Még 21 nap

A mai tegnapi kórházi kontrollon kiderült, hogy további 3 hétig gipszben lesz Rékám, ujjacskáktól hónaljig. Ezt követően a rendelőintézetben minden herce-hurca nélkül leveszik majd róla a gipszet. A mai tegnapi negyedik (!) felvétel alapján a karja nagyon szépen gyógyul. Hurrá! Én majdnem örülök, arra is fel voltam készülve, hogy akár 4-5 hét is lehet hátra gipszben...habár talán gyerekeknél gyorsabb a gyógyulás. 3 hét és elfelejtjük az egészet. Most a ballagás, kirándulás és egyéb sűrű programos hét miatt nagyon gyorsan elkopik a második hét is, és akkor máris félidőnél járunk. 

Érdekes egyébként, ahogy az ismerősök reagálnak a helyzetre. Van, aki sehogy, 3 év "együttovi" után azt sem kérdi, fapapucs...szó nélkül elmegy mellettem az ovi folyosóján. Másokat pedig még én vigasztalok, hogy lehetett volna rosszabb is, ejnye hát legalább műteni nem kell, maradandó károsodást nem szenved. El is gondolkodtam, hogy még a végén kiderül, hogy optimista természetem van, pedig azt hittem, nekem olyan sosem volt. A harmadik vélemény pedig valamiféle burkolt kritikát fogalmaz meg....Na ez esik a legrosszabbul. Egyik apuka pl. úgy nyilatkozott, hogy kell a lecke a gyeröknek, úgy tanul. Nem kívánom az ő lányának, hogy ilyen leckéket vegyen. Egyébként is, Réka ügyes lány, eleven lány, teli van élettel, de azt nem mondanám, hogy rosszcsont, túlzottan vakmerő, keresi a bajt....Baleset érte, bárkivel előfordulhat, ennyi. 

Lassan (tényleg lassan) körvonalazódik a nyár is. Zalán a héten és a jövő héten még oviba jár(elvileg, mert pl. ma sem jutott el odáig, Tibi nem ért rá elvinni....), Réka Apával lesz. Amíg le nem kerül a gipsz, nem nagyon szervezünk neki semmilyen programot. Jól elvan egyébként, csak a napokban kezdi frusztrálni, hogy kétkezes tevékenységekre képtelen. A bal kezével teljesen jól boldogul, nem mondom, hogy "kétkezes", mint az apja, de majdnem.

Én július elején eljövök szabira, két hétre és két munkanapnyira. Ahogy ez letelik, illetve remélhetőleg feltöltődve hazaérkezünk a nyaralásból, következő két hétben ovisok lesznek a gyerekek. Kérvényezem, hogy hagy legyenek egy csoportban a lehetőség szerint, így Zalán is szívesebben ott marad. Ha nagyon nem megy, (de miért ne menne) még mindig lemondhatjuk az ovit....Amennyire ellene voltam eddig a nyári ovinak összevont csoporttal, most csak a jót látom benne. Egyrészt, mert Réka már nagylány, önálló, Zalánnak is tud segíteni, ha együtt vannak. Másrészt jobb nekik az oviban, mint Tibi irodájában aszalódni és a neten mesét nézni szemgúvadásig....Ha már velem úgy sem lehetnek....

Az augusztus pedig el fog illanni, mint egy szempillantás, előre látom. Mire észbe kapok, máris készülni kell Réka évnyitójára, iskolakezdésére....Fakultatív programként meglátogathatják egyik vagy másik mamát. Esetleg M. mama vigyáz rájuk itthon egy héten át. Ebben is bízom, ennek is örülnék. Ha nem túl forró az idő, jól ellennének. 

Ennyit írtam tegnap. Ma szemészeten jártunk, a pszichológus áttette az időpontot péntek délutánra, ma 17 órától pedig izgalmas eseményre leszek hivatalos, a leendő elsősök szülői értekezletére a suliba. Annyi minden történt az utóbbi hetekben, hogy az a sok kérdőjel, ami eddig bennem volt, mind eltűnt és amolyan mindenmindegy állapotban lebegek. No robogok is tovább, készítem a kaját a holnapi ballagásra. Rántott csirke, sült csirke, petrezselymes újburgonya, görög saláta, franciasaláta, tejfölös uborkasaláta, feketeerdő torta. Nem, ez utóbbit a cukrászdában készítik majd el, talán már ma éjjel. Egyszerű kaja lesz, de ebben a nagy hőségben talán a citromos sör és a limonádé fogy majd a leginkább. :)

Úristen, úristen....holnap elballag Réka az oviból, kéééész vagyok!

Amit a négy éves Zalánról illik tudni

- Csodaszép. Egyszerűen meseszép fiúcska. Nem azért, mert elfogult vagyok. Egyszerűen az. Nem tudom, kire hasonlít, egyelőre elvileg az én ágamra. Nagyon sokat fog még változni, alakulni, mire felnő.
- Közöttünk alszik, ami nagyon jó. Imádom. Az illatát, az ölelését, ahogy oldalba rúg álmában, magát a látványt, hogy közvetlen közelről bámulhatom. Azt mondja, ha puha matracot kap az ágyába, akkor visszaköltözik. Na igen, szegény elhanyagolt gyermeknek még ugyanaz a matrac figyel az ágyában, ami a rácsosban.  A kókuszos. :) Hamarosan megtudjuk, őszig feltétlenül új matracot kap.
- Minden mozdulata, rezdülése PASIS. Múltkor kérdezte Tibi, hogy milyen volna? Hisz pasi. Nem tudom, egyszerűen eddig kisfiú volt, most meg pasi...
- Ismer néhány betűt.
- Elvileg ismer minden számot, olykor meg nem. 
- A napokat, ahogy jönnek egymás után hétfőtől vasárnapig. Az évszakokat (ha van kedve), a hónapokat még nem egészen. 
- Már egész kicsi korában észrevettem, milyen fürgén tud futni. Ez most is érvényes. Lehet, hogy atléta lesz?
- Egyedül öltözik, gombbal is megbirkózik, ha nem olyan apró és nehezen kezelhető.
- Cipőjét simán felveszi kacsaláb módra, nem zavarja. Nem tudom, hogy nem veszi észre, hogy kacsaláb vagy nem érdekli.
- ha rászólok valamiért (ne edd meg a csokit, majd ebéd után) Tojik rá. Jó magasra kell helyeznem a csokit, különben megeszi. Ebben nagyon más mint Réka.
- emberrajza felismerhető. Mosolygós, aranyos. 
- nem szeret oviba járni, bár állítólag ott jól érzi magát. Réka ősztől nem csatlakozik hozzá az udvar szabadságában, így nehezebb lesz majd neki. Reményeim szerint csak átmenetileg, keres magának végre barátokat.
- Dadog. Oviban állítólag nem. De én ezt valahogy nem tudom elhinni. Tudomásul veszem és tiszteletben tartom az óvónők véleményét, de elhinni nem tudom. 
- Ügyesen épít legóból, dominóból. Türelmetlen fajta, akár csak én....
- Klassz vádlija van. 
- Nem lúdtalpas.
- Magyaros kajákat nagyon szereti. Pörkölt, ragu, tokány tésztával, nokedlivel. Húsleves minden mennyiségben. Ez a két kedvence van. 
- Vékony, de csinos pasas.
- Haja szőkés, hullámos, ha van ideje megnőni.
- Bár egyik fogorvos néninek sem nyitotta ki a száját, tudjuk, hogy 20 db hibátlan foga van.
- Idegenekkel nagyon tartózkodó, gyakorlatilag levegőnek nézi őket. 
- Imádja az ollót használni, sokkal jobban, mint rajzolni vagy festeni.
- A gyurma Zalán miatt lett kitiltva a lakásból. Mielőtt végképp idegösszeroppanást kaptam volna a szőnyegbe taposott színes gyurmadaraboknak hála, kidobtam a félig beszáradt tégelyeket is.
- Nagyon szereti a meséket. Tanulmány az arca ilyenkor, érdemes lenne rejtett kamerával rögzíteni, mennyire együtt él a történettel.
- biciklit két segédkerékkel hajtja. Nem túl lelkes bringás egyelőre, talán majd a nyáron rákap jobban.
- imád mászni. Mászni és lógni.
- Vizicsibe. Várom már azt a napot, amikor leér a lába a tanmedencében és mehetünk úszni tanulni. Egy éven belül ez be fog következni, remélem.
- olykor horkol álmában.
- előszeretettel keni ki a száját szájfénnyel, használja az én arckrémemet
- ha kérem, megsimogatja a hátam, hajam. Nagyon finom, energiával teli keze van, mint az apjának.
- sűrűn mondja, hogy szeret. Főleg, ha valami rosszat csinált.
- Szívesen segít nekem a konyhába, előszeretettel programozza be nekem a mosógépet. 
- Hibáit szégyelli, megkér, hogy ne mondjuk el apának....
- imádja a vicceket.
- Az a nyuszikás a kedvence, amikor a nyuszi bemegy répáért a vaskereskedésbe háromszor. Ismeritek?
- Megőrül az édességért, sok mindenre rávehető egy kis nasival.
- Rékával ellentétben olykor úgy ébred, hogy éhes. Alig nyitja ki a szemét, már azt motyogja, éhes vagyok. Pasi, no.
- Sosem vallja be, hogy pisilnie kell, akkor sem, ha a következő pillanatban összepisili magát a szoba közepén. Persze az ilyen már extrém ritka, de aranyszabály, sose kérdezd meg tőle, kell e pisilnie. Nem kell.
- labdát dobja, kapja ügyesen.
- Alapvetően apás....Habár....
- Mindig nagyon örül nekem az oviban, ha megyek érte.
- próbálja kitörölni a fenekét maga. Ha van mitől megtisztítani a popóját, akkor ebben egyelőre nincs köszönet.
- Folyamatos a verseny közötte és Réka között. Mindenben. Külön-külön teljesen normális, szelíd gyerekek, együtt kisördögök.
- Még nem verekedtek össze. Zalán szokott adni Rékának, egyet-egyet ráüt a hátára pl, ezeket Réka nem szokta viszonozni, hanem mélyen felháborodva hozzánk fordul igazságszolgáltatásért.
- Tablet rajongó. Hétköznap nincs tab, ez a szabály. Elvileg.
- Szeret logikózni, feladatlapozni, imádja, ha sikerélmény éri. Ha nem érti a feladatot, akkor azonban annyi a mókának.
- Nagyon érzékeny és sértődékeny. Elég egy gesztus, egy félmondat, és azt látom, hogy a szája lefelé görbül, karját összefonja maga előtt. Ilyenkor lehet vigasztalni, de nem annak, aki megbántja.
- Sokszor meglep, hogy miket tud már. Persze akinek ilyen nagy és okos nővére van....Annak könnyű.
- Legalább ennyire bosszant, hogy többnyire mintha a falnak beszélnék...Csinálja, ahogy akarja, csinálja, eshet a hó, fújhat a szél, csak megy előre....Bika a csillagjegye, nem tudom, ez mennyire illik a képbe.

Érdekes az a mód, mérték, amennyire szeretem őt. Fokozhatatlanul, forró szerelemmel, hogy olykor a szívem is belesajdul.....Mivel alapvetően mindig lányra vágytam, azt sem bántam volna, ha három is születik egymás után, ezért számomra ez az élet egyik leckéje (a szelídebb fajtából)....Jaj, de jó, hogy van kisfiam is a leányzó mellett!

Gipsz Réka

Olyan jó....

Egy lélegzetvételnyi idő. Újra visszalassult minden itt a nagy nyárban, mint a "régi szép időkben....". Persze átmenetileg. Nem tudom, elmondani, mennyire jó itthon. Nagyon-nagyon. Istenem, iszom is magamba az érzést, hogy ha majd nagyon törődött és hulla leszek, erre emlékezzek. Persze tévedés ne essék, a táppénz nem egyenlő a Paradicsommal, a legjobb az lenne, ha erről a csuklótörésről kiderülne, hogy mindössze valami rémálom a részemről. Soha meg sem történt. De erről már lemaradtunk, párszor felébredtem azóta, Réka karját mindig gipszben találom. 

Doktornéninél elintéztem tegnap a táppénzes papírt, semmi különöset nem mondott, elolvasta a kórházi papírokat. Szerinte szeptemberre teljesen oké lesz Réka csuklója, semmi gondja nem lesz miatta az iskolában. Azt mondta, újabban az a tendencia, hogy inkább hamarabb leveszik a gipszet, akár 4 hétre is, de 5 hét (1+4) az általános ilyen törés esetén. Kb. De majd látja a röntgenen az orvos, hogy mi a helyzet a csontokkal. Hazafelé hoztam egy nagy adag fagyit a cukrászdából és három habos islert, mert már csorgott a nyálam utána. Cserében nem vacsoráztam, de így is megérte. (Persze nem mind a hármat én ettem meg, nekem egy jutott. :)) 

Tegnap cseresznyéztünk anyuéknál, hatalmas volt a hőség (nekem, 34 fok), majd' leszédültem a cseresznyefáról...Később bevásároltunk, fagyiztunk, majd kutyáztunk anyósoméknál. Még előző nap M. mamát is beavattuk, eddig neki nem árultuk el, mi érte Rékát, így nem kapott szívinfarktust, amikor kiszállt a kocsiból Réka, talpig hónaljig gipszben. Jól viseli egyébként, mármint ezt a gipszes létet, néha el is ámulok, hogy milyen tökös csaj is ő. Nem nyüszít, max. ha eszébe jut, hogy nem mehet úszni. Ekkor hamar megvigasztalom, hogy majd Gyuri bácsihoz visszamehet, ha leveszik a gipszet és engedik a dokibácsik. Ugyan elköszöntünk, úgy gondoltuk, lezárult egy korszak, meg minden, de írtam neki, mi történt és hogy hamarabb találkozunk, mint gondolná...(Zalánt akkor vállalja majd el, ha leér a lába a medencében. Nagy kaland lesz, mert őkelme nem akar úszni tanulni, vagy legalábbis azt mondja....)

M. mamánál a kiskutya állt a középpontban az ő gombszemeivel. A kis pumi Sziszi névre hallgat és nagyon aranyos, 10 hetes kölyök. Imádnivaló. Megszülettek a kismalacok és kikeltek a kiskacsák, gyöngyik is, a gyerekek nagyon lelkesek voltak. A kiscicákat még nem vezette elő az anyjuk, gondolom, após pajti egy vödör segítségével túl gyakran születésszabályoz, az anyacica talán haza sem meri hozni a piciket.....

Ma pedig Pünkösd vasárnap van. Semmi különös tervem nincs. Az elmúlt napokban ablakot mostam, függönyöket cseréltem, végre valahára kisuvickoltam a vitrint, ami már karácsonykor is elmaradt (!!!!!), így ebből a szempontból nagyon elégedett vagyok magammal. 

Réka sokat pihen (egyre kevesebbet a baleset óta), korlátlan tablet használatot kapott, amivel ugyan visszaél, de akkor legalább nyugton van és pihen. Az ujjait már nagyon jól tudja mozgatni a keddhez képest, mondjuk, nyírom is, mint a répát, hogy tornáztassa, kinyújt, ökölbeszorít, kinyújt. Az orvosok azt mondták, fontos, hogy tornáztassa. Ami szokatlan, hogy sok tejet iszik, húst is csipeget, kap sok mákostésztát, szezámmagot, diót, mogyorót és sajtot, hogy gyógyuljon illetve D vitamint is adagolok neki, hogy könnyebben beépüljön, aminek be kell. 

Hát ez a helyzet minálunk mostanság....

Kontroll

A főorvos rögtön azzal fogadott a mai kontrollon, hogy hogy néz ki az a gipsz? Miért olyan hullámos? Erre értelmesebbet annál, hogy fogalmam sincs, nem igen tudtam mondani. Pislogtam, mint béka a kocsonyában. Még életemben nem láttam gipszet ennél közelebbről, meg aztán, nem is értek hozzá. Rám is hozta a majrét, hogy esetleg valamit eltoltak a csontok helyre rakásánál, gipszelésnél...kiszédültem a folyosóra, majd volt pár nehéz percem kinn, amíg az új röntgen felvételek elkészültek. Végül mégis megkönnyebbülhettünk valamennyire, műteni nem kell. A gipsz viszont marad, némileg lazítottak rajta, majd átkötözték gézzel, amit Réka nagyon sajnált, mert klassz Twilight pónit rajzoltam neki tegnap a gipszére. 

Azt elfelejtettem megkérdezni, hogy ez a "hónaljgipsz" meddig marad még rajta, értelmes vagyok nagyon....Mindenesetre ovi itt már Rékának nem lesz többet, úgy néz ki. Esetleg az utolsó hétre? A kirándulással kapcsolatban sem tudom mi legyen, ebben gipszben semmi értelme menni, de ha kisebbet kap, akkor sem látom sok értelmét. Hogy úgy mondjam, nem látom őt sem a kecskeméti planetáriumban, sem a vadasparkban. Még nem tudom, hogyan lesz. 

Zalán sem jár oviba, legalábbis tegnap óta itthon van ő is. Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik megy oviba. Valami ilyesmi lehetne a mottója. Kedden azért már visszük, látványosan unatkozik itthon, a kertbe vágyik, szaladgálni, ugrabugrálni. Délután Tibi magával viszi egy kicsit, hogy ingerben gazdagabb legyen így a délutánja a fiúcskának. Most éppen engem kényeztet, a hátamat kenegeti testápolóval. Nagyon jó dolgom van. :) 

Ja és persze táppénzen vagyok itthon Rékával. Másképp nem tudtuk megoldani. Gondolom, emiatt nem rúgnak ki. Kényelmetlenül érint, hogy abban maradtunk, Tibi lesz az, aki otthon lesz majd a beteg gyerekekkel, erre tessék, alig túl a próbaidőn, máris táppénzen találom magam. Viszont nem is náthája van a gyeröknek, talán egy finom kis csuklótörés elég indok 3 nap táppénzre...Kedden Zalán oviba, Réka átkötözésre hivatalos a kórházba, oda már csak Apa viszi. Aztán szerdán-csütörtökön újra szabin leszek a ballagás, szemészet, pszichológus és szülői értekezlet élvezetes program tengere miatt....Hát nem vagyok egy álom munkaerő, de ez van!