Vágatlan verzió

Létezik ez a StoryCubes nevű játék. Valaki ajánlotta, már nem is tudom, ki...Nekem nem jött be különösebben, halálra unom magam rajta, inkább csak mint kívülálló hallgatom, hogy a gyerekek mit ügyeskednek össze csillogó szemmel. Hanem Zalán...na ő imádja. Ma délután elblicceltük az úszást, helyette jó sokat játszottunk, hogy a lelkiismeretem is megnyugodjon (nem csak azért.....)

Addig addig, hogy végül - bár a kockáktól függetlenül - kitalált egy mesét. 

Leírtam, mert megkért rá, ezt kapja Apa ma névnapjára. Tényleg, jöhene is már haza....

Szóval a mese, ahogy Zalán diktálta.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisbirka. Ez a kisbirka az olyan cuki volt, hogy a Nap is bámulta. Annak a birkának levágták a szőrét. Utána nagyon rövid lett a szőre. Egyszer a kisbirka felágaskodott, kinyitotta a lábával az ajtót és bement a házba. Amikor senki sem volt otthon.  A kisbirka evett egy kis zöldet, amit előző este kapott a gazdájától. Amikor megette, felkapta a távirányítót , lefeküdt a kanapéra és a híradóra kapcsolt.  Abban éppen az volt ,hogy egy ház felrobbant. A birka hamar megunta a tv-t, Dobble-t játszott magával. Amikor azt is megunta, a házat is megunta, kiment. Amikor hazaérkeztek az emberek a vásárlásból, akkor a birka a gazdájához futott, a gazda felemelte és megölelte. A gazda észrevette, hogy  a távirányító a kanapén volt, pedig nem ott hagyta és a zöld is elfogyott, úgyhogy megtudta , hogy a bárány benn volt. Kiment az udvarra a gazda és látta, hogy már este van.  A birkához ment, aki már aludt, úgyhogy a plüss birkát mellé tette. A gazda is lefeküdt aludni. Boldogan éltek, míg meg nem haltak! 

Hát nem egy irodalmi Nobel díj, de szerintem olyan aranyos! A ház az felrobbant mondjuk....még jó, hogy nem bárányostul....