Zalánról

A hét hós státuszvizsgálata kimaradt, a Doktornéni nem tartotta szükségesnek, úgyhogy méreteket nem tudok hirtelen.... De nem is lényeges. Az annál inkább, hogy 17-én, azaz egyetlen napocskával a hófordulója előtt fogta magát és felült. Azaz nem is így volt. Előszor csak arra figyeltem fel, hogy már nem hason kozlekedik és játszik, helyette inkább olyan pozíciót vesz fel, mint Molly kutyám a teraszon oly gyakran. Ő ugye spániel márkájú. Imád a korlátnak dőlni és maga mellé dobni amolyan elegánsan a lábait. Zalán is támaszkodott elől a kezecskéin, lábai oldalra kidobva...ebből aztán egy nap az lett, hogy felült. Vasárnap odáig fejlődott a dolog, hogy a lábacskák elől kaptak helyet. Gyorsan meg is orokítettük a nagy pillanatot.

Imádom és képtelen vagyok betelni azzal, hogy egyik napról a másikra képes lesz valamire. Egyik nap nem csinálja, a másik nap igen. Egy nap például....mintha megnyomnának rajta valamilyen gombot - hirtelen felfelé torekszik. Térdre dolgozza magát, próbál felülni, felállni, holott addig tokéletesen komfortosan érezte magát hason fekve is....Ez számomra - talán furán hangzik, de - olyan bámulatos és csodálatos dolog. Ahogy fejlődik...szinte napról napra. Ilyentájt, 7-8 hónapos kora korül meglódult a fejlődés szekere Zalánnal, ahogy annak idején Rékával is. Mert 17-én ült fel, és csak egyetlen nappal korábban, azaz 16-án hagyott fel a kúszással és váltott mászásra. Eleinte szokatlan is volt pici fiam látványa, ahogy ül a játszószőnyegén, ahogy a kiságyába kapaszkodva térdel és vigyorog rám, amint villámsebesen mászik a szőnyegen, ahogy hívásomra kiskutyaként lihegve, nyálcsorgatva siet a karjaim kozé. Nem sok kell hozzá és feláll majd a kiságyában vagy valamibe kapaszkodva bárhol. Az autósülésébe kapaszkodva már lábra emelkedett, de derékszogben meghajolva, mint valami vénséges vén bácsika, úgyhogy ez még nem számít felállásnak talán. Egyébként minő meglepi, ezt is 17-én produkálta. Nem is tudom, mi lehetett a tejemben aznap??

Szóval 7 hónap néhány pontban.

Sacc/kb a súlya: 7,8 kg

Hossza:  passz

Szeme: kék

Hajacskája: barna

Szépsége: toretlen, szikrázó

Fogacskák száma: zéró

Betegségek: szintén zéró

Ruhaméret: 68-80-ig bármi
Járókája: nincs
Szundik száma: 2, ha nagyon korán kelünk reggel, akkor 3

Kedvenc gúnyája: kheki plüss kardigán és naci, imádom benne

Pelenkaméret: 3-as Pampersben virít, a várakozásaimmal ellentében a Pampers születése óta csodásan bevált - Rékával nagyon nem így volt.... - egy kezemen meg tudom számolni, hányszor jutott a végtermék olyan helyekre, ahova nem kellett volna.

Reggel kel:  7 órakor - jajjj, de koráááán...

Este nyugovóra tér:  7-9 kozott valahol - ami klassz

Kajatéma:

-  tízóraira kap gyümolcsot - alma, korte, barack, ilyesmi          

- ebédre főzeléket - alma, barack, sütőtok, cékla, gesztenye, és ezek kombijai

- inni néhanapján kap vizet, de inkább csak anyatejet

- kiflicsücskot nagyon szereti szopogatni és már fogyaszt is belőle. Szóval a gluténnal nem vártunk 1 éves korig....remélem nem bánom meg.

- tápszert nem kap, anyatejes a drága a hozzátáplálás mellett

Éjszakai szopik száma: 1 vagy 2, olykor 3. Ez utóbbi csak ritkán.

Kedvenc játék: Réka oroszlános csorgője, az a száncsengő féle

Cumi: használja, de nem függ tőle. Elalváshoz kell neki, de nem mindig.

Varázsitatóból és pohárból tud inni.


Egész nap vigyorog, csudajópofa.


Még mindig egyedül elalszik este, ha én fektetem le.


Szeret fel és le ugrálni, ha kézbe veszem. Ez új, Réka sosem csinálta.

Vonza minden, ami papír, fekete műanyag apró gombokkal, ami papucs, de lehet cipő is.  Nem tudom, van e még Rékának olyan játéka, ami nem járt Zalán szájában. Legalább részben. 

A rágókákat nem szereti, ami szerencse, mert Réka folyamatosan dugdossa őket, mint valami furmányos mókus. Zalán kapott új rágóka készletet, de azokat is rejtegeti, nem csak a sajátjait....

Autósülését egészen jól megszokta, már nem szokott ordítani. Ha szemére csúszik a sapka, arról azért tudósít.

Mázlista, hogy olyan tesója van, mint Réka. Még akkor is, ha olykor a kelleténél erőteljesebben veri hátba a kisasszony, vagy nem túl gyengéden taszajt rajta egyet. Vagy tobbet....

Szeret szopizni és ügyesen csinálja. Mostanában nem harapott meg.


Imádom, ahogy figyel, felnéz rám szopi kozben. Olyan okos a tekintete olyankor, mindentudó.


Szeparációs szorongás egyelőre nincs.


Ujját nem szopja. 


Cumisüveget nem használ.

Torolkozőturbánnal a fejemen nem ismer meg. Ez nem biztos....csak erős gyanúm.

Minden kaja érdekli, amit mi fogyasztunk, a mangalica szalonnától a Mekis ketchupig...a pácolt oldalastól a savanyú kápiig, a salátaontettől a csokitortáig. BÁRMI. És úgy viselkedik, mint aki aznap még nem evett. Pasis vonás? Nem is tudom....

Szívesen húzza a hajam és ezzel párhuzamosan próbálkozik azzal, hogy bekapja az orrom. Nem tudni, miért. 

Ha idegen kézbe kerül, sírva fakad. De minimum tiltakozik vagy kétségbeesett képet vág.

Máris tok jól rombol kockából épült várat. A mérgelődő és hisztérikus Réka maga mellett nem zavarja. Csoppet sem......Az annál inkább, ha valami klassz kis játékok hirtelen elvesznek tőle. Eddig pislogott kettőt, majd birkanyugalommal keresett magának valami más mókát. Ennek a korszaknak vége. Felháborodott sírással jelzi, hogy bántalom érte. Olyan keservessel, hogy anyai szívemnek meg kell szakadnia.....

Ügyesen eszik, jól etethető, igazán előkebarát a csemete.

Továbbra is Réka tudja a legkonnyebben megnevettetni. Csak táncolnia kell, Zalán máris gurul a nevetéstől. Nekem jobban kell erőlkodnom.