2016. január 11., hétfő

Esti hírek



Réka ma délutánra egész jól megtanulta a verset. Azt, amiben a nyuszi lett a polgármester. Bámulatos, hogy egy nap alatt szinte be tudta vágni, úgy, hogy tegnap este még hemzsegett a hibától, Tibi is csóválta a fejét....majd ma délutánra valahogy leülepedett  benne az egész és helyükre kerültek a sorok, kulcsszavak. Most már optimista vagyok, hogy ezzel fog készülni a versmondó válogatóra. Hogy végül őt viszik e vagy nem magára a  versenyre, az mellékes. 

Onnan tudom, hogy szinte hibátlanul fújja a verset, hogy a suliból hazafelé tartva, kitalálta, hogy felmondja nekem. Elújságolta, ő már nagyon jól tudja, hohohóóó, mi az neki. Túlzott magabiztosságra gyanakodtam, de a vers csaknem felét tényleg elfuvolázta, és nem is kellett benne segíteni. A másik feléről is azért maradtam le akkor és ott, mert hirtelen egy pasasba botlottunk a járda kellős közepén. Mintha a semmiből került volna oda. A hátán feküdt és az eget kémlelte, a ruhája merő sár. Életben volt és eszméletén, valamint egészen biztosan nem hevert ott negyed óránál régebben, amikor legutóbb arra jártunk, úton a suli felé. 

Megszólítottam, gyanítottam, hogy felönthetett a garatra az illatok alapján, de azért csak nem hagyhattam ott a hidegben. Bármilyen betegsége lehet. Vagy ha makk egészséges, de csatak részeg, akkor sem maradhat a sárban. Télen, tök sötétben. Még ha most enyhe is volt az idő az utóbbi pár naphoz képest. Néztem jobbra és balra, majd hívtam a mentőket. Mint kiderült, valaki más már hívta, talán azért lehetett, hogy 5-10 percen belül, szirénázva lefékeztek mellettünk a járgányuk. Az úr nem tudta megmondani a nevét és felülni sem, bár úgy nyilatkozott, hogy nem történt semmi és a közelben lakik. Addigra egy másik hölgy is csatlakozott hozzám, vízzel kínálta az urat, a családi ház lakója is előbújt barlangjából, amelyik előtt összeesett a pasas...Megállt egy autó is, hogy tud e segíteni és egy asszonyság is leszállt a bringáról, ugyanezt kérdezvén. Él tehát a remény, hogy ha esetleg én járok így, el dobom magam valahol közterületen, nem lehelem ki a lelkem, lesz , aki segítségemre lesz. Ez az egész szomorú dologban a jó rész volt. Közben a gyerekek tisztes távolságra tőlünk, kb. 20 méterrel fentebb (hazafelé irányban) vertek tanyát és onnan pislogtak vissza. Csak akkor merészkedtek közelebb, amikor a mentő megérkezett. Ahogy a bácsit hordágyra pakolták, mi elköszöntünk és hazafelé vettük az utunkat. A gyerekek akkor jöttek izgalom, hogy micsoda izgalmaknak voltak tanúi....

Rékának új szolfézs tanára van. Említette valamelyik bevásárlás folyamán a múlt héten, hogy képzeljük el, kirúgták a szolfézs tanárukat. Mintha ez valami vicc volna. Eszembe is jutott, hogy hány szolfézs óra maradt el a félév során, amin nem jelent meg nemes egyszerűséggel a hölgy és hogy örök rejtély marad eme szolfézs órák tananyaga, merthogy NYOM az sehol sem a könyvben, sem munkafüzetben, de még a füzetben sem, egy vonás sem....Ráadásul Réka sem tudta soha megfogalmazni, hogy mi tanulnak szolfézs órákon. Pedig nem egy elveszett gyermek. Az új tantónéni a fuvola tanárnő, úgyhogy legalább összemelegszik Réka vele. Már ha jövőre tényleg fuvolán akar tanulni...

A boci sütinek sikere volt a suliban, elfogyott mint a 33 db, amit még este bepakoltam. Az ofő elkért a receptet. Réka azon füstölgött, hogy ezt most komolyan mondta vagy csak udvariasságból....amin meg külön mosolyogtam egy sort magamban. Azért elküldöm majd neki, nem kerül nagy energiámba. 

Ma egyébként megírták a magyar dolgozatot, azt amire NEM készültünk sem tollbamondásilag, sem másolásilag a hétvégén, gratulálok magunknak. Szövegértésből meg amúgy sem szoktuk szaggatni az istrángot. Félévi eredményt talán nem befolyásolja, de nem bánnám, ha minden ötös lenne. Lehetőleg 95% felett. Én már csak ilyen idióta szülő vagyok, akinek ez lényeges. Matematikából csütörtökön írják a féléves dolgozatot, na arra még gyúrunk majd a napokban. Leginkább azzal, hogy időben lefektetem a lurkókat. Hogy aztán környezetből és németből hogy lesz, mint lesz, nem tudom. Várom már a félév végét. 

Na megyek, pirospontot számolok.





5 megjegyzés:

  1. Nálunk a héten minden nap dolgozat. Mi sem gyakoroltunk sokat hétvégén...annyi jobb dolog van mindig.. Dorcit nem rázza meg, ha írnak, már kezdem megszokni,és amíg ez elég a 100% környékére, nem is akarom nagyon piszkálni, bár nem tudom, meddig ússzuk meg ennyi tanulással...gyanítom, nem túl sokáig... Korai lefekvés nálunk is kulcsfontosságú (lenne).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom, jövőre a tagozaton vége lesz a jóvilágnak, az biztos. A magyar dolgozatra kíváncsi leszek, 11-kor sikerült neki nagy nehezen elaludni előző este...Még ő maga is elszólta magát, hogy mennyire álmos volt tegnap a padban. Remélem, csak a dolgozat után....

      Tegnap megírták magyarból az összes dolgozatot, szövegérték, nyelvtan, tollbamondás és másolás....Szerintem ezen a héten a javát le akarják tudni a tantónénik.

      Törlés
  2. Nem tudom már, mit lehetne még elkövetni, hogy időben ágyba kerüljön, elaludjon... Mindig az időhúzás. Még egy simogatás az állatseregletnek, még a gyurmáját meg kell nézni, még nem talál vmi ezredik mütyürt, lámpaoltás után még pár oldal a kisenciklopédiából... Persze reggelente őrület, és olyan rossz így indítani a napot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fél 9 tájban vaksötét és néma csönd a szobájukban.... Többet nem tehetek.nálunk Zalán nehezítő tényező...sosem álmos....

      Törlés
    2. Fél 9 tájban vaksötét és néma csönd a szobájukban.... Többet nem tehetek.nálunk Zalán nehezítő tényező...sosem álmos....

      Törlés

Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!