....aztán elfogadtam. Nem igen tehettem mást. 

Novemberben lebetegedett Zalán, majd egy hét csúszással, vagy kettővel Réka. Mindketten antibogyót kaptak, miután első körben a Rhinatiol nem oldott meg semmit. Az antibiotikum szerencsére nagyon gyorsan szétkergetett bennük minden bacit és egykettőre a gyógyulás útjára léptek. Erőssssen érintett volt a hörgőjük, különösen Rékának, szegény annyit köhögött, rossz volt hallgatni....Mire visszatért a suliba egy pénteki napon, már aznap nyelvtan dolgoztot írt, hétfőn matekok, kedden környezetet....Hű, de örültem! Nagyon nem voltak tekintettel Réka betegségére, nem mondom. Okos a gyermek, okos, de mégis....

Újabb megpróbáltatásként kaptam egy finom kis hólyaghurutot, csak pislogtam, hogy én? Biztos ez? Biztos hát. Talán 3 nap betegszabival megúsztam, majd visszatérvén a munka világába rögtön jött a hír, hogy a cég Pest megyébe költözik...Úsztam a boldogságban, egyenesen lebegtem. Itt SzolnokonRá egy hétre elbúcsúztattuk utolsó normális kolleganőmet is. Bőgtem, mint egy szaros gyerek. Újabb egy hétre rá kidőltem én is, kísérteties hasonlóságokat mutattak a tüneteim Réka nyavalyájához. Hát igen, a hörgőim nem nagyon strapabíróak és ha támadás éri őket, hát az jó Isten vigyázzon rám! Persze ez már december, lassan a végéhez közeledett az év. 

December nagyjából másról sem szólt számomra, csak arról, hogy nyomtam az ágyat. Vagy ha nem, hát éppen orvosnál ücsörögtem. Van az a Telenor-os karácsonyi hirdetés, a " We live in cities...you never see on screen..." vagy hogy is van....na ha én azt 500-szor nem láttam a kényszerpihenőm hetei alatt, egyszer sem. Eleinte nagyon tetszett...

A nyavalyámról már írtam eleget, egy antibogyó, aztán másik, semmi eredmény, röntgenek, labor, tüdőgyógyász, tüdőgyulladás diagnózis, harmadik bogyó, lassú javulás. Fekvés, fekvés és fekvés. Azt nem írtam, mert nem mertem, hogy a második antibogyó végefelé egy este előástam magam a párnáim közül és elmentem a céges vacsorára. Utólag elég nagy hiba volt, nem szabad lett volna. Nem voltam tudatában, mennyire beteg voltam. Akárhogyis volt, a nyavalyám a céges vacsora magasságában fordult át tüdőgyulladásba, ezt tény, úgyhogy.....gratulálok magamnak, vállveregetés és plecsni jár, valamit külön jutalom.  

Karácsonyra viszont felgyógyultam, meggyógyultam, boldog és meghitt karácsonyunk volt minden megpróbáltatás ellenére az idei is. 

Hát ennyi volt az év, 2015. Nagy mélységek, fájdalmak, sérülések, talpra állások. Talán életem egyik legrosszabb éve volt, ha lehet ilyet mondani. Mégis sok jó is történt, amikért hálás vagyok, utazások, nyaralások, a gyerekek önmagukban és járulékaikkal, Tibi is fejlődött cégileg, vállalkozásilag, nem volt gyenge éve egyáltalán. Együtt vagyunk, szeretjük egymást, hellyel-közzel egészségesek is vagyunk, ami fontos, megvan. Kevesebb próbatételt és gödört szeretnék az új évben, sok-sok mosolyt, nevetést, jókedvet valamennyiünknek! 

Boldog, békés új évet kívánok nektek, akik velem vagytok! 

BUÉK!