2011. február 8., kedd

Benyomások

Séta kozben tegnap találkoztunk L. óvónénivel. Réka az istennek nem akarta meglátni, ahogy kozeledett felénk a járdán. Megálltunk persze néhány mondatra, szóba került az oviban alvás, ezaz, végül L. megjegyzett valami olyasmit, hogy milyen szerencse, most éppen Réka az egyetlen beszokóban lévő gyerkőc, így van idő bőven rá....Csak némi fáziskéséssel, órák múlva reagálta le az agyam ezt a mondatát:
- Jó ég, mi lenne, ha Réka egy lenne a négy-ot beszokóból...Hiszen egyáltalán semmi külon figyelmet nem kapott egyszemként sem. Hiszen arra vár L., hogy Réka kvázi beszoktatja saját magát, majd az idő megoldja alapon.


***


Éppen váltócipőjét illesztettem leánykám lábára, amikor a mellettünk kisbugyiban ácsorgó Emmához megérkezett a csoportszobából L. óvónéni.
- Azt mondd meg nekem, hogy miért pisilsz be? Miért pisilsz be? - kérdezte tőle nem éppen rikácsolva, de nem is legdallamosabb tündérhangon. 
- Nem tudom.... - felelte Emma őszinte hangon, némi búbánattal vegyítve.
- Mert későn mész pisilni. Tessék idejében elmenni a vécére, ilyen nagy lány már nem pisil be.
Nem értettem a műsort, egyrészt, mert Emma maga is úgymond Freshman, azaz szeptembertől óvódás, éveinek száma valahol 3 és 4 kozott evickélhet. Másrészt, mert mint kiderült, csak becsurrant néhány csepp, tehát ázni semmi sem ázott. Harmadrészt nekem sem a hangszín, sem a mondandó nem tetszett. Ahogy végeztem a váltócipővel felpillantottam Rékára és láttam rajta, hogy meg van szeppenve némileg....

***

Csoportszobába érkezvén Réka nem sír, nyakamba sem kapaszkodik, ellenben keresné AnnaPetiGergő konyvét. Kutatok a ciklámen kotet után, kotorászok a hozott kabalák, táskák, konyvek kosarában az ajtónál, de nem lelem. Kérdezem L. óvónénit, ugyan nem látott egy AnnaPetiGergő konyvet? Nem, szokott látni AnnaPetit, de mostanában sem találkozott eggyel sem. - felelte. Egy méterre tőle három kislány lapozgat valamit, ami nagyon úgy néz ki, mint egy AnnaPetiGergő, bár tőlem tán tíz méternyire is üldogélnek.
- Nem az lesz az? - kérdezem L.-t. De bizony az. Megkapjuk. Csókot nyomok Rékám buksijára és becsukom az ajtót. 
A kozépsősok és nagycsoportosok játszóházba mentek, csak valami 6 kicsi lézengett csoportszobaszerte. L. nagyon képben volt, hogy a hatból három mivel foglalja le magát. Node talán eltúlzom a dolgot, talán maximalista vagyok és szigorú. Csúnya, én. 

4 megjegyzés:

  1. szerintem az amit elvársz nem maximalizmus. nem tetszenek ezek a történetek, nagyon nem. Főleg a bepisilős. Nálunk a szomszéd csoport K.nénijét szoktam hallani, ahogy fülemet bántó hangsúllyal hord le egy gyereket.
    szerintem vidd át másik oviba. Én szerintem átvinném.

    VálaszTörlés
  2. Csatlakozom Beához. Elképzeltem, ahogy Dorcival beszél /viselkedik így egy óvónéni...kirázott a hideg. Puszi Nektek!

    VálaszTörlés
  3. Hm... kontrázok :)

    1. nálunk szeptemberben kb. 10 kicsi kezdte az ovit, és egyikkel sem volt probléma (ráadásul az egyik óvónénink új, ő is akkor kezdett), az első igazi szülőin közölték az óvónénik, hogy ilyen még nem volt, minden kicsi szinte gond nélkül beszokott.

    2. pont az elmúlt hetekben fordult elő, hogy reggel öltöztettem át az oviban Lucát, és jön ki az egyik kislány a mosdóból, letolt, csupavíz bugyival, harisnyával. A dadus vette észre előbb, ment oda hozzá azonnal, semmi dorgálás, csak egy kedveskedő megjegyzés (hangnemben is kedves), hogy ejnye, későn értél ki a nagy játékban. Aztán ruhát keresett a kislány zsákjában, átöltöztette és ennyi.

    3. én néha úgy érzem, hogy hátul is szeme van az óvónőinknek... de tényleg.

    Szal vagy a mi ovink a megtestesült tökéletesség, vagy te vagy űberszigorú ;), de az igazság valahol ott lehet, hogy Réka óvónénijeivel nem stimmel valami, de nagyon...

    Egyébként családilag hogy álltok a dologhoz?...

    VálaszTörlés
  4. ...most ne má'...L. néni cseppet sem szimpi...meg az ovi sem...szerintem az eddigiek fényében ne hezitáljatok, vigyétek át máshova...Popi nem fogja szeretni ezt, még ha kényszerűségből be is szokik, és úúúútálni fogja az ovónéniket...pedig oviba jó járni...legyen neki is jó emlék:)))

    VálaszTörlés

Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!