Jelentkezési lapok és a varázstoll esete

 

Múlt héten pénteken le kellett adni az ofőnek a jelentkezési lapokat, ám csütörtök késő este rám írt, hogy nem jó a kitöltött lap (iskolánként egy, szak lehet egynél több is) , nem írtam bele a nyelveket, amiket Réka tanulni szeretne a gimnáziumban.….Na puffneki. Volt olyan rublika? Megírtam neki, 1) angol 2) német -kivéve spanyolon, ahol adott 1) spanyol 2) angol. Visszaírt, hogy nyomtassuk ki így újra a lapokat, de csak az első változatot veszi be a gyomra a Verseghynek, az nem baj? Visszaírtam, hogy mindegy, jó lesz. Már annyi nyolcadikos gyerekem volt (egysem). Tele vagyok tapasztalattal. Gondolom, tudják a spanyol-angolosok, hogy nem angol-németes (bár lehet, az amúgy jobb lenne, de mindegy) a szakjuk, de mindegy.

Másnap kör-email jött, hogy hagyjuk a picsába a nyomtatást, majd ő, az Ofő a suliban kinyomja mindet, neki így egyszerűbb. Nekünk is. Pénteken hazaküldte mindenkinek szigorúan mappába bugyolálva az aláírandó papírokat, de ezt csak hallottam, mert hétfő negyed nyolcig Rékának ez nem volt fontos. Sebzett oroszlánként hördültem fel hétfőn, hogy "most, szívemből szakadt magzatkám, MOST kell ezt aláírni?! "Elfelejtette, egyem a szívét, pedig kértem pénteken és szombaton is lelkesen.

Mindegy, aláírtunk mindent, a faterja is, szóval pipa ide is. A konyhából még hallottam, amikor uzsonnát csomagoltam, szendvicset kentem, hogy Réka megkérdezi, hogy neki hol kell aláírni, majd hogy az apja némileg csattan egyet, miszerint "szerinted hol?? Nyilván nem ott, ahol az igazgató írja alá…."

Héftőn tehát elvitte a papírokat, este meg is kérdeztem, hogy ugye le is adta őket, ahogy kell, bár az ofő nagyon alapos és pontos nőci. Persze, bólogatott, ahogy vártam, minden oké, már semmi teendőnk a papírokkal többé. Hála Istennek! Viszont az ofő…izé…megkérdezte – folytatta Réka – hogy ugye nem varázstollal írtuk alá szülőként a nyilatkozatokat, olyan világosak az aláírások.

Visszatekertem agyilag arra az időpontra, amikor a hétfő reggel hajrájában negyed nyolckor elém kerültek a felvételi lapok….A tollat Réka nyomta a kezembe, aminek azért van talán némi jelentősége, mert neki van ilyen varázstolla, ahol az írás fényre eltűnik, nekem nincs, nem is volt soha. Azért abban maradtunk, hogy az a toll, amit hirtelen felkapott az asztalról nem volt varázserejű, szóval csak nyugi. Bár lehetne annyiban varázsos, hogy benyomja Rékát rögtön az első helyre, több esélyt adva a másik 3 szak után vágyakozóknak. Előre is köszönjük!

Az összegyűjtött lapokat állítólag személyesen adják le minden középiskolában, csak semmi posta!

Még egy hónap az ideiglenes listáig. Nem várom. Jobb most a bizonytalanság, mint a még nagyobb bizonytalanságba taszító ideiglenesség, ahol mindenki legalább 2-3-4-szer ott van azon a fránya listán, szóval van kiszállás bőven.

Istenem, alig volt idő felfogni, hogy nyolcadikos a kiscsaj, lassan vihetjük beíratkozni a gimibe.....Heh.....!