Július úgy köszöntött ránk, hogy Zalán ippen túl esett egy torokgyulladáson, Réka pedig szép sötétbarnára sült a táborokban.
Július legfontosabb és legemlékezetes eseménye volt a krétai nyaralás. Az a mélykék tenger, annak sós íze, azok a tavernás vacsorák, a medencés pancsolások, a kirándulások...hhhhhh....úton a reptér felé, immáron haza irányban, elmorzsoltam egy könnycseppet. Nem gondolnám, hogy mostanában külföldi nyaralás belefér a költségvetésünkbe, tekintettel a most már prioritássá előlépő lakáscserére. Akárhogyis lesz, ez a nyaralás nagyon klassz volt, Görögországba vissza fog húzni a szívem....
Pszichológus témakörében Zalánt lenyomott két kört E. társaságában, majd együtt Tibivel mi is elé járultunk. Ez volt az a "randink", ahol annyi minden olyan elhangzott, amin aztán heteking járt az agyam, napokig meg zsongott....Pl. hogy a gyerekek hozzá vannak szokva a feszülséghez, bezzeg az ovi -kvázi- felelőssége azzal kapcsolatban, hogy Zalán nem szólt az óvónőkhöz valahogy elmosódott, köddé vált, már nem volt téma.
Zalán júliusban járt először moziban, N. vitte el a multiplexbe vakációs program keretében, az Agymanókat nézték meg. Réka Mesi barátnőjénél járt névnapi buliban, kétszemélyesben, erről nekem inkább kellemetlen emlékeim vannak...Tibi képtelen volt este fél 10 előtt hazarángatni a leánykát barátnője karmai közül. Lehetett néhány kínos jelenet, amíg a szülők a nappali kanapéján várakoztak. Arra, hogy Réka és apukája távozzanak. Hogy ezért vagy máskért, azóta sem hívták át Rékát játszani "igazgatóbácsiék" ...
Emlékszem, forró volt a július, akkora kánikula volt, hogy még Krétán sem volt olyan melegünk.
Augusztusban nyaraltunk még egy kört a szépséges Balatonnál. Egész jó időt fogtunk ki, pancsoltunk Lellén és Földváron egyaránt. Eláztunk bőrig a Veszprémi Állatkertben, etettünk hattyúkat és kacsákat, boroztunk késő éjszakába nyúlóan, sárkányt eregettünk, mólón sétáltunk, vizibiciliztunk és annyi lángost ettünk, amennyi belénk fért. Villogtam csini új bikinimben is, habár....ha 10 kg minusszal sürögtem és forogtam volna, az előnyösebb lett volna.
Az év legnagyobb csalódása is ehhez a hónaphoz kötődik, valaki, akit kedveltem, elárult, rútul, gyalázatosan, többször egymás után. A dolog a kapcsolat azonnali és 100%-os megszakításához vezetett, azzal is, akinél elásta a becsületem, egy közös ismerős. Mert eme ismerős nekem esett, igazságtanul, mint még soha senki. Kettő veszteség, de azt hiszem, visszanézve, nyereség volt ez a javából. Csak hát sokszor nagyon fáj az, amin túl kell esni a továbblépéshez, megtisztuláshoz, tanuláshoz, ésatöbbi....
Az augusztus is fincsi meleg volt, még a hónap végén is kaptunk az arcunkba néhány hőségriadót. Amikor pl. a gyerekek a Járműjavító nyílt napjára látogattak (Réka fotója meg is jelent a helyi megyei újságban), fullasztó és elviselhetetlen volt a meleg, úgyhogy én itthonról drukkoltam nekik, hogy szép élményekben legyen részük. Őket persze nem igazán kötötte le a meleg, ugyanmár!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!