Nem mondhatjuk....

Apukám kritikus állapotban fekszik a kórházban, átvitték a rehabról a belgyógyászatra. Az orvos szerint, nem, nem kell vinni neki semmit, és ne, ne menjünk be hozzá, úgy sem tudunk neki segíteni....2-3 nap és elődől, túléli e. Csak úgy hullámzik bennem a fájdalom! Küldtem neki ebédet Tibivel, alföldi húsleves és lencsefőzelék....üzentem Tibinek, hogy egye meg nyugodtan, nincs már értelme bevinni neki. Milyen rettenetes is tud lenni az életünk utolsó szakasza, magányosan, magatehetetlenül egy idegen kórházi osztályon, élet és halál között......Végül is mindig magányosan megyünk el, nem? Ezt nem lehet csoportosan művelni....

Ma felvételizett a Fazekas gimibe D. keresztlányom, hajrá, D!!!! Szerintem fel fogják venni, nagyon drukkolok neki. Kolleganőmnek is, a legkedvesebbnek, az utolsó munkanapja volt a mai. Változások jönnek, hideg napok jönnek.....