Fel kell támasztanom a NEMORDITOK a gyerekkel egyszemélyes mozgalmamat, tegnap megint szabadjára bocsátottam a sárkányt..... Inkább eszek tortát és 100 kg leszek, az orditasnál az is jobb...
Olyan borzasztó ez... én minden este megfogadom, hogy holnaptól minden más lesz, és nem fogok legalább olyan dolgokért kiabálni, amiknek már úgysem tudok változtatni. De Milán minden egyes reggel ki tud hozni a sodromból... aztán persze megbeszéljük, meg bocsánatot is kérek, meg ő is megígéri, de aztán minden úgy folytatódik, ahogy eddig... pedig nekem kéne kicsit türelmesebbnek lennem, az már egy jó kiindulási alap lenne.
Igen, pont így. Az a baj, hogy 100szor elmondok valamit, szépen kérem és nem csinálják. Menj fürödni, gyere vacsizni, add ide a tabletet típusú kérések egy másik téma. Mindezek eredménye hogy már alacsony az inger küszöb. De az sem állapot, amennyit uvoltozok, az biztos 🙄🙄😪
Én most annyira fáradt vagyok a munkától, hogy csak a legszükségesebb esetben orditok. Pedig okom lenne. Egyik este még a fozokanalat is elővettem, mert százszor másztak ki különböző urugyekkel az ágyból lefekvés után. Egy pici legyintest mindketten kaptak és utána csend lett. Hogy miért kell eddig is eljutni mindig?
Társulok a kezdeményezésedhez - egy századszorra is visszaeső... mindig megfogadom, de az a helyzet, hogy, ahogy mondod lassan egyre kisebb az ingerküszöböm de az sem helyzet, hogy századszorra kell szólni, hogy ezt vagy azt megcsináljanak... aztán amikor meg Bulcsi csak ül a lecke felett, hogy ő azt nem tudja (de már úgy fog neki, hogy látom a fején, azt szeretné, hogy diktáljam ) - hát az a teteje. Az egyik nap is akkorát orditottam, hogy fájt a torkom is tőle... aztán bánom utána, meg visszacsinálnám, megfogadom és újra úgyanott vagyok,
Olyan borzasztó ez... én minden este megfogadom, hogy holnaptól minden más lesz, és nem fogok legalább olyan dolgokért kiabálni, amiknek már úgysem tudok változtatni. De Milán minden egyes reggel ki tud hozni a sodromból... aztán persze megbeszéljük, meg bocsánatot is kérek, meg ő is megígéri, de aztán minden úgy folytatódik, ahogy eddig... pedig nekem kéne kicsit türelmesebbnek lennem, az már egy jó kiindulási alap lenne.
VálaszTörlésIgen, pont így. Az a baj, hogy 100szor elmondok valamit, szépen kérem és nem csinálják. Menj fürödni, gyere vacsizni, add ide a tabletet típusú kérések egy másik téma. Mindezek eredménye hogy már alacsony az inger küszöb. De az sem állapot, amennyit uvoltozok, az biztos 🙄🙄😪
TörlésÉn most annyira fáradt vagyok a munkától, hogy csak a legszükségesebb esetben orditok. Pedig okom lenne. Egyik este még a fozokanalat is elővettem, mert százszor másztak ki különböző urugyekkel az ágyból lefekvés után. Egy pici legyintest mindketten kaptak és utána csend lett. Hogy miért kell eddig is eljutni mindig?
VálaszTörlésÜgyes vagy, ha én fáradt vagyok, többet ordibalok...
TörlésTársulok a kezdeményezésedhez - egy századszorra is visszaeső... mindig megfogadom, de az a helyzet, hogy, ahogy mondod lassan egyre kisebb az ingerküszöböm de az sem helyzet, hogy századszorra kell szólni, hogy ezt vagy azt megcsináljanak... aztán amikor meg Bulcsi csak ül a lecke felett, hogy ő azt nem tudja (de már úgy fog neki, hogy látom a fején, azt szeretné, hogy diktáljam ) - hát az a teteje. Az egyik nap is akkorát orditottam, hogy fájt a torkom is tőle... aztán bánom utána, meg visszacsinálnám, megfogadom és újra úgyanott vagyok,
VálaszTörlés