Megvalósítás felé

Nem, még nem nincs kész a páva jelmez. Mindössze megint egy újítás felé tettünktem egy kósza kísérletet ma reggel és érdekes eredmények születtek. 

Először is, ma én vittem iskolába Rékát, Zalánt Tibinek kellett volna oviba. Az elképzelt ideális világban egyszerre hagytuk volna el a lakást és mindenki megy a dolgára. Legkésőbb 8 kor Zalán is oviban figyel. A nap olajozottan, prímán indult. Láss csodát, amikor Réka felfogta, hogy én kísérem suliba, kipattantak a szemei, fésülködött,gatyót keresett, készülődött, megmosdott az első szóra. Nem toppantunk be az osztályba tökéletes  7.40-re, de legyünk őszinték, ki esik be olyan korán, ha egyéb kényszerítő körülmény nem hajtja? Nem sokan. Szóval toppon volt a kiscsaj, elmaradt a reggeli terrorral átitatott hajcsár szerepem.  

Mindeközben Zalánka, aki készen állt az oviba indulásra, itthon parkolt. Hiszen Tiborom még nem vette elő a garázsból az autót. Azt dünnyögte, hogy most nincs olyan sürgős dolga, hogy nyolcra beérjen az irodába..... Néma szemforgatás részemről. Na így vezessen be az ember rendszert a családja életébe, illetve, így igyekezzen, hogy korán el legyen paterolva otthonról minden csemete. Még szerencse, hogy a suli megköveteli a 7 40 ill 7 50-es beérkezést. 

Kiderült, hogy amint kitettem a lábam az ajtón a sulit célba véve, Zalán követelte, hogy apa kapcsoljon neki mesét. Ezen aztán jól összevesztek, merthogy apa erre - kivételesen - nem volt hajlandó. Próbál ő következetesnek és keménynek lenni, csak nem mindig jön össze. Végül pontosan 8 óra 20 perckor kiléptek a kapun és elrobogtak az ovi irányába. Ez a része - a LÉNYEG - a projektnek totális kudarc. 8 óra már az oviban kellene hogy Zalánra "virradjon". Na majd holnap! Akkor is nap lesz.

Egyébként jellemző Zalánra, hogy reggel lögdösni kell az oviba, délután rángatni vagyok kénytelen haza az oviból..... Ő ilyen. Ahogy Réka sem szokott nekem örülni a suliban. Ő meg ilyen. Ezt dobta ki nekem a kerék.