Elkiabáltam

Beismerem, elkiabáltam. Ezt az ősz dolgot. De a fene gondolta, hogy még augusztus végére bepaszíroz a Teremtő egy hőségriadót? :) Pusztító volt tegnap a hőség, úgyhogy a gyerekek pancsoltak is egy utolsót (?) mamánál és engedélyt kaptak 2 db jégkrémre is. A medencét már nem vettük elő, egy hektó víz kell kb. bele. Ha otthon lettünk volna, talán belemegyek. Mármint hogy elővegyük. Én a hűvös lakásban pihentek egész délután. Jövőre beszerzünk otthonra is egy kis pancsoló medencét (ha még akkor ott lakunk, ahol. Félek, igen.)

 

Marha felkészült voltam már július közepén-végén a tanszereket illetően, ehhez képest tegnap kaptam a fejemhez, hogy Zalán kinőtte a váltócipőjét. Illetve a tornacipőjét is. A váltócipő, mint olyan eddig komolyan eszembe sem jutott, talán mert a suliban majd csak október végétől kell (majd szólnak). Igen ám, de van még ovis tagja a családnak! Vasárnap ugye minden zárva, úgyhogy sakk-matt....Majd ma Tibivel vesznek egy szandit váltócipőnek. Ügyes vagyok, nem mondom.

 

Ma lesz még egy próba az évnyitóval kapcsolatban a suliban. Réka elszomorodott, mert azt a hat versszakot, amit megtanult, végülis, mint kiderült hárman szavalják. Én - bevallom - egy picit megkönnyebbültem, mert túlizgultam volna ezt a hat versszakot, lehet, hogy széket, repülósót, vizet, infúziót is kellett volna mellém adni, hogy ne dobjam el magam izgalmamban a nagy premieren. Így viszont hárman majd csak megbírkóznak azzal a pár versszakkal. Réka azzal ébredt tegnap, hogy bezzeg E. (Ő, akiazigazgatólánya) hibázott is többször, nem is veszi jó helyen a levegőt, mégis több versszakot mond, mint ő. Tibi szerint mindenki kettőt mond. Vagy egyet és a többit együtt? Már nem tudom. Na mindegy. Mondtam neki, hogy lényegtelen, amit rábíznak csinálja meg hibátlanul és szépen, a többi nem számít. Azért görbült lefelé a szája széle, nem lehettem túl meggyőző.

 

Szombaton volt Szolnok napja, ami egy egész napos rendezvény, több helyszínen, rengeteg programmal. Idén a lényeg számomra az volt, hogy  37 fok van, ráadásul Tibi délig dolgozott, úgyhogy én takarítás, rendrakás, szortírozás, szőnyegpucolás, mosás, teregetés projekbe fogtam, ami egy szúnyognak köszönhetően már hajnali hatkor elkezdődött és fél négykor végződött, amikor is lezuhanyoztam. Az ablakokon most sem lehet kilátni és van egy halom vasalnivaló, de egyébbiránt minden szekrényben rend van, és egyáltalán, mindenhol rend van és tisztaság. A lépcsőházat is felmostam, a ház előtt is söprögettem, a lépcsőfordulóban is rendet raktam. Ja és az összes cipőt (frissen örökölt és régebbi) kisuvickoltam.

 

Közben a fiúk Rékával javaslatomra ellátogattak a Járműjavítóba (a MÁV alá tartozik, szervizeli a vonatokat, ahogy tudom), ahol éppen nyílt nap volt Szolnok napja alkalmából. Volt ott működő gőzmozdony, IC+ vonat (vagymi), víztorony (régi ,de felújított), bemutató a cég történetéről és még sok más, amiről nem tudok beszélni, mert nem voltam ott. A gyerekek piros orcával (ugye nem volt ősz aznap) és két hatalmos lufival tértek haza. Zalán ki sem fogyott a szóból sokáig. Nagyon tetszett neki. Másnap reggel ezzel ébredt:

- Anya, olyan kár, hogy nem jöttél velünk megnézni a vonatokat....

- Ó, hiányoztam?

- Nem, csak nagyon érdekes volt....olyan jó volt...

 

Szóval szerintem megyünk jövőre is. Ha nem lesz ezer fok, én is ott leszek.

 

Ma pedig fél hétkor ébresztettem őket, hogy szokják a koránkelést. Csak Réka esetében jártam sikerrel. Zalán meg sem rezzent, pedig annyi puszit kapott és olyan hangos volt  a Chuggington....Hát majd holnap élesben. Fél nyolc körül a suliban kell lenni Rékával. Jaj, úgy sajnálom, hogy véget ért a nyári szünet......!