A vázlatotok között bóklásztam

Az első új, többi régebbi.

Mese megy a tévében.

- Hurrá, Popgolyó!!! - örvendeznek a gyerekek.

- Popgolyó?? - furcsállom én. 

Sosem hallottam róla. Pedig azért követem a meséket rendesen. 

- Pedig van ilyen. - bólogatnak magabiztosan a gyerekek.

- Hát jó... - vonok vállat.

Kezdődik a következő epizód. Hát mi volt a mese valódi címe? Pocoyo. Persze a Popgolyónak legalább értelme van. :)

...

- Finom a szalámi, Zalán?
- Az....mint a karikacsapás....

....


- Ja, bocsánat, félre értettelek.... - szólok én bűnbánóan. 
- Nem baj, anya, azért még szeretlek......

...


Zalán megint olyan kihágást követ el, mely a legalapvetőbb szabályainkat húzza át. Elszomorodom. Látványosan. Mert már nem tudok mit kitalálni, hogy Zalánt jobb belátásra bírjam. Látja, hogy lógatom az orrom, hát megközelít és megsimogatja a hajam.
- Ne is ránts rá, anya!

***

Zalán büntetése végül tablet megvonás lett, ami nagyon érzékenyen érintette. Próbál alkudozni.
- És ha nem kapcsolom be a tabot, hozzá sem nyúlok, csak nézem?
- Úgy hogy ki van kapcsolva?
Persze nem úgy gondolta.


...


- Nagyon szeretlek, amikor a kedvenc sálad és cipőd van rajtad. - hízeleg Zalán.
- Igazán? - kezdek cseppfolyósodni.
- Igen.
- És ha nem a kedvenc sálam van rajtam?
- Hááát, egy kicsit akkor is szeretlek....

---

Réka: Analizáljuk már a helyzetet, hagy nézhessek még mesét...

...

Réka: - Mi az ebéd? Káposztás tészta? Azt szeretem. Soha nem ettem még, de egyébként szeretem...

***

Réka (archív) : Anya, mi az, hogy szexel? Grrrr....ez? Amikor valaki nagyon gyorsan rágcsálja a kekszet?
- Hátttöööö...

***

Zalán:

- Köszönöm a vacsorát!
- Szívesen...Deee tudod, ez most az ebéd volt.
- Ja, igen, köszönöm az ebédet. 
- Mikor fogunk vacsorázni, tudod e? - okoskodom.
- Hát...majd szombaton.

***