2022. szeptember 5., hétfő

Pillanatképek egy leányszobából


Mondjuk, amióta kinyitotta az ágyát kétszemélyesre, alig lehet belépni az ajtón, annyi hely sincs, de mindegy, talán ez volt a cél. Kamaszbarlang. Egy idő után elunom, bekattanok és visszarendezem a dolgokat, ám ennek az ideje még nem jött el. Egyébként nem értem, minek a dupla ágy, most is csak az egyik felén tud aludni....a másik térfélen fuvola, laptop, 1-1 könyv. 

Zalánnak holnapra már egész sok házija akadt, egy egész oldal a matek könyvből, az volt kb. egy óra, aztán németből vették azon igék Perfektjét, amelyek nem haben-esek, hanem sein-osak.... Szóval nem sokat izgatta magát a tanárnő az ismétlésen, ott folytatta, ahol júniusban abbahagyták. Viszont töriből ismételtek egy kicsit, 3 oldal az A4-es füzetben, pénteken felelnek belőle. Nagyszerű. Irodalomból izgalmas fogalmazást kellett írni 12 mondatban. Holnapra. Majdnem mondtam valamit. Ez mondjuk jó gyenge lett Zalán esetében, de már annyira nem tudta érdekelni és engem sem. Érdekes ezt írni szeptember elején, de mindegy. Rántott húst kellett sütni nekik holnap ebédre, ha már Rékát nem bírtam rábeszélni a gimis menzára....

Még mindig tök  boldog a csaj, virul, kinyílt, csicsereg, csacsog, tök lelkes. Nem tudom, meddig tart, hogy őszinte legyek. A matek házit ma rögtön nem tudtam megcsinálni, halmazok, de lehet, hogy csak túlbonyolítottam....Réka magabiztos, szerinte ő érti, én hisztizek túl sokat az ilyen meg olyan részhalmaz fogalmak miatt. Én nem is hisztizek.....Réka arra nem emlékszik, hogy biosz órán felelnek minden alkalomal vagy matekon...viszonlag gyorsan ki fog derülni. Azt sem értem, hogy lehet 3 bioszuk egy héten, igaz , csak ebben a félévben, mert aztán 1 lesz, viszont egy kémia helyett három. Na neeeee....A biosz könyv elég érdekes, úgy vártam, hogy majd erdő, mókus, esetleg cethal, vagy valami, de meg nem mondanám, mit is láttam a könyvében. Valami izét.....

Küldött ma egy képet Réka a suliból, a tetőtéri tanterem bukóablakából fotózta le a Tisza hidat....Nekem még akkor is olyan fura volt, hogy van egy gimis lányom.....nem tudom, mikor fogom fel. Remélem, hamarabb, mint ahogy leérettségizik és elköltözik. 

Egyelőre Szent Johanna Gimi feeligem van. 

Állítólag az angoltanárnő megenyhült rájuk, Réka legalábbis úgy érzi, már nem nézi őket totál hülyének. Ezt is Réka mondta. A német tanárnő viszont szimpi neki.  Németből bekerült persze a legjobb csoportba, viszont angolból kezdő, hehehe, de hát ezt tudtuk. Gyakorlatilag nem is tanult angolt eddig, csak szavakat, random kifejezéseket...nyelvtant szinte semmit. Na majd remélem, most. Ma írt az ofő, hogy tizedikvégére reméli, meglesz a bandának a felsőfok is. Namert ebbe a legjobb csoportba bejutott a régi osztályból mindenki, aki német másodnyelves, így a csoport fele Réka osztályából van. Akad tehát közös óra, ami olyan érdekes, mert több gyerkőccel kiscsport óta együtt járunk, bölcsibe csak azért nem, mert RÉka nem volt bölcsis. Azt nem mondanám azért, hogy kebelbarátok lennének, mert nem, de akkor is.

A töri modul és a magyar modul egy -egy extra óra az órarendükben, de ezek csak támogató órák, igazából csak az orientációt segítik majd szerintem és ahogy tudom, félévente változni fognak a tantárgyak is. 

Mi újdonság van még? 

Holnap lesz az első kémia óra, Réka valamiért izgatottan várja. Tesi is volt, valami ukrán nő tartja, akinek fura a humora, de ismerjük a tesi tanárokat, némelyik ilyen. Mondtam Rékának, hogy a tesi miatt ne aggódjon, akármilyen is. Nem visz pontot - hogy egy nyolcadikból gyakorta elhangzott kifejezéssel éljek. 

Ma kiflit akartam sütni (Kálci féle ropogósat és csoki muffint, de persze nem tudtam, mert  Zalánnal matek házit írtunk és átmásoltam a töri vázlatát olvashatóra (ezt nem lett volna kötelező, de az én érdekem, ha majd ki akarom kérdezni péntekig) és Réka matek házijára is csak pislogtam, mint borjú az új kapura. Kicsit félek, hogy kevés leszek a gimis matekhoz, újra tanulni meg nem annyira van kedvem....Mármint a gimis matekot. 

Hát elkezdődött a verkli és csak egyre pörgősebb lesz, azt hiszem. Szeretem is a munkahelyem, ott mindig nyugalom van, sehol egy tankönyv, lusta gyerek vagy idióta pedagógus. :) 















 

2022. szeptember 4., vasárnap

Nem rám ütött

 Miből gondolom?

Ma vásárolni mentünk a rétre, ahol a bevásárlóközpont találtatik. Réka csöppnyi farmer rövidnadrágban, fekete spagettipantos topban - melltartó nélkül persze - fekete térdzokniban, mely fehér csíkot viselt magán a térde körül és zárt fekete cipőben. Ha azt mondom, hogy feltűnő volt, az olyan, mintha azt mondanám, hogy jó banda a One Republic.

Úgy indultunk el, hogy átöltözés nélkül nem jöhet velünk, de végül ráhagytam, vegülis csinos volt, feltűnő, túl feltűnő de ennyi. Szerencsére az ovis időket idéző borzalmas nyakláncát mostanában nem láttam. H&m-ben van a pénztár körül, de ne vegyetek! Kivéve ovisnak! 

Egy idő után már azon vihogtam, milyen reakciókat vált ki a csaj mellettem, ha megjelenünk valahol.... Hát reakciók azok voltak. Nem feltétlenül pozitívak, azt nem mondanám, de ami tetszett az egészben, hogy mindez Rekát mennyire nem érdekelte. Emiatt felnéztem rá, ha ez így hülyén is hangzik... 

Végül Zalán kapott új egeret, nem a cincogós fajtából, a kutya kutyakaját, én vettem pár aprósagot a jövő heti menühöz, Tibi új térdgatyát, Réka lovaspólót és nadrágot. 


2022. szeptember 3., szombat

Tanévnyitóra

 Hú, annyi mesélnivalóm lenne! Nem is tudom, hogy hol kezdjem....

Valahogy olyan "utánam az özönvíz" hangulatban vártuk a szeptember elsejét....A tanszerek 95%-át megvettük még nyaralás előtt, valamikor július végén, augusztus elején, de aztán gyorsan igyekeztünk is el is felejteni, hogy egyszer még lesz itt 2022/23-as tanév is. Ez olyan frankón sikerült, hogy szeptember elsején az órarendre meredve őszintén rácsodálkoztam, hogy másnapra kell tesi cucc Zalánnak. Be kellett valljam Tibinek, hogy fogalmam sincs, hol van a tavalyi tesicipője.... A rajz dobozt is elsején este állítottam össze a hímzőtűtől a filcen keresztül a temperán át egészen a 2 fajta vonalzóig, körzőig. A lista sem volt meg. Hopp, és most jut eszembe, hogy füzetet nem is tettem bele, ezt pótolni kell, mindenképp!

Szóval, kb. adtuk a kivégzésésére készülő rab figuráját, az újévi kismalac Szilveszter napján, na értitek. 

31-én, szerdán, az első tanítási nap előtti napon dolgoztam. Most nem vettem ki szabadságot, 9 napom így is odalett csak augusztusban. Igyekeztük kiélvezni az utolsó napot, még a munkahelyemről rendeltem vacsorát, névnapit, hogy még véletlenül se kelljen főznöm, mert sűrű napnak néztünk elébe. Bérletet vettem magamnak és legfőképpen Rékának szeptemberre, mert a csajszi másnap már azzal ment iskolába. Vége a jó világnak, amikor 5 perc gyalog a suli, ha késésben vannak, akkor is 2-3. Most egy picit nagyobb erőfeszítést kell megtennie, szerintem nagyjából fél óra, mire háztól házig ér, itthonról a gimibe, de majd a gyakorlat megmutatja. 10 perc innen a buszmegálló, ha lassan megy, 10 perc busz és még onnan 10 perc séta. 

Szóval hazaestem, gyorsan felköszöntöttek a fiúk, volt süti, fagyi, de nem volt idő mélyebben az ünnepre, rohantunk az óráshoz, mert a ballagás óta nem volt időnk Réka csuklójára igazítani az új óráját és most már nagyon időszerű volt. 

Az órástól egyből lovagolni vittük Rékát. Van több kimondhatatlanul édes kiscsikó (azt akartam írni, hogy iszonyú, de nem szeretem a negatív jelzőket pozitív dolgokhoz csatolni), akiket nem győztünk eléggé csodálni, hogy mennyire cukik. Réka most Csalogányon ült, ő az a ló, akin elkezdett lovagolni két éve lassan, de már a fürgébbeket, játékosabbakat szeretné, nem a lomha és lusta szürke lovacskát. Viszont nem  biztos, hogy megérett ő a tüzesebb lovakhoz, hiszen vágtázni még nem tanult, bár talán már nincs is messze tőle. Nagyon klassz nézni, ahogy lovagol, már annyit fejlődött és ügyes is, határozott is...Én csak úgy messzebbről szeretem a lovakat, látom, értem, hogy milyen szépen, de nem vágyom arra, hogy rájuk üljek, vagy akár a közelükbe menjek....Réka pedig ugye lóbolond, már egész pici kora óta. Babái sem voltak soha, csak ló, paci és még több lovacska. 

Lovaglás után hazafelé vettük az utunkat és alaposan bevacsoráztunk, hogy már sütit nagyon nem is volt kedvünk enni, fagyit is csak módjával. Nekem idén nem ízlett az Ország Tortája, pedig általában nagyon lelkes szoktam lenni. Az is lehet, hogy azért, mert túl jóllakott volnam, de semmi különöset nem éreztem benne, túl a szilvalekváron....

Másnap jött a fekete leves....indult a tanév, szeptember elseje. Már hajnali négy óra körül észleltem, hogy szakad az eső, szóval egyből megvolt az alaphangulat. A zápor egyébként nem is állt el egész délelőtt....de senki sem mert panaszkodni egész nap ilyen aszályos időszakban... 

A vekker 5:50-kor szól az új időszámítás szerint, ami a frissen kezdett tanév. Mégpedig Réka telefonja ordít, merthogy a mi szobánkban köteles leadni a telefonját éjszakára, ahogy Zalán is. Mondjuk, Zalán hétkor kel, de mindegy, akkor sem lehet hozzá szólni vagy kérdezni semmit, fél nyolcig békén kell hagyni. Akkor meg úgyis indulok dolgozni. 

Első nap téliszalámis zsömlét kaptak, kis zacskóban pár szelet chips és csokis perec. Zalánnak pár paradicsom és sonkás szendvics, mert a téliszalámit nem szereti. Neki ment sajt is bele, Rékának nem.

Persze Réka nem talált hajnali hatkor egyetlen hosszú nadrágot sem, pláne feketét nem, hónapok óta szinte kizárólag rövidnadrágban jár mindenhová. Ahogy látom, nincs ezzel egyedül, divat lett valahogy. Mindegy, végül lett nadrág, blézer, esernyő, minden. Az előző este kimosott blúza szerencsére reggelre megszáradt. 

Ja, ki hagytam, szerda este lovarda után vacsora előtt még beestünk a Dm-be körömlakk lemosót venni, mert Récike feketére mázolta őket kb 2 hete, szóval nem is tegnap. Horroromra, helyenként egészen gusztustalanul lekopott. Így nem engedhettem első nap gimibe....Szerecsére nem tiltakozott és lehet kapni lemosót is... 

Amit végképp nem találtam, az Zalán esőkabátja vagy széldzsekije, nem tudom, minek nevezzem, mert nem nagyon hord ilyesmit. Most azonban fázott és nyűgös is volt. Nyugodtabb lelkiállapotban megtaláltam volna a kérdéses dzsekit, de most az istennek se lett meg. Szóval kocsival elvittük Zalánt a suliig, ott kilöktük - vagyis az ABC előtt, mert akkora volt a forgalom, hogy a suli előtt úgysem lett volna hely - majd a már csak csepergő esőben nagy kelletlenül beslattyogott a 6.a-ba. Durva, hogy már hatodikos, mit ne mondjak. ...

Mondtam is a főnökömnek, mire beértem lihegve az irodába 7:59-kor, hogy király ez az új tanév, mintha már 8 órát lehúztam volna, úgy érzem magam....Egész nap nagyon nehéz volt koncentrálni a melóra, folyton elsősorban Réka járt az eszembe, aki már 7 óra előtt útnak indult a buszmegállóba és még jó ideig nem felejtem el a látványát, ahogy kilépett a kapun és határozott léptekkel célba nem vette a buszmegállóját....

Álló nap csak arra gondoltam, hogy vajon ismerkedik-e , tetszik -e neki a gimi és szerettem volna ott lenni vele, látni, amit ő lát, hallani, amit ő hall...

Délután megkaptam a könyveiket és nagyjából este 10-11ig azokkal voltam elfoglalva, plusz füzetek, órarendek, különórák, stb stb. Rékából dőlt a szó, mesélt és mesélt, aminek nagyon örültem, mert az utóbbi időben már nem szokása ez, a legtöbb dolgot elintézi egy szűk tőmondattal....Másnap órarend szerint mentek suliba mindketten, Zalán kapott hétfőre német házit, amit csak ma, az ebédnél vallott be. Rékáék még ismerkednek. Nem csodálom, azért ez nagy váltás. 

Az angoltanárnő egyből leszúrta őket, mert nem tudták úgy megmondani az angoltankönyv címét, amiből eddig tanultak, mint az anyjuk nevét....Én értem az ő álláspontját is, hogy a saját tantárgya a fontos, mint minden tanárnak kb., de Réka eddig németes volt, heti 6-7 némettel, 1-2 alibi angollal az órarendjében. Tudtommal nem is nagyon vették elő a könyvet....

Egyébként nyelvből az egész évfolyamot, annak 4 osztályát és vagy 6 programot egybe vettek és 7 csoportba osztották őket (kivéve a kéttant). Még nem tudjuk, németből melyik csoportba került, de gondolom, erősbe, angolból pedig kezdőbe, mert hát kb. az is. Hiába tanul 2 éve angolt, azt nem nevezném tanulásnak. Itt közelező az angol első nyelv, szóval csak az volt a kérdés, hogy a németet folytatja felsőig vagy felvesz egy új nyelvet. Sokáig úgy volt, hogy kezdő franciás lesz, ám végül ezt elvetettük, mert angolból is elég kezdő, nyomja azt, mellette meg ott a német, amit lehet tovább vinni. Szerintem így több pontot lehet gyűjteni a felvételiig, persze még ezer módon változhat a mostani rendszer. 

Az ofő szimpi Rékának - eddig - és az osztály is, mindenki olyan nyitott és barátságos, reméljük ez így is marad. Úgy nyilatkoztak, hogy nem készülnek digitális oktatásra, mert nem indokolja a járványhelyzet. Persze az energia árak és az ezzel kapcsolatos nehézségek miatt még bármi lehet, de az iskola kapott extra forrásokat a fűtés biztosítására télre is, így várhatóan maradnak a jelenléti oktatásnál. Meglátjuk. Egyelőre én úgyis csak az őszi szünetig tervezek.....

A sulis menzára nem tudom rávenni Rékát egyelőre, pedig nyugodtabb lennék, ha tudnám, hogy ott eszik, de hajthatatlan. Sok idő elmegy a sorbanállásra, várakozásra, nem is biztos, hogy finom az ebéd...Hát jó, akkor marad a csomagolt kaja és a büfé....Holnap neki is állok fasirtgolyókat és rántott husit gyártani, az kitart neki pár napig. 

Ami a különórákat illeti, a fuvora várhatóan pénteken lesz, ahogy a lovaglás is. A külön angol, amit most kezd, még nem tudjuk pontosan, mikor lesz. A külön matek, tavalyról folytatván, szintén csütörtök. A külön németet egyelőre nem vezetjük be. Hogy aztán a gimis programból mit vesz fel, nem tudom, gondolok itt az énekkarra, rajz klubra és ki tudja még mi mindenre van lehetőség. 

Szerintem nagyon jó gimisnek lenni, klassz most Rékának. Még akkor is, ha hamarosan, nagyon rövidesen tanulni is el kell majd kezdenie....

Zalánról nem azért nem írok, mert mostoha gyerek, hanem mert hírzárlatot tart és egyáltalán nem akar beszélni a suliról. Ha kiszedek belőle valami érdekeset, mindenképpen megírom. 





2022. augusztus 30., kedd

Megcsapott a szele

 

Hazafelé, komótosan tekervén a bringámmal, hirtelen megcsapott egy illat. Eltaposott poloskák szaga....Szóval kétség kívül itt az ősz. Jó 100 méterig benne maradt a sajátos illat az orromban, úgyhogy klassz volt. Úgy értem haza, hogy lekváros buktát sütök és ropogós, békebeli kiflit, viszont mivel csak gyümölcsöt ebédeltem, farkaséhesen értem haza és első dolgom volt, hogy jó alaposan feltöltsem a raktárakat. Aztán rendbe tettem a nap közben felfordított konyhát és addigra már elfelejtettem, mit akartam sütni. Készítettem magamnak egy szendvicset, paradicsom, paprika, sajt, házikolbász....jaj! Vacsorára brassóit sütök, de én már nem hiszem, hogy fogok belőle enni, addig ettem, amíg maradt bármi is a tányéromon....

Holnap véget ér a nyári szünet, ami felér egy kisebb fajta katasztrófával, egy fél világvége és nemzeti, nemzetközi gyásznap, de még tartom magam és igyekszem arra gondolni, hogy a gyerekeim egyre nagyobbak és önállóbbak (khömmmm...) és majd csak megérem, hogy egyedül tanulva és szép jegyeket hoznak haza. Igyekszem arra gondolni, hogy vége lesz ennek a nyavalyás melegnek, a szárazságnak (reméljük) és minden hétvégén lehet túrázni, legalább amíg el nem jön az őszi szünet. Arra fókuszálok, hogy szeretem az őszt, mert gyönyörű, nem izzadok, mint egy hajtott ló, és ennek is vannak szépségei bőséggel. 

Túl fogjuk élni ezt a tanévet is. Remélem legalábbis a legjobbakat. 

2022. augusztus 27., szombat

Most ennyi

 Hihetetlen, mennyi mindent el tud intézni az ember hajnali öt és 10 között, ha nem tud aludni. Rám ez - a korai kelés - nem jellemző. Délután be is pótoltam egy szunyókával, addigra már legalább a házimelók jó részén túl voltam. 

Készülünk a sulira, bár pont ma szembesültem vele, hogy Zalánnak egyetlen egy A4-es matek füzete van, ha egy lovasat is beleszámítok, akkor kettő. Ahhoz képest, hogy mennyi füzetet vettem, ez elég nagy hibának tűnik, de mindegy. 

Valamelyik este megkértem Zalánt, hogy próbáljon fel egy 152-es farmert, csak a miheztartás végett, hogy milyen fekete ünneplő nadrágot rendeljek neki HÁengEMéktől....legnagyobb döbbenetemre, a 152-es erőssssen bokavillantós, szóval váltottunk 158-ra. 

Réka, gondolom, nem nőtte már ki a ballagó ruháját, de blúza van több is, a ceruzaszoknya helyett mondjuk nem tudom, van-e fekete nadrágja....főleg, hogy ünneplő kell. 

Elvileg szeptember 1-én mindkét suliban évnyitóval indítanak 8-kor, utána pár osztályfőnöki óra és hozzák haza nekem a tankönyveket csomagolni. Másnap meg péntek, ami a legjobb nap egy hét során a tanév alatt.....

Egy sor dolgot kellett volna elintéznem a vakáció alatt, amire nem került sor, így nem hívattam elő fotókat x év távlatából, nem töltöttem fel fotókat a fizikai tárolóból a Felhőbe, nem vittem el Réka óráját és a sajátomat az óráshoz (2 hónap alatt). Több köröm lenne a bankban is, de ehhez túlságosan sajnáltam a kis vakációs én időmet, most mit csináljak. 

Ami viszont teendő, az hétfőn beíratkozni a zeneiskolába - remélem, ezt Rékácska elintézi önállóan vagy Tibit meggyőzi és elrobognak együtt, hisz asszem a tandíjat is akkor kell fizetni. Kedden-szerdán gimis előkészítő a matek tanárral (magán), matek és magyar, kíváncsi leszek.... 3-3 óra per nap, szóval nagyon nem lesz megerőltető szerintem. Zalánnak nincs fekete cipője az évnyitóra, tagadja, hogy a 38-as még mindig jó lenne rá. Na igen, Zalán szobáját sem sikerült egész nyáron megszabadítani a sok lomtól és felpakolni a padlásra. Persze ha 36 óra lenne egy nap, több esélyem lenne.

Trónok harca, akarom mondani Sárkányok Háza beindult az HBO-n....Hát nem vagyok nagyon lenyűgözve, az a császáros szülés jelenet kimondottan hányingert keltebb bennem, de soha nem bírtam a vért.  Remélem, lesz még jobb is. 3 kísérletet tettem a Bridgertonra vagy mire, szerintem förtelmes, nem is értem a nagy népszerűséget. Feladom, esélytelen, hogy én ezt végig tudjam nézni. Talán, ha fizetnének érte, lenne egy kis kedvem. Nem tudok kiemelni egyetlen filmet sem, hanyatlik ez a Netflix meredeken.