Úszásilag

Csütörtökön ismét uszodába látogattunk. Nem is írtam, volt egy kis gubanc kedden a jegyek körül. Merthogy november óta szülő (egyáltalán akárki, bárki) nem vehet a pénztárban testnevelés jegyet,  csak a csemete oktatója. Így próbálják kikerülni a visszaéléseket, hiszen a tesi jegy jóval olcsóbb, mint a tanuló/gyerek jegy. Szóval pénz borítékba be, Gyurinak oda, legközelebb Gyuritól boríték vissza, benne a jegy illetve a bérlet. Igen ám, de kedden Tibi találkozott Gyurival az öltözőben (érdekes lett volna, ha én találkozom vele), szólt, hogy a jegyeket felvehetjük a pénztárban. Hurrááá! Tiborom fel is markolta őket a borítékkel együtt, nyomban zsebre is tette. Mire mi hajszárítás bonyodalmán túlesve kiestünk az öltözőkből, addigra a pénztár bezárt, így amikor észrevettem, hogy jegy egy szál sem a borítékban, csak ugyanazon bankók, amit beleraktam, picit ideges lettem. Végül azért nem volt gond, ismernek már, mint a rossz pénzt július óta, nekem is kiadták a pénztárban a jegyeket.

Réka nagyon "elkapott valamit" csütörtökön, mert túl azon, amit a mély vízben produkált, nagyon-nagyon ügyes volt a tanmedencében. A mellúszáshoz pipa, szerintem az nagyon szépen megy neki, ha jó formában van (ha szép hosszú siklással ússza). Háton eddig elég elnagyolt volt a lábtempója, annyira koncentrált a kartempóra, most ez is szépen sikeredett, valahogy átment, amit Gyuri magyarázott neki, szóval már a hát is klassz, csak úgy siklik a vízben. Hosszú előkészület után pedig a pillangó kartempóját illetve a delfines hullámzást is "összerakták", úgyhogy Réka nagyon boldogan botorkált ki a vízből, hogy immáron mind a négy úszásnem megy neki. Persze azért nem árt majd, ha a levegővételt is tanulják, hosszabb távon jól fog jönni. :)

Van még csiszolni való a gyors úszáson is, egyre jobb az üteme, ritmusa annak ahogy úszik, a levegővétel is alakul, de mély vízben még tiszta para, nem szívesen teszi bele a fejét a vízbe....Szóval élmény volt ez az óra, hogy hetek, hónapok munkája egyszer csak beérett. Mondta is Gyuri, hogy reméli, fenn tartja majd ezt a szintet Réka, ha már így ráérzett ennyi mindenre egyszerre. 

Amit még szoknia kell Rékának, az a mély víz. Várom azt a napot, amikor lazán belecsobban a habokba ellenérzés nélkül, könnyedén és magabiztosan, azért ez még megvalósításra vár. Fejes ugrásban ügyes, de csak a tanmedencében.

Terveket szövögetek a jövőre nézve is, Réka legkésőbb a nyáron búcsút mond Gyuri bácsinak (na az lesz keserves....), ősztől már az iskola keretein belül úszik, tesi órán, a szakosztály oktatóival, Zalán pedig ezzel párhuzamosan vagy akár már nyáron, elkezdhetne Gyuri bácsi szárnyai alatt úszni. Csakhogy ő nem akar. Egyáltalán. Hallani sem akar róla. Pedig szerintem ügyes lenne, talán még ügyesebb, mint Réka. Az más kérdés, hogy nyáron lesz négy, Réka pedig 5,5 évesen csapott bele az úszótanfolyamba, idő tehát van. Egyelőre le sem ér a lába a tanmedencében, csak a lábujja hegye. Csak én azt gondoltam, jót tenne Zalánnak mellkasilag, erőnlétileg, meg mindenhogy, ha korábban kezdené az úszást. Ha már így benne vagyunk..... Gyuri viszont nem foglalkozik olyan gyerekekkel, akik nem működnek együtt vele, fél óra max. és kirakja a partra, hogy nem vállalja. Ugyanez a helyzet nagyobb fiúknál is, ha figyelemzavar áll fenn. Igaz, Rékát annak idején nem zavarta el, pedig ordított a lelkem 1-2 órán....szóval a remény megvan. Majd beszélek vele is erről egyszer.