Fogadóóra is volt

Nem szeretem a fogadóórákat azokon a napokon, amikor maga a fogadóóra van. Utána és előtte oké. Olykor szupi, mert remek érzés, ha dicsérik a gyerekeit az embernek. Egyben fárasztó. Eleve munka után megy oda az ember és még órákat ülhet sorban…

Zalánnál kezdtem, ültem sorba kb. 45 percet, előttem is belibbent egy tyúk anyuka soron kívül, de nem morogtam, nem számít. Odabenn a matek+német tanárnővel (egy személy) jól elbeszélgettünk. Helyenként vihogtunk Zalán kontójára, én főleg kínomban. Nyilvánvaló, hogy Zalánnál vannak jobb képességű gyerekek, nem is kevesen. Nem baj, nekem is van olyan „fajta” gyerekem is, bár talán pont ezért, olykor nem egyszerű ezt elfogadni. Jó képességű, de nem kiemelkedő. A figyelme katasztrofális. Egyelőre 90%-körül van matekból és németből is, de nem a 100% felőli oldalon, mint annó Réka. Gyereket ugyan össze nem hasonlítunk, de ettől ez még tény. 

Zalán nem nagyon van ott az órákon, nem igazán köti le egyik óra sem. Ez azért gond, mert nem figyelemzavaros, ha valami érdekli, az akár órákra le tudja kötni. De az órák többnyire nem érdeklik. Később bejött a terembe a magyar tanár is, aki nekem nem szimpi, mert kiégettnek érzem valahogy, türelmetlennek….Most is megjegyezte, hogy csatlakozik hozzánk, de haladjunk, mert kinn sokan várnak. Na most nem miattam álltak kinn sokan, hanem mert egyszerűen nagy az érdeklődés, kíváncsiak a szülők. Mindenki benn volt vagy negyed órát. El is intézte azzal, hogy nagy gond nincs, olykor hiányzik felszerelés, nem tudja, hogy az írás lehetne e még szebb (már miért ne lehetne). Megjegyzésemre, hogy otthon szépen ír, bár lassan, nem reagált, mintha meg sem hallotta volna. Közhelyek is jöttek, minthogy nem jelentkezik. Mondtam neki, hogy nincs ilyen elvárásom, hogy kiessen a padból, soha nem is fog, mert nem az a karakter. Mindegy, van az, amikor érzi az ember, hogy a falnak beszél…Mutattak füzetet, matek felmérőt, láttam már mindet, nem volt új infó. Ahogy kijöttem, azt gondoltam, hogy ide sem jövök többet, de persze nem gondolom már ennyire komolyan. Valójában ennek a fogadóórának nem volt semmi értelme. Ja, már álltam, mikor megjegyezték, hogy mostanában korábban ér be a suliba Zalán, ami javulást jelent…mire azt vágtam rá, hogy az az apuka érdeme. Utólag gondoltam arra, hogy nem volt e ennek némi „csonkacsalád” vagy „elváltszülőkgyereke” szaga…De mindegy.

Ezután következett Réka ofője és magyar tanára és kb. 2 óra várakozás kinn a padon. Mondjuk jókat beszélgettünk a többi szülővel. Volt pl. egy párbeszéd, amit követtem. Egy egy gyermekes anyuka panasza a négygyermekesnek, miszerint nincs élete mert folyton tanul az egy szem fiával. …Ez érdekes volt. Igaz, négygyermekes anyuka nem dolgozik még, viszont két iskolása van.

A magyar tanár szimpinek tűnt, szimpibbnek, mint gondoltam, hogy lesz. Réka azt mesélte, hogy bizonyos szögből úgy néz ki, mint egy csontváz. Ő csak tudja, első padban ül. A tanárnőből dőlt a szó és csak helyenként bólogatnom kellett. Elég felsős „szaga” volt a mondandójának, én visszasírom az alsó tagozatot. Nem mintha attól visszajönne.

A tanerő követel rendesen, tanulni kell keményen, többször kiejtette az érettségi szót, ami azért még viszonylag távoli. A nyelvtan anyagról már számomra is kiderült, hogy nehezebb, mint a negyedikes….nem is lehet egy lapon említeni. Egész negyedikben nem tanultunk egy jóízűt nyelvtanból, most meg azon kapom magam, hogy definiciókat kérdezek ki Rékától….Remélem, nem ez lesz egész évben.

Hervasztó hír volt, hogy mindig minden leckét tudni kell, mégpedig azért, mert vagy felelnek vagy írnak. Szupi , nem? Kérdeztem még a kötelező olvasmány feldolgozásáról, nehogy rosszul csinálja Réka, elég tanácstalannak tűnt. Mármint Réka. Azzal kapcsolatban is képben vagyok most már , neki lehet esni.

Az osztályfőnökről pedig….huh, hát ő nagyon sokat követel…szerintem túl sokat is. Gimiben is irreális lenne, amit ő szeretne. Még mindig nagyon szimpatikus és remek tanárnak tartom, de mindig mindent mindenkinek tudni kell. De szó szerint. Mert ha nem, akkor felmérőt írnak ott nyomban az órán….Biztos van olyan csoport (14 fő), ahol ez kivitelezhető, de alapvetően soha nem gondoltam, hogy a sulink egy versenyistálló. Most meg nagyon úgy néz ki, hogy az. Ha ezt megszokják és mindig minden tudni fognak, nagyon fogok csodálkozni, hogy jéééé…van ilyen csoport?? De szerintem nincs.

Elmondta, hogy nagy ugrás az ötödik, nagyobbak és komolyabbak az anyagrészek minden tantárgyból és emelt németen mindenkinek erőfeszítéseket kell már tenni. Középfok nyolcadikban....vagy alapfok a gyengébbeknek. Lassan kialakul, kinek mi az érdeklődési területe, legalábbis a tantárgyak terén. Szerinte ha megvannak ezek a tantárgyak, a többit el kell engedni versenyek terén. Gondolom, a matek Bolyai járhatott a fejében. Elregélte a szokásos dicsérő rigmusokat is, de hozzátette, hogy a szorgalom és a tanulás most fog előtérbe kerülni. Érdekes volt, no. Kíváncsian várom, hogyan alakulnak a jegyek a Kréta naplóban ebben a tanévben.

Ezt kedden írtam, bemásolom.

A mi pörgésünk

Elég bolondokháza ez a hét (is). Hétfőn 4 órát ültem a suliban, várva a fogadóórákra. Ez volt a kiindulás. A matek tanárral nem is tudtam beszélni, őszintén szólva elfelejtettem átmenni abba a terembe, ahol ő rendelt…de nem is baj, mert ismerem évek óta és Messangeren érdeklődtem nála Réka után. Nagyon jó fej, imádom, mert írt vissza, nem is keveset. Elmesélte pl. hogy pont aznap megnevetette Réka a csoportot, mert tévedésből a 60. oldal helyett a 112. oldalon dolgozott egy feladaton. Nem annyira az volt a házi. Nem nagyon tűnt fel neki, hogy ott a törtek vannak porondon a műveleti sorrend helyett, nem érdekes.
Kapott ötöst a Bolyaiért, elég elhanyagolható helyen szerepeltek, de hát nem a matek Réka világa, csak a potya ötös lebegett a szeme előtt. Hétfőn este az ofő meglebegtette, hogy Tz termismből szerdán….ami eléggé sokkolt, mert nem számítottam rá. Ott figyelt még a töri is és ugye mindig mindenből készülni kell….Jaj. Még hétfő- kedden foglaltak össze, szerdán nincs is órarend szerint órájuk és elég sok anyag füzet + TK….
Tegnap volt kamara fuvola, vagy ahelyett futás kinn a világ végén, valami terepfutás vagy mi, ahová mindkét gyerkőcömet benevezték. Hazaestek háromnegyed ötre, de Réka már fordulhatott vissza a suliba, fuvolára. A rohanásban nem tudtam odaadni Rékának a pontos tandíjat fuvolára, ami esedékes volt már a múlt héten, úgyhogy elment pénz nélkül. Ekkor már tudtam, hogy nagy gáz nincs, mert a termism TZ-t mégis áttették a hosszú hétvége utánra, ami jó hír és csak a töri kisdogát írják meg első órában, szerdán, majd a Tankerületes 2 órás felmérőt, amiről az osztályban gyorsan elterjedt, hogy IQ teszt és mindenki húzzon bele, ha nem akar hülye maradni. No komment. Később fotózás, ami Zalánnak kedden megvolt a szép téglaszínű, kockás ingében, ami még soha nem volt rajta (majd karácsonykor lesz). De ne szaladjunk előre.

Szóval kedden tanultunk Zalánnal (matek + szövért) amikor szólt a fuvolatanár, hogy be ne menjünk a suliba, ő befizette helyettünk a tandíjat, majd neki pengessük ki a lóvét ,de nem sürgős, kifizette több gyereknek, volt nála pénz. Szóval ma akkor rohanvást ki kell neki fizetni a tandíjat, ne tartozzunk már neki, elég durva ez így is.

Tegnap hétkor jók voltunk, átnéztük Rékával a törit, vacsora az asztalon (rántott hal, rizibizi, kukoricasaláta – ebből a hal FROSTA, nem én vettem a halásztól, bontottam, paníroztam, de tény, hogy én sütöttem) és mehettünk Dióval sétálni a Tiszához. Ez pont egy óra volt, nyolcra, mire hazajöttünk a gyerekek már vacsoráztak, megfürödtek és nem akartak bepakolni a táskába….

Holnap fogászat Rékának, pénteken ünnepség, úgyhogy ünneplőbe kell menni. Közben Zalán elkoptatta a fekete cipője talpát, amit 2 hónapja vettünk. Persze a blokk sehol, reklamálni nem tudok. Nem tudom, hogy van, de Zalán igazi cipő pusztító….Most már mindegy, téli cipőt fogunk neki keresni mindenképpen plusz egy fekete mindenképpen kell ünneplőnek.
Hát ilyen a mi kis cuki mókuskerekünk.
Hogy hosszú hétvége jön, én még fel sem fogtam. Lesz jövő héten matek TZ, termism TZ, helyesírás hó végi felmérő, németből tuti írnak, olyan nincs, hogy nem….huh.
Zalánnal nyúzzuk a szövegértőket, szerintem ügyes (a maga szintjén), de elég lassan olvas és szerintem ezzel megy el idő. És hát ha figyelne, mint ahogy nem, érdekelné, hogy hány %-ot ír, mint ahogy nem nagyon, akkor más lenne a helyzet.

Lakásprojekttel semmi új, vettem szőnyeget az étkezőbe (rendeltem online, de szebb, mint a fotón), ide szintén neten rendeltem karnist, de még Tibi nem fúrta fel. Talán majd a négy nap alatt. Vagy az őszi szünetben, meglátjuk. A nyomorult nyomásszabályzó sem érkezett meg a kazánhoz…de ne legyünk pesszimisták, meleg víz van, max zuhanyozni nem érdemes…