3. nap

 

Reggel hátamra vettem a hátizsákomat, kiperdültem az ajtón, hogy a kerékpáromat előhozzam a garázsból. Meglepődtem,mert a Burkoló a kapuban ácsorgott önmaga kb. 14 éves változatával.  Elhozta a fiát segíteni. Egyből eszembe jutott a klassz babarózsaszín öntöttvas kád odafenn, a felújítandó früdőszobában....ahhoz bizony, hogy két emeletet lentebb szálljon, kell némi férfierő.

Nagyjából délig - Réka elmondása szerint - folyamatosan verték szét, amit szét kelleett, aztán összecsomagoltak és elmentek. Pár óra múlva jöttek a Vizesek, hogy megszemlézzék, milyen előkészítő munkát végzett a Burkoló. Tibi szerint nem voltak elégedetlenek, de azért 1-2 órát ők is véstek és egy listát adtak Tibinek, mit kell beszereznie a csőszerelvény boltban. Pár százezerrel szegényebben jött onnan haza az uram, és most a hálónk úgy tele van minden furcsasággal, hogy elég nehéz eljutni az ágyig.....

Most jön 3 nap szünet. Remélhetőleg hétfőn jönnek megkezdődik az építő munka. Óvatosan mondom, mert én már a hideg kását is megfújom, ha Mesterekről van szó. Addig is melegítünk vizet a legnagyobb húsleveses fazékban, ha fürödni szeretnénk. Az indukciós tűzhelynek hála, nagyon gyorsan felmelegszik. Aztán bevackolunk a lenti zuhanykabinba, ha lehet ilyet mondani és mintha lavór lenne, némi hideg vízzel hűtve, kellő hőmérsékletre hűtjük a vizet. Réka szerint ez tök király, mert rengeteg vizet takarítunk meg. Zalán nem ennyire lelkes, de leginkább tojik az egészre. Ha szólunk, hogy melegítettünk neki vizet, egy idő után megjelenik a fürdőszobában és hallom, hogy rángatja a zuhanykabin ajtaját.

Tegnap újra néztem a THE CROWN utolsó évadát. Semmi normális nincs új a Netflixen ugyanis. Két kedvenc jelenetem van, az egyik Camilla és Diana ebédje egy étteremben, egészen zseniális. No de a másik. A másik pedig ez. Charles és Diana veszekedése egyszerre szívbemarkoló, fojtogató, szinte érzem mindkettőjük fájdalmát, frusztrációját.... Ugyanakkor remek alakítás, megrázó.....mégis valahogy szép.... "Morning, noon and night I care about her" Az eredeti az igazi, a szinkronizált már nem olyan erős. Novemberben elvileg jön az új évad már új szereplőkkel. Hiányozni fognak valamennyien. Ha van kedvetek, nézzétek meg.  A részletet is, a sorozatot meg aztán pláne. 

2. nap

 

Előzetes - hétvégi - ígéretéhez képest a Burkoló végül nem ma jött, hanem elvileg holnap fog. Szóval ma nem sok minden történt. Tibi leszedte a polcokat, törölközőszárítót, ilyesmit, amit tegnap a vizesek még benn hagytak. Kiderült, hogy nem is a kád mögött balról jön a víz, hanem jobbról a Wc mögött jön fel a földszintről, aztán ment a mosdóhoz, majd a kádhoz. 

Terveztem, hogy verek le egy kis csempét, de Tibi nem hozott nekem vésőt és kalapácsot, illetve fél 7-re vitte Rékát lovagolni, szóval be kellett érnem annyival, hogy a kádról levertem két db csempét, a mögötte megbúvó téglával együtt. Leizzadtam, szóval masszív a cucc így csaknem 35 év után is....Kíváncsi leszek, ha holnap hazajövök, mennyivel kevesebb csempe és padlólap lesz a csöppnyi fürdőszobában, mint most. Remélem, a padlót felveri, mert szintben kell lennie a mi hálónkkal, folyosóval, szóval nem szeretnék szintkülönbséget. Meglátjuk. 

Nem főztem semmit, el kellett menni kutyakajáért az Aldiba, mert az ott kapható kaját szoktuk kombinálni a Zooplus-os prémiummal, úgy nem túl erős neki a koszt. Szárazat sajnos nem eszik, csak az éhhalál legszélén imbolyogva. Ebédszünet táján összeállítottam a netes rendeléstem a Zooplus-nál, de 35000-re jött ki a havi kajaadagja, ami eddig 22 - 24 körül megállt.....ráadásul nem engedett utánvéttel fizetni, mérgemben hagytam az egészet egyelőre. 

Szóval nem főztem semmit, volt frissen sült bagett, péksüti, felvágott, sajnos én még két kakaóscsigát is betoltam. Holnap azt hiszem, összedobok egy lasagnét. Réka kéri már egy ideje. 

Szervezzük az erdélyi kirándulást, augusztus 20-i héten mennénk, csütörtökön indulunk, vasárnap gurulunk haza, Torockó és a Székelykő meghódítása lenne a cél illetve a Tordai hasadék....Ha bármi másra jut idő, az csak bónusz. Csak el ne felejtsünk DIónak útlevelet csináltatni! Remélem, nem túl késő kutyabarát szállást foglalni, sok igényünk nincs, egy tál étel este és egy kis reggeli, plusz hogy meghúzhassuk magukat a kutyával. Remélem, addigra készen lesz a fürdőszobánk....

1. nap

 

Általában mindig úgy újítottunk fel eddig, hogy a vizes és a burkoló ismerték egymást és jól össze szoktak, összedolgoztak. Na most nem ez volt a helyzet és nem véletlen, hogy az először felkért vízgázos végül visszalépett. 

Ma valamikor délután jöttek a vízgázosok, leszerelték a kazánt, WC-t mosdót és ha már itt voltak, rögtön össze is vesztek a burkolóval. Én nem tartózkodtam még itthon, hogy pontosan min és hogy, viszont a vérnyomásom egyből az egekben szállt, amikor Tibi újságolta, hogy a burkoló nem akarja leverni a régi csempét itt-ott....Én nem értem, hogy miért nem lehet azt csinálni, amiben megegyezünk. Már a múltkor is említette, hogy mi lenne, ha a túl stabil csempét ő nem verné le....Nem nagyon tetszett a dolog, de végül belementem (még pénteken), hogy a kazán falán meghagyja a csempét és burkoljon rá. Biztosan egyszerűbb úgy neki. Erre most kiderült, hogy a másik, szemközti falat sincs kedve lebontani. Szerinte nem szokás. Szerintem meg mivel teljes csőcsere van, bontsa csak szépen le, elvégre az árát megkéri bőven. Felhívtam, hogy ahol csak lehet, MINDENHOL verje le a csempét, legyen olyan jó. Hát nem tudom, mi lesz. Legszívesebben nekiesnék én magam egy marha nagy pajszerrel és szétverném, az a biztos. Van benne gyakorlat, no para. 

Állítólag azon vesztek össze a vízgázossal, hogy a vízgázos elvárta volna, hogy kivésse neki a vezetékek helyét, keresse meg, hol fog futni a vezeték, ilyesmi. Ezen besértődött a burkoló, hogy neki az nem feladata a Vízgázos keze alá dolgozni. Node feladata szétverni, kellőképpen, nem? És ha nem veri szét, akkor ki vési ki a vezetékek, csövek helyét? Hát ezen vesztek össze. Istenem......Tényleg az lenne a legegyszerűbb, ha hétvége lenne és mi magunk esnénk neki a puszta kezünkkel. Méregdrágán és ha nagyon sokat sírok a profi romboló gépével talán a burkoló is neki esik. De nem biztos. 

Nem szoktam ilyen kívánni soha, hogy a nyári szünetben gyorsabban teljen az idő, mint alapjáraton, de most jobb lenne minimum két héttel idősebbnek lenni.

Ja és elvileg hétfőn jönnek legközelebb a vizgázosok. A burkoló meg csütörtökön. Melegvíz már nincs. 

Diplomaosztók

 

Egyszer valamelyik kiránduláson a buszon beszélgettek a csajok, hogy kinek hová jártak a felmenői, rokonai egyetemre, fősulira, valami ilyesmi. Csak arra emlékszem, hogy elhangzott az ELTE Jogi Kar, a Corvinus, a Műegyetem és amikor a Cambridge-i Egyetemet is felfűzte Réka a mondandói sorába, az ofő eléggé döbbentem hátrafordult az ülésében Réka irányába, hogy mi van?!

A keresztlányom pedig tényleg felvételt nyert 3 éve Cambridge-be és most július másodikán át is vette a diplomáját a Homerton College-ban. Fantasztikus 3 év lehetett, annyi mindent magába szívhatott, ami egyszerűen kimondhatatlan és itt nem elsősorban a Harry Potter filmmel való számos hasonlóságra gondolok. Egészen biztosan felejthetetlen és kíváncsi vagyok, milyen hangulatban hagyta el a kolesz szobáját és az egész egyetemet....Ahogy őt ismerem, amolyan nem végleges búcsút vett a helyszíntől. 

Cambridge-be nem mehettünk, 2-3 meghívót kaptak a végzősök per fő összesen, ráadásul útlevelünk sincs, viszont Tibi unokaöccse is idén nyáron vette át diplomáját Gödöllőn, öt év után, ráadásul a keresztlányomat megelőző napon, azaz pénteken.  Ez a hét tehát a diplomaosztók időszaka volt. 

Féltem ettől a bulitól a nagy meleg miatt, de szerencsére nem szabadtéren rendezték meg, hanem a Gépész kar aulájában. Egyből hangulatba jöttem, amikor megláttam azt a hatalmas bronz dísz falat az aulában. Réka szerint olyanok voltak, mint a becsapódó bombák a túloldalról nézve, nekem apró magocskák jutottak eszembe, amelyek utat törnek maguknak a kemény, adott esetben (és jelen esetben a nagy aszályban) száraz talajban és ez az élet egyik nagy csodája....de tényleg, belegondolunk, hogy ez mekkora csoda? Hogy lesz vetőmagból kalász és abból kenyér például? 

Az egész diplomaosztó olyan meleg (hőmérséklet is volt, meg kell hagyni) és családias hangulatú volt, tényleg jó volt jelen lenni és tanúja lenni az egésznek.  A fotózást követően itthon folytattuk a bulit Dió esti sétájáig. Klassz volt. 

Úgy néz ki, lesz beugró vízgázos a bulit (melót) lemondó helyett. Legalábbis nagyon drukkolok, hogy most már nem mondja le az új banda. Holnap bele is vágnak, leszedik amit le kell és szerdán ha minden igaz, tud is romlolni a burkoló. Hurráááá! Mondjuk, egy-két hétig nem lesz melegvíz, de most ez nem annyira zavar. 

Meglepő és ijesztő

 

Ja, és abszolút kiborító. 

Ez három külön esemény volt, és bár eredetileg csak kettőről akartam mesélni, a harmadik visz mindent. 

Meglepő volt az, hogy Zalán lekódolta a céges telefonomat, puszta passzióból. Általában van rajta kód, de ezért vagy azért egy ideje nincs a pin kódon kívül semmi. Reggel levettem a töltőről, bekapcsoltam. LÁttam ugyan, hogy valami fura van rajta, de mivel életre kelt és késésben voltam, nagyon nem foglalkoztam vele. Hanem aztán amikor telefonálnom kellett volna, kiderült, hogy olyan funkció nem elérhető. Betűs és számos kódokat kért. Hát videóra kellett volna venni az arckifejezésem. Hirtelen nem tudtam, hogy reggel én bénáztam el valamit vagy mi a bánat történt. Nem lehet azonban olyan észrevétlenül, tudattalanul valamit lekódolni, főleg betűk és számok kombinációjával.Sok mindent elfelejtek vagy kimegy a fejemből, törlődik, mintha soha meg nem történt volna, de azért ennyire még nincs gáz. 

Rögtön hívtam az elsőszámú gyanúsítottat, Zalánt, pont vele volt Tibi is. Ő rögtön hárított és kategórikusan cáfolta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Továbbra sem értettem semmi, azon füstölögtem, hogy valami bűvésztrükkel biztosan el lehet érni, hogy gyári visszaállítással valahogy kikerüljem a kódolást. Addig is használtam a saját telefonom, hurrá. Picit csodálkoztak olykor a vonal túloldalán, hogy nem volt számkiírás, de lapultam, mint dinnye a fűben. Persze a Főni külföldön, úgyhogy még ő sem tudott segíteni. 

Aznap este már ágyban voltunk, de még Zalán a mi ágyunkban hentergett, beszélgettünk, mikor teljesen váratlanul kibökte, hogy ő kódolta le a telefonom, a kódot megtalálom a táskámban. Hirtelen azt sem tudtam, hogy mit mondjak vagy mit gondoljak. Egyáltalán igaz-e. Reggel nyilvánvalóvá vált, hogy a Zalán által megadott kombináció a helyes. Nem értem, hogy miért jó lekódolni a CÉGES telefonom. Nyilván azt gondolja, hogy egész nap sudokuzom rajta vagy a youtube-ot hallgatom, telefonálni meg minek? Egyáltalán nem értettem és nagyot csalódtam, hogy ezt meg tudta tenni velem.... Persze cserében most nincs telefonja, sem tablet, a laptopja kódolt - ilyen marha menő dolga van. Viszont a tévét már csak nem csomagolom el, max a távirányítót tudom elrejteni, ha éppen formában vagyok. 

Az ijesztőt Réka produlálta valamelyik forró estén, talán szerdán. Olyan perzselően meleg volt aznap, amilyet talán még nem is éltem meg úgy, hogy bringával hazafelé tekertem átlagos tempóban, nehogy kinyiffanjak. A menetszél úgysem ért semmit, az pedig, hogy a szemgolyóim meg akartak sülni (szintén a menetszélben), nem akartam elhinni. Az ellen hogy lehet védekezni? Hát nem sok ötletem volt. Egy üveg jéghideg víz mindig volt nálam, de csak egyszer nyúltam hozzá a héten, amikor napközben valahogy kevesebb kedvem volt inni, így nem voltam eléggé hidratált.... 

Szóval ezen a forró napon Réka lovagolni volt hivatalos 7 órára. Furán néztem rá, amikor a fekete lovaglónadrágját, csizmáját magára öltötte, de ő kitűnően bírja a meleget, igazi nyári gyerek (valaha én is az voltam, ám nagyjából 30as éveim óta vagy amióta először terhes lettem - a kettő közel van egymáshoz) egyre kevésbé tudom elviselni a meleget, egyszerűen leszívja az erőm, mint egy vámpír és kóválygok, mint egy szomjas pelikán egész nap. Vagy hát kóvályognék, de ugye létezik olyan, hogy légkondi.....

Réka már nem úgy lovagol, mint akár néhány hónapja (vagyis szoros kontroll alatt), hanem kap egy lovat, aztán azon kell egyenes vonalban, átlóban, jobbra- balra ügetnie, kétpontos lovaglás meg ilyenek. Általában nagyon békés, nyugodt pacikat nyüstöl, de most Virág hátára pattant, akit annyira nem ismert. Azt tudta róla, hogy kedves ló, egy kanca, nem túl nagy termetű, de ennyi. Mikor azonban kicsit nógatta már a nyeregben űlve, a ló hirtelen megugrott és vágtában tört ki. Réka még nem tanult kifejezetten vágtázni a lóval, bár nem tudom, pontosan milyen tananyag van előtte és utána. A lényeg, hogy mindkét lába kicsusszant a kengyelből, a kantárt pedig nem meghúzta, hanem eleresztette, szóval a ló tényleg nem tudta, hogy most mi van. Átugrott valami nagy bokrot, aztán megfordult, visszatért a homokos pályára, ahol Réka lecsusszant róla és belefúródott a talajba. Majd visszaügetett az istállóba, a biztonságba. 

Szerencsére nem esett baja, bár az egyik vádliján van egy patkó lenyomat....ő persze, mármint Réka, nem panaszkodik. Rögtön a ló után ment, visszahozta a pályára és visszaült a nyeregbe, ami egész bátor dolog szerintem, ha nem is meglepő, hiszen annyira szerelmes a lovakba, hogy eltűnődök olykor, vajon ez normális-e még. 

Réka tehát túlesett egyfajta tűzkeresztségen, leesett a lóról és visszamászott oda.....Persze kipirult, izgatatott, csupa mosolya arccal tért haza, hogy ez is megvan. 

És hát a harmadik ügy. Csütörtökön telefonált a Mester, hogy jövő héten tudna is kezdeni a fürdőszobán. Úgy megörültem, végre.  Nagyjából 3 percig tartott a boldogságom (pedig még nincs is kész), aztán visszahívott, hogy vízgázos viszont bedobta a törölközőt, lemondta a munkát. Hiába ajánlották őt többen is, hiába szóltunk hónapokkal korábban, hogy egyeztessena burkolóval, nekünk egész nyáron megfelelő, dolgozhatnak, amikor "ablak"van a naptárukban két nagyobb projekt között. Hiába. Ezt ugyanúgy nem értem, mint Zalánt és itt ég inkább igaz, hogy tehetetlennek és megalázottnak érzem magam, hogy ezt meg lehet tenni velünk. Úgy, hogy tele van a garázs káddal, csempével és mindenféle fürdőszoba cuccot rejtő dobozzal. 

Pénteken hozott egy másik szakit a burkoló, hátha bevállalja extra melónak. Kb. 2 nap munka az egész egyébként. Ő egy idősebb úr, úgy néz ki, mint a Szomszéd Nője Zöldebb filmben Jack Lemmon apja. Egyből sóhajtozott, hogy huhh, első emelet, ez már neki nagyjából határeset...aztán kiderült, hogy az emeleti fürdőszobáról van szó, szóval trappolhattunk felfelé. Feltett ezer kérdést, megnézett minden csapot a garázsban, aztán másnap visszahívott, hogy nem tudja elvállalni, neki ez túl nagy munka. Hát most egyiknek túl kicsit, másiknak túl nagy....A lényeg, hogy itt vagyunk július elején vizes és gázos nélkül, egy 20-án nagy projektba csapó burkolóval és elegem van az egész rohadt felújítás történetből. Legjobban a víz-gáz szerelőket utálom. Na kivéve azt, aki végül majd megcsinálja, ha elég szépen könyörgünk. Kérdés, hogy mikor. Melyik nyáron?