Hogy indul a napom?

Az eb öt óra után nem sokkal ébreszt, ugrál az ágy mellett, közben össze-vissza igyekszik nyalni, bár szerencsére nem ér el. Vidámsága imponáló, egyben tiszteletet ébresztő. Naná, ő aludt el először este. Még altatni sem kellett. Ő lesz a gyerekek példaképe. Amíg teszek-veszek, bepisil a fürdőszobában, ami még istenes, ott a legegyszerűbb feltakarítani. 

Lemegyek vele a konyhába, illetve Lebaktatok a konyhába, ő kocog velem és kap enni. Még nem tudom, milyen fajta, rögtön éhes e, amint felébred, mint Molly kutyám volt (bár az más nemzetiségű volt), de nem bízok semmit a véletlenre, hisz elég soványka. Tegnap kiderült, hogy a "tenyésztős" tápja (amit a kennelben evett) KÜLFÖLDRŐL jön, így hiába rendeltem meg egy hete majdnem, van némi átfutása. Gratuláltam magamnak ezért. Kap egy kis hurkát (házi, nem túl zsíros) bél nélkül (előző napi embervacsora egy része) és Pedigree Junior tápot (remélem, tenyésztő nem olvas, mert az most lehet, hogy lefordult a székről. ) Nem eszi meg mindet. A hurkát mondjuk igen. 

Kutya térül és fordul, mire farmert húzok és pulcsit , leviszem a kertbe. A levegőnek isteni nyár illata van. Érik a bodza és még egyebek is….Mintha megnyomtak volna rajta egy gombot, tornádóvá változik az eb és fél órát játszunk. Olykor bekattan és fékevesztetten köröket ír le a kertben, vagy inkább nyolcasokat? Az összes kutya játék semmit nem ér, kilapított PET palack a kedvenc és mindenféle bot, amit randomra talál. Kaka viszont sehol, hiába az elfogyasztott reggeli. Fél óra múlva felszólok Tibinek, hogy lejön é vagy ha nem, akkor felviszem ölben az ebet. Nem jön le, máshol trónol. Neki sikerül, ami a kutyának nem. Felviszem a karomban a kutyát az emeletre, óvatosan, közben a szemem közé néz csodaszép szemeivel, pofája csupa ránc, de ő az egyetlen talán, akinek ez jól áll. Nincs még kutyaszaga, inkább finom gyapjúszaghoz hasonlít, ami árad belőle. Kiskutya még. Megpuszilom a buksiját, amivel magam is meglepem, Mollyt sem pusziltam meg sűrűn … Talán kölyökkorában még igen? Nem tudom. Végül csak kifordul a kezemből, beront Réka szobájába, ahol Zalán alszik kivételesen és összekeni a lábával a lepedőt. Mini infarktus átvészelve. Tegnap cseréltem vagy tegnap előtt ágyneműt, lényegtelen. Ma is csere lesz.

Kutya be a kádba, langyos víz bele, pár centi. Ettől megint megőrül és két manccsal egyszerre pacsál a vízbe. Imádnivaló. Egy Rékabugyit elővarázsol valahonnan, nem tudom kiszedni a szájából, bár úgy fújjjjolok, hogy a második szomszédban vigyázba állnak a lakók. Szerencsétlenkedek egy picit a kutyás bugyival, bugyis kutyával, de végül győzök, bugyi likmentesen a szennyesbe be, kutya csutakolva, villámmódra. Előhívom a kék törölközőt, ami immár Dióé és szólok mindenkinek, hogy nincs a reklámozott mosószerből vagy öblítőből itthon, ne használják ezt a törcsit! Kiszedem a vízből a kuttyot a törölközőre, megtörlöm a lábacskáit és a kosarába zavarom. Persze nem megy, bekúszik az ágy alá, a túloldalon bukkan ki, ahol 6 díszpárna közé veti magát. Az a rémálmom, hogy közéjük kakál, úgyhogy előhalászom és a kosarába parancsolom. Nem marad ott, visszagaloppozik a párnák közé. Hallom, hogy rág valamit. Találgatok némi horrorral mi lehet az. Felnyalábolom újra, a kosarába teszem és komolyan rászólok, MARAD!! Ott marad, hoppá, okos kutya ez, lefekszik. Jókutya. Elvonulok a fürdőszobába, kimosom a kádat, elrakom a törölközőjét, felmosom a fürdőszobát. A tükörbe nézek, hajam szénaboglya, szemem alatt mély karikák …Úristen……Mindt egy kiégett mosónő. Elszakítom tekintetem a tükörtől , ideje felöltözni rendesen, készülődni a melóba. Elvégre 6:45 – indulhat a nap. Illetve korábban ekkor indult igazán. 

Kutya a kosarában összegömbölyödve, mélyen alszik. Szempillái csodásak. Boldognak tűnik és elégedettnek.