Hétfő

Sima munkanap. Első teendőm nem az volt érkezésem után, hogy benyomtam a gépem, hanem megkerestem a gépek fertőtlenítőjét (laptop, monitor, nyomtató, számológép, telefonok), a Dettol-t, amivel a kapcsolókat, kávéfőző gombokat, kilincseket egyebeket fertőtlenítjük és a fertőtlenítő gélt, ez utóbbi a táskában volt. A Dettol elfogyott. Helyette valami más van, frankón büdös, de most ez valahogy perverzen megnyugtat. Kezet nem mostam, mert otthonról jöttem és nem nyúltam semmihez. Aztán mégis mostam, mert rájöttem, hogy megfogtam legalább négy kilincset, pfff...

Munka közben is többször kézfertőtlenítés, kézkrémezés, kézmosás, kézfertőtlenítés, krémezés...örök körforgás, mégis olyan a kezem, mint egy agg mosónőé a múlt század elején. Mindegy, már nem is akadok fenn ezen. Postabontáskor, szállítólevelek, számlák érkezésekor, bármilyen csomag, paksaméta jön, átfut az agyamon - nem csak nekem - hogy most akkor kimossuk az adott bizonylatot, vagy inkább a kezünket?? :) 

Délután hazaértem kb. 4-re, fél ötre, persze a gyerekek úgy csináltak, mint aki tanul, de ahogy részletekbe mélyedtünk, rájöttem, hogy vannak hiányosságok bőven. Este 9-ig tanultunk Zalánnal....Most jön majd az a rész, amikor tényleg online matek és német órák lesznek Rékáéknál (Zalánnál nem)...még nem ezen a héten, de hamarosan. Szerintem ez valahol fantasztikus, kár, hogy ilyen okokból van erre szükség. Persze minél nagyobbak a gyerekek, a siker annál nagyobb lehet...Zalánéknál még nem tudok elképzelni egy eredményes online órát bármiből sem, mert kérdéses, hogy mennyire figyelnek, és még talán Rékáéknál is van ilyen rizikó. Viszont idővel biztosan belejönne valamennyiük és ez lehetne a normális vagy a normális egy kisegítő eleme. 

Beszéltem Réka matek tanárával, megkért, hogy szóljak, ha túl soknak találjuk a terheket, túl sok a tanulnivaló vagy valami nem érhető, mert nem kap semmilyen feedback-et és ez kicsit most olyan bizonytalan helyzet neki. Megígértem, bár a százalékszámításos feladatokat még nem néztem át, illetve az anyagot sem, meg egyáltalán...mindenesetre nem tűnt fel a túlterhelés a kiscsajnak. Ha ez számít valamit...

Megünnepeltük Zalán névnapját, bár ajándékok már átadásra kerültek, úgyhogy én csak összepuszilgattam (amúgy is folyton...). Vacsora cigánypecsenye. Ittunk egy pohár bort is, vöröset. Lehet, hogy ez az első lépcső az alkoholizmus felé, de istenemre jól esett. Egri borok amúgy is a kedvenceink. :) 

Ui: Azt bírom, mikor éjfélkor olvasom, hogy pénteken német dolgozat Rékának...

Ui2: Kellene egy új hintaágy a kertbe (abba az elhanyagolható méretűbe), ott tervezem eltölteni a nyaralásom. Persze csak azt a részét, amit nem érint az allergiám.