Eddig így telt

Hétfő

Talán nem kellene hétfőn írnom semmit. Hallgassak és várjam meg legalább a keddet. De hát most van időm. A hangulatomról,  -pontosabban a hétvégiről, de azóta is tart - csak annyit, hogy amikor szombaton dél tájban kiderült, hogy el kell mélyednem a képző-jel-rag magyar nyelvtani háromszögben, ötödikes szinten, majdnem elsírtam magam. Most ezen úgy mosolygok most...

Úgy kezdődött, hogy Réka elhüppögte, nem érti, hogy pontosan melyik melyik és nem is magyarázták el, meg semmi és a füzetben is csak 3 példa van, jelre, képzőre, ragra egy –egy példa. Ettől rögtön hiperoptimistán arra gondoltam, hogy akkor talán a hétfő első órában írt nyelvtan felmérő sem lehet majd olyan nehéz….Végül egész jól beleástam magam a témába, elértem azt, amit annak idején a kilencvenes évek elején az orosztanárok, akik angoltanárok szerettek volna lenni – egy picit jobban értettem a témához, mint a nebulók. Pontosabban tudtam neki segíteni abban, hogy magabiztosan kijavítsam a munkáját. Huh. Ezt utálom, amikor én játszom a tanárt...

Zalán matek dolgozatot ír a héten és bár ebből elég stabilan ötös, azért készültünk rá egy kicsit. Tényleg kicsit, mert nem volt sokra hajlandó. Helyenként a szorzótábla is döcögött, ebből láttam, hogy milyen fáradt szegényke. Agyban. Tanultunk még verset, gyakoroltuk a német helyesírást, aztán készen is voltunk. Ezt megismételtük vasárnap is és őszintén remélem, hogy ez volt az utolsó tanulós hétvégénk szeptemberig. Mérhetetlenül elegem van.

A kutya közben ráébredt, hogy talán tavasz van, vagy mi, de mindenképpen kellemes sétálóidő és minden este macerál, hogy vigyük el sétálni. Először csak tartja a szemkontaktust ,aztán finoman noszogat az orrával, majd toporog ÉS tartja a szemkontaktust ÉS nyönyörög….amíg el nem hangzik a bűvös ELMEGYÜNK SÉTÁLNI? – ami számára a legszebb magyar kifejezés, ami létezhet. Úgyhogy most már 3 nap zsinórban a Tiszánál találtuk magunkat, én meg is hűltem már megint. A változatosság kedvéért most köhögök, éreztem én már szombaton – vasárnap, hogy legszívesebben átaludnám az egész napot.

A gyerekeknek asztalitenisz asztalt akartunk venni, egy ideális világban, ahol a megtakarításainkat nem a házba /lakásba öljük így is lett volna. A valóságban nem kaptak ilyen asztalt, hanem megleptük őket 3 gombóc fagyival per fő, amit azután vettünk, hogy elmentünk szavazni. Kicsit lerombolta az örömünket, hogy találtam aztán a konyhapulton két jégkrémes papírt, de mindegy.

A diétámat hagyjuk, nem fogytam egy hete egy dekát sem. …. a kalóriaszámlálást is abbahagytam. A fenébe vele! Nincs is kedvem nyári ruhákat venni, bár ebben a veszett nagy kánikulában nem is hiányzik nyári ruha, mert bámulhatnám a tükörben a méretes csülkeimet ,ahhoz meg végképp nincs kedvem. Úgy ledobnék 5 kg-ot, csak ötöt!

kedd

Este 7-ig tanultunk Zalánnal tegnap. Tollbamondás, matek, német helyesírás és környezet volt a program. Utána jött volna Réka, de nem volt mit kikérdezni, mert még a termism-et nem tanulta meg. Igaz, ez két órával később sem volt máshogy, üveges szemekkel bámult a világba szegény jámbor lány….

A nap fénypontja az volt, hogy sütöttem túrós palacsintát és valami egészen tökéletesen finom lett. Bár reklamáltak a fiúk, hogy csak 3 jutott nekik per fő….Este hiányérzetem volt így Trónok Harca nélkül (egyébként a Game of Thrones sokkal jobb cím, nem hiába az az eredeti. ) Úgyhogy olvastam. Trónok harcát. Pedig megvan Jordan Petersen könyve is , a 12 Rules for Life, de egyelőre még várnia kell….

Ma, vagyis kedden eddig háromszor szakadt az eső, egyszer hajnalban, egyszer ebéd után valamikor és 4 órakor is nagyon sűrű, fekete felhők gyülekeztek...úgyhogy úgy tekertem haza a bringámmal, mint akit kergetnek. Megúsztam, épphogy. Közben köhögök, olyan, mintha légcsőhurutom akarna lenni...remélem nem lesz. Kutyasétáltatás közben hűltem meg, nagyszerű...

Réka abszolválta az idei tanév első négyes matek röpdogáját vagy bármilyen matek dogáját...nem tudom azt sem mi volt a téma, már nem érdekelt. Azért meglepődtem, amikor kinyitottam a Krétát...négyes....hűha. 

Elkezdődött a visszaszámlálás, jövő szerdán ugyanis kirándulni mennek és mire visszajönnek már csak 4 nap lesz hátra a tanévből, akkor meg már csak nem lesz számonkérés. Szóval 5, azaz öt nap van hátra. Plusz szombaton a családi nap, ha el nem mossa az eső. 

Vacsorára lángos lesz. Mert az olyan diétás. Nem, igazából elfelejtettem húst kivenni a fagyóból és ez jutott legelőször az eszembe.