Első lépések

Tegnap este a gyerekek a Hisztimesék című könyvből kértek esti mesét (nagyon szeretik mindketten). Gondoltam, teszek egy próbát, mi a helyzet a kisbetűkkel, szóval megkértem Rékát, hogy az első sort (nagyjából 3 szót) olvassa fel ő, a többi az enyém. Egy ideje gyanakszom már, hogy azokat is ismeri többé kevésbé, anélkül, hogy tanítottam volna rá. Lebukik, amikor tejfölös dobozokat, gyümölcsleves flakonokat, kenyércímkéket silabizál.  

Ebből aztán az lett, hogy meg sem állt nagyjából a nyolcadik sorig. Egyszerre csodálkoztam és találtam bámulatosnak, hogy egy könyvből először olvasott össze mondatokat. Egyszerre volt fura, hogy milyen nagy már, itt tartunk és örömteli, mert én igazi könyvaló voltam boldogult fiatalabb koromban. Persze nem olvas még folyékonyan, mert a kettős betűk még talányosak számára (kivéve az "SZ"-t), de ha azokon átsegítem, nem sokat töri a fejét a szavakon. Úgy belelkesült, hogy abba sem akarta hagyni az olvasást, amíg el nem fáradt a nagy "kódfejtésben". 

Erről jut eszembe, valamelyik nap beszéltem egyik ismerős "anya társammal". Kérdezte, hogy mi újság Rékával, hogy állunk, mert ők már a szorzásnál tartanak hasonló korú kisfiával. Azt feleltem neki, hogy Réka játszani szeret, abban a legjobb, illetve úszni. Na meg rajzolni is marha jól tud, legalábbis én meg vagyok vele elégedve. Erre kiigazított, hogy de nem úgy érti, iskola előkészítés szempontból mi a helyzet. Merthogy Pistike százas számkörben összead, kivon. Azt feleltem, hogy szerintem ez nem fontos és majd megtanulja az iskolában. Ismerősöm nem is leplezte, hogy hülyének nézett. Nem mintha érdekelt volna, mert annyira nem. Szerinte a tehetséget meg kell ragadni, amint lehet és kihasználni, fejleszteni azt. Ebben egyet értünk, csak nekem más elképzeléseim vannak a tehetség gondozásról. Az én gyerekem nem tud 6 évesen szorozni, összeadni, kivonni sem szoktunk, csak ha kéri. Szokott lenni ilyen rohama, bár az utóbbi időben, ahogy mindenre kevesebb idő jut, nem jellemző. Ő tényleg még játszani szeret leginkább. Azt sem állítanám, hogy nagy feladatlap faló, az inkább Zalán hétről hétre, imádja, amikor hibátlanul megold egy korosztályának szóló feladatot. Ettől függetlenül én hiszem azt, hogy Rékából BÁRMI lehet, amire csak kedve szottyan. Egyébként is, én vidám gyermeket igyekszem nevelni, nem osztályelsőt vagy kiválót. Ha a kettő megvan együtt, egye fene, de nem esek kétségbe, ha lesz négyese is a bizonyítványában. 

Hát fura időket élünk. Osztás szorzás 6 évesen, na persze......

UI: Az lemaradt, hogy Pistike persze már a nyáron is olvasott, most fejezték be a Bóbitát. Szégyellem, de nekünk még meg sincs a kötet. Elsős tananyag lesz, ahogy hallottam.