2012. április 7., szombat

Évforduló

2008. április 6.....


Szerettem volna valami jól megkomponáltat írni erre az alkalomra. Valami ideillőt, találót, szépet és jót....De nem készültem előre semmivel, még csak gondolatban sem, most pedig már mindjárt éjfél. Fáradt is vagyok, az agyam is hómező, szóval csak bepötyögöm, ami "jön belőlem", aztán jóccakát! 

4 éve, pontosan ezen a napon rögzítettem első blogomban (hivatalos jogelődje a mostani blognak) a legelső bejegyzést. Réka még négy hónapos sem volt akkoriban. Íme az első fotó, amit feltettem őkelméről. (Micsoda séró, micsoda pofazacskó!) 


Az egész egy bőrkötéses füzettel kezdődött, amit Rékás várandósságom alatt, a félidőtől vezettem. Úgy gondoltam, csoda az amit átélek, maradjon nyoma....Talán egy hetes lehetett Réka, amikor megírtam a szüléstörténetem számítógép híján egy kockás spirál füzetbe.... (Szerintem világrekorder kategóriájában hosszúságilag), de még innen kezdve is három hónapba telt, mire blogolásba fogtam. 

Mindig is szerettem írni, már kamasz koromban is. Aztán hosszú szünet következett, több, mint tíz év, talán mert megijedtem attól, milyen rosszul írok, milyen borzalmasan. :) És mégis, mára elsőszámú szabadidős tevékenységem a blogolás, ami pici időm van, gyakran erre szánom, félre téve tankönyveket vagy akár kitűnő regényeket, klassz zenéket. 

A Popinapló 530 bejegyzést ért meg, most 436-nál tartok és még akkor nem számoltam a Zalán-várós blog posztjait...és most úgy gondolom, nekem több, másik blogom már nem lesz. Maradok itt és ebben. Voltam nyitott blogilag és zárt, majd újra nyitott, olvastak többen és kevesebben, "idegenek" komment nélkül és jó ismerősök kommentekkel (illetve ezek variációi). 

Nem lettem egy sűrűn látogatott blog, amelyre sokan kíváncsiak vagy többszázan olvassák naponta, bár nem is ez volt a cél. Azt szerettem volna és ma is ez a szándékom, hogy rögzítsem a gyerekek számára első éveik történéseit. Hogy meddig tart még, nem tudom, remélem, minél tovább. Ha leírhatom majd egyszer, hogy Rékám xy eredménnyel érettségizett/felvételizett, már elégedett leszek.

Egyben a köszönet helye is ez a bejegyzés. Köszönöm mindenkinek, aki olvas, követi kis családunk életét, ha megjegyzéssel megtisztel az külön öröm. Szóval még sok boldog évet kívánunk magunknak, mindannyiunknak "együtt"!! :)

10 megjegyzés:

  1. Gratulálok!Teljesen jól tetted,hogy már nem a bőrkötéses füzetbe jegyzetelsz! Remélem még sokáig írsz,mert én nagyon szeretem olvasni a blogodat. :)Nem írsz rosszul,sőt nagyon is jól!:)
    Réka nagyon cuki ezen a képen. :) Zalán-várós blog???? Volt,olyan is?

    VálaszTörlés
  2. Én köszönöm hogy olvashatlak benneteket!!! Kellemes ünnepeket nektek!!

    VálaszTörlés
  3. További csodás blogolós éveket kívánok Nektek, és magunknak... :)

    VálaszTörlés
  4. Mi mást kívánhatnék, mint még sok közös évet "Együtt":)
    Remélem még Réka esküvőjéről is teszel majd fel képeket:)

    VálaszTörlés
  5. Köszi, csajok, nagyjából belőletek áll az "olvasó táborom". :))

    VálaszTörlés
  6. Hajni: Persze, a ketteske.freeblog.hu
    :) Nem is olvastad? :))

    VálaszTörlés
  7. Tényleg!!! Olvastam is! (pirulok) :))

    VálaszTörlés
  8. Nem is értem, miből gondoltad, hogy nem tudsz írni...én szeretem a stílusodat :) Írj még nagyon sokáig! Nagy kincs lesz ez majd Rékának és Zalánnak is. Puszi

    VálaszTörlés
  9. Úgy legyen, Nyuszikám:))))
    Egyszer majd lerom, hogyan találtam rátok;)
    Cupp:))

    VálaszTörlés
  10. Judit: Ha olvastad volna kamasz kori firkálmányaimat....menekülnél a blogról is, sose' néznél vissza. :) De megsemmisítettem mindet. :)

    Odianya: No, kíváncsivá tettél. Valami Popis kifejezéssel? :))

    VálaszTörlés

Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!