Sakkozás

 

 

Tegnap beszáguldottam az oviba a karácsonyi Zalán képekért, melyet végül óvónői nyomásra megrendeltem. Gyanús volt a sötét és a csönd, mire észbe kaptam, hogy hoppá, ma van a karácsonyi gyertyagyújtó ünnepség (ők így hívják)....Rögtön sarkon fordultam. Zalán múlt hét szerda óta hiányzik, így nem volt ott sok keresnivalóm, téptem tovább az iskolába. Kinntről azért egy pillanatra bekukucskáltam, volt hangulata az eseménynek. Majd ma Tibi elhozza a képeket, befizeti az ebédet és elhozza az összes cókmókját. Legalábbis ez a terv.

 

Zalán tegnap reggelre olyan ocsmányul elkezdett köhögni, hogy komolyan aggódtam. Nyomtuk neki a Sinupretet (talán Tibi nem nyomta annyira, mint kellett volna) és az orrcseppet, de nem sokat javult, sőt. Elhatároztuk, hogy elvisszük az orvoshoz, kedden úgyis délelőtt rendel. Ilyenkor 8-re érdemes oda menni, vagy zárás előtt 10 perccel. Egyik sem jött össze Tibinek, úgyhogy végül 2,5 óra várakozás és négy-öt roma-roma összezördülés után (ez borzasztó még nézni is), sorra került. Szokatlan módon doktornéni meg sem hallgatta, csak a torkát ítélte pirosnak. Az ítélet: semmi komoly, orrcsepp és Sinupret!!!! Illetve valami opcionális szer a köhögésre. Magyarán teljesen feleslegesen ücsörögtek ott egy halom időt. Zalán viszont jól érezte magát, Milán cimborája is rendelőben várakozott nagyjából ugyanazzal a nyavalyával, mint Zalán....úgyhogy legalább neki élmény volt, ha Tibi a falat is kaparta volna.

Hívtak a héten a nevtanból is Zalán ügyében. Egy logopédus hölggyel beszéltem, hogy megkapta a levelemet. Szóval nem pszichológushoz irányítottak bennünket első körben, hanem logopédushoz. Mivel ez egy komplex probléma, végülis nem baj, hogy logopédus szakember is látja, bár lehet, hogy egy pszicholgusra lesz szükség előbb, hogy Zalán szóra bírják. :) Január második hetében megyünk déli 12 órára.

 

Ma van a sulis karácsonyi vásár, melynek lényege, hogy némi bevétel folyik az osztályok zsebébe a szülők által behordott mindenféléből. Kacat, játék, süti, pogácsa, szendvics,.....állítólag éppen csak háborús veteránt nem lehet kapni ilyenkor, szóval előre kíváncsi vagyok, hogy mi mindennel állít haza Réka. Kapott némi aprót , hogy szabadon "elverje".

 

Habár É. néni ( a magyaros) fogadóórán azt említette, hogy szerdán még nem írnak írás felmérőt a dedek és az olvasás felmérő sem másnapra várható - erre határozottan emlékszem, bár nem vagyok egy brilliáns elme - hát nem letudták tegnap?? Hirtelen megörültem, hogy így nyugodtan kínlódhatok otthon a sütinyalókákkal (lásd karácsonyi vásár), Réka is hátradőlhet....majd késő este kigúvadt a szemem az ágyban, amikor eszembe jutott, hogy az "N" betűkkel nem is gyakoroltuk a tollbamondást és egyáltalán....Hinnye! Ezek után külön kíváncsi leszek, hány százalékot szedett össze a csaj. Valahol 90 felett, gondolom, habár szerinte nagyon könnyű volt....

 

Beszereztem az összes ajándékot a gyerekeknek (minden rokontól), bezzeg minden egyéb rokonéval lemaradásban vagyok. Könyvet rendeltem jó sokat, azokat még lehet csereberélni, ha ráébrednék, hogy nem telitalálat. Tesómnak egy Nagy Péterről (a cár) szóló könyvet rendeltem, remélem, tetszeni fog neki. Azt írja a kritika, hogy lebilincselő és le sem lehet tenni....Hát meglátjuk, tesómnak sikerül e.

 

Még mindig fogalmam sincs, mi lesz a karácsonyi vacsora, de nem tudok elvonatkoztatni a kacsától, úgyhogy megpróbálok becserkészni néhány combikát még a héten. Ma nem fog menni, mert nem sikerült fél nyolcra beérnem az irodába ma, így nem fog menni az sem, hogy négykor lelépjek. Vagyis ma nincs esélye shoppingnak. Tibi azt ígérte, hogy a hétvégén lesz néhány beszerző körutunk. Meglátjuk. Muszáj lesz, mert a netes vásárlás napról napra egyre kevésbé jó ötlet.

 

Hát így állunk két nappal a téli vakáció kitörése előtt. Hogy fognak még nekem ezek a problémák január ötödikén hiányozni!!!!!!!!!!!