Nyálkás

Az utóbbi egy hétben kétszer érkeztem úgy az oviba Zalánért, hogy annak a szájáig lógott két zöld csík. Egyenesen az orrából. Ahogy Tibi hívja, a Zöld Anakonda. Ha most listázni kellene, mi az ami a legjobban bosszant a gyerekekkel kapcsolatban, nyerne a tény, hogy őt - majdnem hat évesen - egyáltalán nem zavarja, ha taknyos az orra. Múltkor a kertből is úgy jött fel vacsorázni, hogy az a bizonyos kígyófajta ott figyelt. Majdnem szétrobbantam, olyan mérges voltam rá. Mert már zsebkendővel tömöm ki minden dzsekijét és kardigánját, szidom, mint a bokrot és mindez mit sem ér. Megkérdeztem tőle a múltkor, hogy szerinte én mit csinálok, amikor folyik az orrom?? Ami elég sűrűn előfordul, hiszen allergiás vagyok pár dologra. Azt felelte, hogy fogalma sincs, biztos szipogok. Ha-ha...Azt is megkérdeztem, hogy miért, ó, miért nem fújja ki az orrát? Azt válaszolta, mindig elfelejti, hogy van nála zsebkendő. 

Aztán egyik délután szólt nekem az óvónéni, hogy ejj, nagyon jól bírja Zalán, amikor "fikuszok" lógnak ki belőle, szinte csodálatra méltó, hogy nem zavarja. Ezen úgy elgondolkodtam. Szóval nem arról van szó, hogy a távolból nem vette észre a pedagógus, hogy Zalán orra problémás, mert ilyet éppen el tudok képzelni, akár több alkalommal is. Nem. Ráhagyja. Na most én ennek annyira nem örülök. Természetesen az én dolgom megtanítani a gyeröknek, hogy mi az illem, valamint minden józan szokás, de azért mégiscsak diplomás óvónők veszik körül a gyerekemet. És ha már okosabb nem lesz az oviban, verset, dalt nem tanul, csak minimál üzemmódban, legalább azt elvárnám, hogy benti nadrágban (az vékony) ne engedjék ki az udvarra télen, ha piszkos a ruhája, arca keze, gondoskodjanak róla, hogy tiszta legyen. Az orrával ugyanez a helyzet. Van dadus is, az is el tudja küldeni orrot fújni, kezet mosni és a többi....

Aztán. Csütörtökön megyek az oviba, Zalán száguldozik az ovi udvarán, a lebetonozott sávon fel és alá a biciklijén. Szól az óvónő, hogy áh, már nem is megy olyan gyorsan, ennél volt már nagyobb sebességet is nyomott. Pislogtam tűnődőn. Egy rossz lépés, és Zalán kinyír egy kiscsoportost. Nem kellene rászólni, valamit kitalálni, mielőtt valaki megsérül? Akár úgy, hogy Zalán fiam, ha nem tartod be a játékszabályokat, nem fogadsz szót, akkor sajna le kell tenned a kerékpárt. Dehogy. Aznap és másnap, mert közlekedés nap volt, elnézték, hogy cikázik Zalán a cimboráival. Hát nem tudom. Érdekes. Az is, hogy ha ezt a bejegyzést olvastam volna öt éve, nagyon csodálkoznék magamon.