Star Wars közben

Tegnap felhívott az ingatlan irodától egy nőci, hogy eladó e még a lakás, merthogy van egy ügyfele, akit érdekelné. Csakhogy felmerült a kérdés, tudunk e gyorsan kiköltözni, merthogy eme ügyfélnek sürgős az adásvétel, birtokbavétel. Ahhoz képest, hogy a lakást még csak nem is látta, gyorsnak tűnt a tempó. Abban maradtunk, hogy majd még egyeztetünk. Azóta sem hívott. Itthon este eltűnődtünk, hogy szükség esetén mégis milyen gyorsan menne a kiköltözés...Mivel momentán nincs olyan üres lakás (ami tetszik, klassz helyen van és még meg is tudjuk fizetni), ahová azonnal be tudnánk vackolni magunkat, ráadásul télvíz ideje van...hát nem lenne egyszerű. Viszont ha alku nélkül kicsengeti a vételárat...háááát....

Péntek délutánonként rajziskolában tengeti óráit Réka, ez a terem hátul van, az udvarból nyílik, ám eszembe villant a tornacucc, ami rendre mindig a suliban marad péntekenként, úgyhogy mégis a tanterem felé vettem az utam (ami a főépületben találtatik). A terem ajtaján már nem tudtam belépni, elállta az az anyuka aki nagyon a bögyömben van, mert állandóan sutyorog az ofő fülébe, lobbizik, teljesen szükségtelenül szerintem, mert egyébként tök jó képességű a fiacskája. , aki hajlamos állandóan a tanárok nyakán lógni. Azért átnyomtam magam a kettejük által kreált útszűkületen és magamhoz vettem a tornazsákot, táskámba gyűrtem ezt és azt Réka padjából. Igyekeztem volna kifelé, mert sapka-sál-meleg dzseki kombóban borítékolható volt, hogy elég hamar el kezdett peregni rólam a veríték. Mire megfordultam, magam előtt találtam az ofőt. 

Elmondta, hogy nagyon sokat hiányzott a Réka (relatív, 6 napot pontosan), hétfőn matek doga, kedden környezet doga...de megírja mindkettőt, mert matekból minden téren toppon van, környezetből pedig megadja a témaköröket, nézzük át. Ma már ki is derült, hogy tennivalónk nem igen van a környezet anyaggal kapcsolatban. Matekból viszont a 2-5-10-es szorzótáblán túl vannak, összeadnak és kivonnak 100 alatt és még valami mértékegység cucc is van...Holnap majd valamit gyakorolunk rá. 

Azt is említette az ofő, hogy lefogyott Réka, biztosan a betegsége miatt.... A mai ebédnél is alig evett valamit, már le akarta adni a tálcáját éppen, de ő visszaküldte, hogy muszáj ennie és még dolgozzon egy kicsit azon a raguleves, krumplis tészta koszton. Sajnos igaza van, Rékát felgyógyulásával hízókúrára fogtuk, tényleg csont és bőr, aggódom némiképp. 23 kg. Mindig is vékony volt, amióta járni tud, de amolyan csini-vékony. Most meg sovány-vékony. 

Hogy a kedvében járjak, egyik kedvencét készítem a másik után, ma oldalast sütöttem, a kedvenc tepsis krumplijával, rántottam karfiolt is. Reggel pedig mellette ücsörögtem, amíg be nem nyomta mind a két szendvicsét reggelire. Pont mint annak idején bébi korában az alma pürével. Épp csak hogy nem ült etetőszékben, annyi volt a difi. Jövő hétre terveztem borsó levest, lasagne-t, túrógombócot, pörköltet tarhonyával és dubary csirkét is, ebből nem mind fenéknövesztő, de talán mindből jól bepakol majd a pocakjába. Annyi pont elég.

Azt is tervezem, hogy mostantól csomagolok neki tízórait, friss zsömlét, kiflit, lehet, hogy a sulis kaját elunta, azért hagyagolja. Mindent elun x idő után, ezért sűrűn váltogatni kell a kínálatot, de egy ideig biztos megteszi az ilyen-olyan kifli + a sulis uzsi és tízórai, gyümölcs és finomságok, amit amúgy is csomagolok. Megfigyeltem nyílt órán is, mindenki elővillantotta a szendvicsét, péksüteményét, csak Réka nem. Csak unszolásomra vette el a kosárból a tízóraira járó mákos kiflit is. Valahogy nincs étvágya. Talán csepegtetek neki svéd cseppet az itókájába, veszek vitamint, D vitamint már írattam a doktornénivel. Mindenképpen magára kell szednie egy-két kilót. 

Valamelyik este régi fotókba botlottam a mobil vinyókon, hát persze, hogy elfogott a nosztalgia...Olykor tegnap volt, hogy dajkáltam őket újszülőttként, máskor pedig hihetetlen, hogy fiatalabbak is voltak, mint 5,5 és majdnemnyolc....Mikor milyen gatya van rajtam. :)