A játék, amiből ugyan kimaradtam, de ez annyira nem hoz zavarba.
Avagy 7 dolog, amit nem tudtatok rólam. :)
1) Ha valami erősen frusztrál és tehetetlen vagyok, sarokba szorított, gondolatban rugdosok bizonyos képzeletbeli falat (asszem azt). Hirtelen, sűrű egymásutánban. Az lényeges tényező, hogy mindez fizikálisan nem valósul meg, ami miatt bizonyára a lábujjaim igen hálásak. Csak a lelki szemeim előtt fut le egy kis animáció.
2) Az utcán közlekedve ha szimpatikus ember jön velem szemben, olykor előfordul, hogy titkosszolgálati észrevétlenséggel az illető után szimatolok. Ez azt jelenti, hogy ahogy elsuhan mellettem a hölgy, úr, fiú vagy lány, vadászkutya módra használom az orrom. Érdekes dolgok ezek az illatok ám!
3) Lenyűgöznek a különböző angol dialektusok (asszem azok.) Ír, skót nyelvjárás vagy éppen "posh", "cockney", ausztrál, liverpool-i, szinte egyre megy, élvezettel hallgatom. A kedvencem természetesen "Simon Mentalista Baker" ausztrál akcentusa.
4) Nálunk soha nincsen rend. (Kivéve amikor M. mama vigyáz a gyerekekre itthon napokon át.) Legalábbis olyan szintű, hogy mondjuk valamelyik lakberendező szaklap kiszállhatna hozzánk fotózni (nem mintha lenne mit). A "rendtelenség" természetesen bosszant, de annyira nem, hogy több időt szánjak a felszámolására a kevéske szabad időmből.
5) Nem voltam kamasz. Mármint abban az értelemben, ahogy mostanság jellemzik a kamaszokat. Kerestem magam persze, egy időben utáltam is...de semmi extrém nem jellemzett. Jó kislány, 18 évesen már konzervatív. Szerintem ez utóbbi nem gáz, hamar megjött az eszem. :)
6) Nehezen fogadok el, emésztek meg bizonyos dolgokat. Ilyen pl. hogy az idő szalad ( a karaván halad). Mindig rácsodálkozom, hogy pl. xy gyermeke hogyhogy tavaly leérettségizett, amikor utoljára láttam még totyogott. Nekem ezek a dolgok magasak. Ugyanilyen problémás számomra a halál feldolgozása. Ha valamely ismerősöm eltávozik, mindig az jár az eszemben, hogy milyen képtelenség az, hogy Z.-vel tegnap még beszéltem, ma meg nem elérhető a mobilján. Ilyen nincs!!!
Ennél vannak hátborzongatóbb gondolataim is, de azokat inkább most nem részletezném.
7) Mindent megeszem, kivéve a mazsolát. Szerintem az szárított légy, semmi más. :)
Mazsola detto:)
VálaszTörlésEs az akcentek engem is lenyugoznek, nekem a legnagyobb kedvencem a wales-i, ezert a Torchwood angolul nezese feler egy ful-orgazmussal:)
Imadom meg David Tennant-ot, es Benedict Cumberbachot, valamint az amerikai deli akcentust is, na, lassan felsorolok itt mindent.:)
Erdekes, hogy szeretem Simon Bakert, de valahogy az ove nem nyugoz le annyira.
Ja, hogy ne csak a sztarokrol omlengjek, a fiam baratnojet is nagyon birom, ahogy beszel:)
Na akkor egy biztos, együtt soha nem fogunk mazsolázni. :))
VálaszTörlésHát igen, Simon Baker picit érdemtelenül a kedvencem, habár interjúiban erősebb az akcetusa, mint a filmekben. Ha belegondolok, számomra teljesen mindegy, hogy milyen nyelven beszél, szerintem ha németül nyomná, nekem az is nagyon bejönne. :) Pindurkát elfogult vagyok vele. Már vagy 20 éve? :)
Igen, en is emlekszem ra a Szivtipro gimibol:)
VálaszTörlésJo pasi, en is elfogadnam, es tetszenek a mellenyes oltonyei, meg a teazasa :)
Ennek a Torchwood-nak utána nézed, még nem is hallottam róla...:)
VálaszTörlésHa szereted a sci-fit, akkor talalsz benne valakit, akiert meg jobban rajonghatsz, mint Simon Bakerert:)
VálaszTörlésUúú...de kíváncsi lettem!!! :)
VálaszTörlés