Húsvét hétfő klasszul telt, meglátogattak bennünket tesómék. Elég bizonytalan volt, hogy ideérnek-e, ezért olyan széles kínálata az ételeknek nem került tálalásra, de a szokásos hétfőn fogyasztott sonka-tojás-torma és kiegészítői az asztalra kerültek, ilyen és olyan sültek, kétfajta saláta és sütemények kíséretében. Beszélgettünk egy jót, sütiztünk, aztán még egész magasan járt a nap, amikor elindultak haza Pestre, úgyhogy elhatároztuk, hogy Dió még egy kört sétálhat a Tiszaliget körgátján. Szerencsénk volt, mert szinte senkivel nem találkoztunk, legalábbis kutyásokkal alig. Dió istenit futkározott a nyári (!) melegben. Ezt követően már alig vártam, hogy hazaérjünk és bezabáljak sonkás szendviccsel, és ez sajnos be is következett. Annyira szeretem, hogy nem tudom abbahagyni a zabálást, amíg van előttem kaja és amíg szét nem durranok....úgyhogy ezért vagy másért hajnalban elfogott a hasmenés, gyomorfájás, megint. Ez újabban sűrűsödik mostanában, úgyhogy jó lenne egyrészt ha odafigyelnék arra, hogy nem eszem ész nélkül, másrészt, hogy mit eszek, illetve lehet orvos sem ártana....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!