2015. december 31., csütörtök

Visszatekintés 2015 - június



június igen sűrűre sikerült. Ott volt rögtön hónap elején az éjszakába nyúló Rákóczi gála (sulis) és a  bográcsolás az ElsőBés szülőkkel a rekkenő hőségben. Tiszta szerencse, hogy volt árnyék, másképpen biztosan ott nyiffanok ki. Egyik tantónéni sem tudott eljönni, E.-nek más programja akadt, É. versenyre vitt gyerekeket a Ligetbe, hiányoztak is, de azért ott voltunk egymásnak anya és apa társaimmal, lassan minden szülőt és gyereket egymás mellé tudtam rendelni. Nem egészen mellékesen, a  paprikás krumpli is fogyasztható volt. Legjobban mégis a tikkasztó meleg maradt meg bennem és hogy a gyerekek a közeli kút hozzájárulásával micsoda dagonyát hordtak össze szempillantás alatt. Akár a malackák....jáááájjj....

A hó elején - és egész előző hónapban - főtt a fejünk, hogy a nyári szünetet hogyan oldjuk meg felügyelet szempontjából. 2 hét szabi nekem biztos volt a nyárra, de még akkor is maradt 8 hét lefedetlenül. Azt terveztük, hogy Zalán marad oviban a hónap végéig, mert az csak júli közepén zárt be, Rékát gyorsan befizettük két iskolai táborba is, így a júniusnak máris pipa volt....Valamint 30 e Ft minusz. 

Zalánnal védőnéninél is jártunk az öt éves státuszon, volt vérnyomás mérés és látás, hallásvizsgálat. Mire érte mentem az oviba, addigra elaludt a szentem a kisasztalnál, majdnem megzabáltam és töröltem az időpontot a védőnővel, tekintettel fiacskám legédesebb álmaira....végül Zalán vidáman ébredt, ha már engem látott és célba értünk időben.

Valamikor júniusban nagy kapkodás közepette jártunk a zeneiskolában is beiratkozás céljából. Fuvolára jelentkeztünk, Réka ötlete alapján. Ritmust tapsolnia és énekelni e kellett. Nem mondták, hogy alkalmatlan, menjünk szépen haza és felejtsük el a zenei oktatást ahogy van.... csak hogy augusztusban majd értesítenek, hogy hogy és mint lesznek a továbbiak. Elvileg a Rákócziban hagyománya van a fuvolának, így biztosra vettem, hogy fuvolás lesz a lányból.

A hónap közepén eljött a bizonyítvány osztás és a tanév vége is, Réka hibátlan bizonyítvánnyal, valamennyi tárgyból dicsérettel zárt. Minden elsős kitűnő tanuló (pedig ebben az osztályban ez még viszonylag egyszerű) igazgató dicséretben részesült és oklevelet vehetett át az igazgató bácsitól. 13 kitűnő lett az osztályban és egy kisdiák osztályt ismételt (bár a pletykák szerin ötnek lett volna ajánlott)

A Rákóczis ballagás kimaradt Réka kis életéből idén, bár kötelező minden diáknak, hacsak nem maga is meghívottja egy másik  ballagásnak. Idén mi D. ballagására utaztunk az nagy Budapestre aznap (tesóm leánykája), szép volt, klassz volt, Pasarétre szervezte tesóm a vacsorát...Hibátlan volt minden. 

Hogy E. pszichológussal ekkorra hol tartottunk, meg nem mondom. Majd utána olvasok a blogban. :) Ha június, akkor Tiszavirág Fesztivál, Ruzsa Magdi járt nálunk koncerten, élmény volt! Csúcs volt! Más programra nem emlékszem. Illetve Rékának ott voltak a sulis táborok, ahol jól érezte magát, az atlétikában és a labdajátékban egyaránt. Zalán nem tette meg nekünk azt a szívességet, hogy oviba járt amíg mi terveztük, idejekorán lebetegedett és maradt apa szoknyája nadrágja mellett. 

És hát negyven éves lettem, mire a hónap 28. napja ránk köszöntött. Azóta van okos telefonom és szép órám (néhány év óramentes időszak után), nem is értem, hogy bírtam azelőtt bármelyik nélkül is. Az élet meg....hát az megy tovább, nem áll meg, nem történt semmi. Nem érzem magam negyvennek, szép vagyok és fiatal, lálálálá.....hát nem ez a lényeg?  

Huh, félidő! Most muszáj sütőbe küldenem az aranygaluskát. 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!