Anya mantrák

Avagy leggyakoribb mondataim itthon -

1. Ne ugrálj, most nincs is orvos, mit kezdjek veled, ha a fejedre esel?

2. Össze ne törd magad, most nincs orvos!

3. Mossál fogat alaposan, ha kilyukadna, most a föld alól sem kerítünk orvost....

1. Menjetek ki egy kicsit a kertbe, olyan szép idő van! De csak a kertbe!

2. Gyertek be, légyszi! (feltűntek a szomszéd gyerekek is, csoportosan)

3. Most nem lehettek ki, minden gyerek kinn zsivajog....bocsika!

1. Gyere leckét írni!

2. Kész van már a feladatod? 

3. Mégis mit gondolsz, mikor kell megírni a feladatot? 

4. Értem én, hogy éjfél a határidő, de nem kötelező 11 után hozzákezdeni, ugye?

5. Bocsi, én már túl fáradt vagyok...

1. Nem jöhetsz vásárolni velünk, ne haragudj, tudod, mi van most....

2. Na jó, mit hozzak neked?

3. Ne bőgj már, veszek gesztenyepürét és ivójoghurtot az öcsédnek...

1. Jó reggelt, ébresztő, hétalvóóóók!

2. Jó reggelt, már kicsöngettek az első óráról is...

3. Ébresztő, 9-kor Zoom!

4. Ha nem kelsz fel azonnal, nem tudom, mit csinálok....

.... kikapcsolom este a netet....

1. Nem, nem írom meg helyetted.

2. Nem, nem segítek....

3. Nem, nem súgok és nem puskázol...

1. Írt üzenetet a tanárnő, megnézed mi az?

2. Válaszoltál már - elküldted amit kért?

3. Hogy a fenébe nem lehet válaszolni neki? Hihetetlen, hogy mindent elolvasol,csak pont őt nem...

4. Azonnal leülsz és elküldöd neki, amit hiányol

1. Tanulás előtt telefonozás, ejnye....

2. Most tanulsz vagy nem?

3. Tedd le nekem a telefont és koncentrálj végre a feladatodra.

4. Ide a telefonnal......! Most!!

1. Segítsek? Most ráérek. 

2. Várj egy picit, most Zalánnal tanulok...

3. Nem tudok segíteni, most dolgozom! Picit később??

4. Hová mész? Nem kell segíteni? Megoldottad??

1. Tejbegrízt? Már megint? Nem lehet mindig azt reggelizni...

2. Brassói? Nem lehet mindig azt sütni....

3. Nincs kóla. Mi van, sátoros ünnep? Lemaradtam? 

1. Ne piszkáld a kutyát!

2. Ne ugorj a kutyára!

3. Ne rángasd a kutyát!

4. Már kértem, hogy adjál neki enni, nem? 

5. Nagy kérés lenne, ha adnál a kutyának tiszta vizet? Már kétszer szóltam!

Továbbá

Regisztráltál a redmentán? Minden tartárgyból? Felvetted a tesit is? Biztos nem kell az angolt felvenni? Működik a kódod? Hogyhogy nem enged be? Írtál neki? Bemásoltad? Kinyomtattad? Miért nem tanultad meg? Mire vársz? Nem lesz senki, aki elmagyarázza, magadnak kellene felfognod. Úgy nézek én ki, mint egy matek tanár? Nem, nem tudom 100 százalék hibátlanra és sem az Adjektivdeklinationt vagy mit....Ne röhögj! Hol a tankönyv, hol vázlat? Nem ez, a tanári vázlat. 10-kor szeretnéd írni a felmérőt vagy délután ötkor? Igen, lehet választani. Nem, nem írja meg helyetted apád sem. Vedd komolyan, a magyar felvételi tantárgy. A matek felvételi tantárgy. A német is lehet felvételi tantárgy, ha minden kötél szakad. 

Persze, fiam, elmegyünk a Balatonra, ha ennek vége lesz....Kezet mostál?

...és szóban a húsvétról

Ugyanúgy megsütöttem azokat a süteményeket, amiket terveztem, csak éppen szabadabban bánhattam az idővel. Nem jöttek tesómék anyuhoz, nem kellett egyeztetni, hogy mikor érünk rá Tibi családjával randizni, hol legyen az ebéd, hol legyen a vacsora, ki mit süt és visz. Úgy alakíthattunk mindent, ahogy akartam. Szomorkás szabadság volt ez.

Anyu nem bízta a véletlenre, a kapu elé egy méterre tette ki a kosarunkat és kesztyűben, maszkban jött ki, pedig 5 méterre közelítettem meg csak kb. Kiadtuk a sütit, amit én sütöttem neki és már fordultunk is. Illetve a réten megfuttattuk a Diót, tiszta nyári idő volt. 

Aztán anyósomnál beszereztük egy nagy ibrik csodás, kincset érő húslevest,vittünk oda is sütit és már indultunk volna haza, ha nem lett volna egy mini dráma Réka mamáéknál élő cicájával, aki a terhessége utolsó hetét, heteit kinn a kertben, távolabb a város zajától tölti vasárnap óta és Réka zokogott szívszaggatóan, hogy ő soha többet nem látja a macskát, mert onnan meg fog szökni. Mondjuk, ez lehet, bár a cicáit csak nem hagyja faképnél. A kiskamasz, amikor mégis inkább még kislány című magánszámát láthattuk a lányunknak. Élmény volt...ja nem!

Az ünnep alatt egyébként rengeteget aludtunk, volt, hogy 10-11 tájban ébredtünk a hajnali 1 órai lefekvés után, majd ebéd után még szunyókáltunk is egyet, főleg Tibi. Olykor meg én aludtam el a filmen, volt olyan is. Tiszta álomkor a köbön. Biztos annak is betudható, hogy vendégség hiánya ide vagy oda, azért a szokásos mennyiségű kajánk megvolt. Töltött káposzta, rántott hús, kocsonya, leves, sok-sok sütemény, sonka, torma, tojás....szóval hétfőre már totálisan KO-ra zabáltam magam....Mától fogyókúra, de persze inkább majd akkor, ha elfogy a kaja, nehogy ránk romoljon valami.

A tojáskeresést hétfő helyett vasárnap rendeztük, a gyerekek egy kicsit morogtak, hogy idén kevesebb csokit kaptak, de nem komolyan. A mi betonos kevésbé füves kertünk kevésbé romantikus helyszín,mint anyu csupa gyepszőnyeges, fás, melléképületes kertje, de hát ez van. Itt készültek a fotók is elsősorban. Erre felkeltek a gyerekek 10 órára, mert egyébként nehéz a korai kelés őfelségééknek.

Ma, kedden ,visszahuppantunk a hétköznapokba, már megcsináltunk egy matekverseny feladatsort a hisztis Rékával (megőrjít olykor, komolyan), Zalánnal környezeteztünk és most éppen a Két Lottit olvassa a bajsza alatt (Réka fuvolázik a távolban,valami tavalyi darabbal szenved). Én is dolgoztam, de most valahogy jól is esett, itthonról sokkal klasszabb dolgozni, még ha ugyanazt is kell teljesíteni. Holnaptól a gyerekek is kapnak egy kis rendszert, nem az lesz, hogy laptopról tévébe, tabletről telefonra pottyannak, hanem jönnek a feladatok. Komolyan, szinte várom. Ez megint egy újabb szint a maradjotthonos lelkivilágomból. 

Amúgy nem nagyon gondolkodunk vagy elmélkedünk, tesszük a dolgunk, mint a droidok. Anyukám múltkor felhívott, mondta egyik rossz hírt a másik után, kb a negyedik az volt, hogy  valami ismerős ismerőse  az utcánkban súlyos beteg, mire felcsattantam, hogy ne haragudjon, de nem érdekel....Annak örülünk, megbecsüljük, ami van, hogy még a családban, ismerősök között mindenki tök egészséges, munka van, munkahely van, a sulit csináljuk, egyelőre ezzel beérjük. Aztán van, amikor pityergek persze, amikor senki nem látja, de mivel ezek olyan körülmények, amin nem nagyon tudok változtatni, hát kb. ez van....

Húsvét 2020 képekben

zárójelben: nagyon para, hogy megnőttek.....

2020 húsvét

Hű, hát most aztán van idő mindenre....

Túl vagyunk a fonott kalácson, ami inkább hasonlított focilabdára mintáját tekintve (viszont finom volt), a sajtos pogácsán, ami tökéleset lett, kivéve, hogy megfeledkeztem a második tepsiről, ami egy picit túlsült és a répatortán, ami középen nyers maradt, bár ezt csak én vettem észre. A Dobos torta kifogástalan, azt Tibi hozta a cukrászdából, fele az anyukámé, ez a kedvence. Holnap jön még a rákóczi túrós, az gyors és egy kis gömbbukta, mert az is anyu kedvence. Lehet, hogy csak mini gömbbuktát sütöm meg holnap...kezd elegem lenni. 

Anyósom sonkája idén is tökéletes lett, azzal semmilyen bolti sonka nem veheti fel a versenyt. Én is főztem egy dió sonkát, még hűl a levében. A tojásfestésből nem lett semmi, ennek legfőbb oka, hogy elfelejtettem tojásfestéket venni. Ma reggel pucoltam lilahagymát és vöröshagymát, majd holnap annak a levével alkotunk valamit. Felvetettem a gyerekeknek, hogy gyűjtsenek apró terméseket,virágokat a kertben, kidobásra ítélt nejlon harisnya, termés a tojásra szorít, tojás kifő a hagymalében...de Réka csak forgatta a szemét és haragosan annyit mondott, hogy ez szánalmas és miért nem vettem normális festéket?! Tudom, kamaszodik. Ha a szobájában van, egész elviselhető. 

Anyu kertjében rendezzük minden évben a tojáskeresést, ami a húsvét csúcspontja. Idén nem kapnak semmilyen ajándékot, eszembe sem jutott és kb. fele annyi csokit vettem, mint szoktam. Ja és a tojáskeresés is áttevődik a mi kertünkbe, ahol igazából elhanyagolható a zöld terület anyu kertjével szemben, úgyhogy Réka itt megint kapott egy mini rohamot, amikor meg kellett mondanom neki, hogy mamának viszünk kaját, de a kertet hanyagoljuk. Nem nagyon értette meg, haragosan a szobájába masírozott a kutyával együtt....Mondjuk a kutya nem volt mérges, ő annyira jó természetű...

A HBO GO kínálatából már lassan mindent megnéztünk, talán Netflix-ezni kellene? Na nem. Most a THE OFFICE-t nézzük, párhuzamosan a Modern Család 3. évadával. Egyik sem az igazi, de elvagyunk vele. A tanulás még nem jött szóba, majd hétfőn. Ma reggeli után a kertet rendeztük Tibivel (nincs is kertünk igazából) , Tibi megnyitotta a kutat, meglocsoltuk a szétrepedt talajt, hátha sűrűbb lesz a fű. Kellemes eső illat lengedezett. Teregettem, söprögettünk, pakolásztunk, egész rend van a portán. Még mondjuk a mogyorófa alatt mindig ott figyel a tavaly szétrobbantott cserépkályha egy része, de mindegy. Úgy tűnik, minél többször megkérdezem Tibit, mikor rendel konténert, annál később fog intézkedni.

Olyan száraz a bőröm, hogy Zalán múltkor megkérdezte, hogy zsemlemorzsás e az alkarom (mert aznap este rántotthús volt a vacsora). Mondtam, hogy nem, csak szomjazik a bőröm. Minden este kenem, de ennek mindegy. A kezeim bőréről nem is érdemes beszélni, de most legalább nem piros és repedezett, nem is vérzik. 

Mától nem lehet csoportosulni 3 főnél több embernek a városban. Na mondjuk a gyerekek eddig sem tülekedtek, hogy kutyát akarnak sétáltatni. Azt viszont lefogadnám, hogy csoportosulások így is vannak a városban bőven itt és ott, a rendőrség meg tojik rá.

Ja, Tibi hozott két friss élesztőt a kisboltból. A kisboltban a jó, hogy bámulatosan sok mindent lehet kapni ahhoz képest, amilyen pici. Az élesztő nem budafoki, hanem Ukrajnából jött. Remélem, Kárpátaljáról...Holnap tesztelem, mit tud, remélem, gyorsan futni igen. Egyébként még pontosan 11 zacskó porélesztőm van, szerintem karácsony táján vettem vagy januárban, úgyhogy ez még kb. 3 hónapra biztosan elég, talán négyre is. 

Hát most kb ennyi jutott eszembe.  

Áldott, békés húsvétot mindenkinek! 

Abszolút feledékeny

Réka (vasárnap este, miután az ofő zoom-on német órát harangozott  be) "Jaj, nemár, minek?? Fel kell kelnem egyik nap kilencre, másik nap tízre.... 

Ezer éve ébredt fél 7-kor utoljára, még az őskorban...