Réka már alig várta a szerdai úszótanfolyamot. Ha tehetné, minden nap járna (ha megtehetném, minden nap járatnám....). Rutinszerűen csobbant is a tanmedencében pontban fél 5-kor. Ahogy felmértem a terepet, meglepve láttam, hogy a banda a másik medence szélén csoportosul, néhány kivétellel. Csodálkoztam, mert elvileg abban nem ér le Réka lába, ő meg ugye még nem tud úszni...de átbattyogtunk oda. Pár gyerkőc próbálkozását úszásilag végig követhettük, majd a gyerekek át lettek terelve a "meleg vízbe", Réka naaagy örömére. Egyelőre csak a lábát lógatta az úszni tudok medencéjébe (ahol én sosem úsztam még...de fogok) , lesz ez még másképp is!
Tegnap borult időben indultunk a strandra, csepergett is az eső....sőt, a medence parti padon Réka köntöse alá menekültem pár percre (jól állhatott nekem a rózsaszín...). Ez és a napsütésben szegény idő azonban jót tett a strand népsűrűségének, szóval kényelmesebb volt így. A tanmedencében ugyanakkor nem volt csemetékben hiány, most is 9-10 (sok, de ez van...) úszó vágyó tanulója volt Gyuri Oktatónak.
A szerdai ismétlés után (legalábbis nekem nem tűnt fel új dolog), most először vették a levegővételt. Hááát...gyakorlat teszi a mestert. Tibi úgy látja, menni fog ez, csak idő kérdése, ami tény. Itt vagyok ugyebár én...és az úszótudásom. Én csak remélem, hogy a kartempó, lábtempó, levegővétel összhangot kap Rékánál hamarosan. Lelkes, koncentrált, én úgy látom, hogy egyre inkább felnéz Gyuri bácsira, megfogadja, amit mond....úgyhogy meglátjuk, mi sül ki ebből az idén nyáron.
Öröm nézni egyébként, ahogy fejlődik. Nem csak ő, úgy általában a gyerekek. Megkapó az a koncentráltság, amivel Réka a felszínre bukkan levegőt venni...jó magasra kiemeli a fejét, nehogy véletlenül is vizet nyeljen...kezét persze még fogta az Oktató. Hát élmény végigkövetni a folyamatot, ahogy megtanulnak úszni a gyerekek, az már biztos!
Folytatás kedden. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!