7-8. nap itthon

Hétfőn egész nap szakadt a hó. Én lelkes rajongója vagyok a hóesésnek, de nem március végén, hanem a novembertől decemberig terjedő időintervallumban. Tudom, nem lehet válogatni...Tegnap elolvadt, kisütött a nap, erre ma, azaz szerdán megint erre ébredtem, hogy hatalmas pelyhekben esik a hó. Hurrá....

Hétfőtől hozta a futár az ebédet műanyag dobozokban a mi ételhordóink helyett....érezhetően kevesebb lett az ebéd, szóval pff.. De nem baj annyira, max anyagilag lehúzás, mert vacsorát többnyire főzök. Tegnap véletlenül leborult a kutyakaja a kamrában és hát mire másra tudott zuhanni, mint a mamától kapott tojásokra, gratula! 3-4-et be is repesztett. Mivel találtam 3-4 olyan kiflit is a konyhába, amit már senki sem evett volna meg jószívvel, így mákos gubát kanyarítottam és nagyon finom lett. Ez volt a nasi. 

Kedden felkészültünk Zalánnal az első német dolgozatra, ami ma öt órától lesz hatig. Akkusativ témakörben. Jobb lett volna, ha reggel is meg lehet írni, úri jódolgunkban mostanában nem szoktunk 4 után tanulni, de egye fene. Nyilván, akik továbbra is dolgoznak 8 órában, azoknak ez ideálisabb. 

Ja munkahely. Tegnap hívott a főnököm, pont leültem a Dr House 3. évada elé, amit mostanában követek (visszajátszással, dupla epizód). Mire letettük a telefont, néma üzemmódban, majdnem vége lett a filmnek, tekerhettem vissza. Lényeg a lényeg, nem támogatja a home office-t, vissza kell tehát mennem (bár nem akarok, muszáj). Abban rugalmas, hogy 4-6-8 órában, nyilván a gyerekek home school-ja miatt én kizártam a 8 órát. Egyelőre abban maradtunk, hogy pénteken bemegyek, előreláthatóan 6 órára, de menni fog a 8 is, a péntekre tekintettel. (Habár mióta itthon vagyunk, pénteken is tanulunk ugyanúgy, hiszen iskola is volt olyankor, az más, hogy nincs napközi itthon.) 
Én úgy látom, hogy a 4 óra lenne a praktikus és kényelmes (ha nem gondolok a fizum várható összegére), ebben az esetben mondjuk legkésőbb egytől tudnánk tanulni és kb. 6-ra befejeznénk. Ha ötre érek haza, az Armageddon...

Persze mondhatnók, hogy minek kellek én ehhez, a gyerek felelőssége, ám én ebben nem hiszek, az elmúlt napok tapasztalata az, hogy alsóban elengedhetetlen a szülő segítsége. Legalábbis a Zalán kaliberű gyerekek esetében mindenképpen. 

Mivel a vírus még elhúzódik kb. további 3 hónapig (legyünk optimisták, hehe), ezért nem gondolkodhatom egyelőre a fizu nélküli szabiban sem. Lehet, hogy így is rákényszerít az élet meg a körülmények, remélem, hogy nem, de elég lesz akkor erre szorítkozni. Egyébként a főni sem támogatta ezen ötletemet, szóval kuka. Az a gond a fizu nélküli szabival, hogy arra az időszakra nem jár tb, így azt magunknak kell fizetni. Végül ez sem akkora gond, az a kb. 7000 Ft, ne azon múljon már a boldogságunk, de hát na. Mivel vén vagyok, mint az országút, ezért elég sok szabim van éves szinten. Nem annyi, hogy hónapokat itthon átvészeljünk, szóval ezért lesz az, hogy csak kényszer esetén nyúlunk a fizu nélküli szabihoz....

A másik megoldás még ,hogy elfogadom a főni ajánlatát a napi 2, azaz kettő óra home office-ra és akkor itthon is vagyok és majdnem idézőjelben dolgozom is. Max elszegényedem. Ha most lenne múlt hétfő, akkor ezt választanám az itthon töltött majdnem két hétre. Az más kérdés, hogy nem volt ilyen opcióm, szabadságra küldtek..Irigylem a home office-osokat, szerintem nálam is kivitelezhető lett volna, de ha nem, hát nem. Rengeteg könnyítést hozott a kormány a vészhelyzetre tekintettel Katásokra, hitel felfüggesztésekre, kilakoltatásokra, még a fizu nélküli szabi tb lefedésére nem gondoltak. Nem egyszerű, de egyelőre ezek a munkaügyi apróságok nem témák annyira...

Csoda történt, ma kaptam e-mailt a Rossmanntól, hogy a megrendelt Dettol fertőtlenítő spréket átvehetem a postán hamarosan. Már keresztet vetettem rájuk. Rendeltem egy malomból lisztet, mondjuk, ez lehet, hogy hülyeség volt, inkább jártam volna végig fél Szolnokot lisztért, de ha ez kell a boldogságomhoz ilyen vészterhes időkben, hát belefért végülis. 

Na irány a google classroom....

Első hétvége

Címszavakban

1. Hétvégén Intersparban vásároltunk, mindenki gondosan kerülte egymást, nem volt sok vásárló. Viszont lisztet megint nem kaptam, immáron két hete. Kezdek aggódni. Nem volt itt sem egy deka sem. Mondjuk, még van itthon 4 kg. Érezhetően mindennek bizonyos cikkeknek felment az ára. Bár sok az akció is. Úgy gondolom, sehol sem ragadhatott ránk a virnyák, kivéve a maszk nélküli, vihogó, kb. 18 éves pénztárosnál. Az Aldiban plexi lapot emeltek a pénztárhoz. Lehet, oda megyünk legközelebb. Vagy a Lidl-be, mert utoljára ott állt hegyekben a liszt. De szép is volt!

2. A gyerekek nem akarnak tanulni, főleg Réka nem. Kedvenc ezzel kapcsolatos viszontválasza így szól: MINEK??? Úgy gondolja, ha dolgozatot írnak, majd kimásolja a könyvből a válaszokat. Nem az én lelkiismeretemet örökölte, az tuti.

3. Anyósomék disznót vágtak szombaton, így most a fagyasztóba egy jégkocka sem férne. Remélem, anyósomék túlélik ezt a disznóvágást...mindketten 80 körüliek. A vidám instas fotókból, amiket persze nem ők posztoltak, úgy láttam, a fiatalabb bandán nem nagyon volt maszk, sem 2 méter távolság. Talán úgy gondolták, a malacnak már mindegy.

4. Vasárnap hívott a főnököm, hogy akkor hétfőn 8-kor újra kinyit....Hétfő délután óta minimál kommunikáció volt köztünk. Leesett az állam és sokkot kaptam. Elvonult volna a vírus? Túl vagyunk a mélyponton? Még tárgyalunk a részletekről, de azt már elmondtam neki, hogy 8 órát nem tudok benn lenni két home school-os lusta  gyerek mellett. Ja és buszra sem ülök. Mára virradóra arra ébredtem, hogy szakad a hó. Ennyit a bringámról...

5. Modern családot nézünk hbogo-n, első évad...Van belőle vagy 11? 

6. Szórakozott vagyok. Tegnap majdnem odaégettem a sonkás-sajtos csirke tekercseket. Így csak olyan száraz lett, hogy kisült belőle a sajt, majd márvány keménységűre keményedett. Tibi csak folyamatos vízivás mellett tudta meginni. Pocsák színész lett volna, az a hús nem volt olyan kemény. Ma kolbászt és hurkát sütök. 

7. Már 10 óra és még mindig szakad a hó....

8. Más nem jut eszembe semmi. Sütni kellene kakóscsigát. De féltem a lisztecskémet. Bár az sem lenne jó, ha rámmolyosodna....

9. Ki kellene takarítani a fenti fürdőszobát...

10. Ha valaki lát lisztet, venne nekem? Olyan 5 kg kellene...

Negyedik nap itthon

Ez a péntek nem olyan mint a többi péntek, igazából lehetne akármelyik másik nap.

Reggel tejbegrízt kértek gyerekek megint, úgy tűnik, ez a favorit, átmenetileg. Próbáltunk tanulni, nem nagyon ment, egyiknek sincs kedve, nekem meg máris fogy az erőm ostorral csapkodni őket. Azért megcsináltuk Zalánnal az ének házit, úgy láttam, hogy közben megjött a kedve, úgyhogy ide pipa. Rajzolni kellett. Matekot is megcsináltuk., aztán a nyelvtant, környezetet és itt lehúztuk a rolót. Végre megtanultuk németből a sok felesleges szót, a fészekhagyótól az úszólábig. 

Rékának kemény napja volt, hehe, mert reggel nyolckor video chatjük volt az osztályfőnökkel, német és természet. Szóval fel kellett kelnie időben. Leellenőrizték a házit, elmagyarázott ezt és azt, nem volt hosszú. Igazából nem tudom, mennyire mernek kérdezni a gyerekek, mennyire ciki vagy nem ciki valamit nem tudni, mindenesetre Réka lapított. Összességében Zalánnak sokkal több leckéje van, mint Rékának, nekem úgy tűnik, de ez tanár függő, Rékánál ugyan nagyon pörgös az ofő, de a többiek kevésbé, Zalánnál pedig mindkét tantónéni nagyon igyekszik átnyomni az anyagot, amit kitaláltak. Pontokba szedve leírják, hogy mit kell csinálni, vedd elő a tankönyvet, nyisd ki x. oldalon, olvasd el a szabályt, tanuld meg, írd ki a füzetbe, gyakorold a példákat, ilyesmi. Kár, hogy Zalán nem akarja magától megnyitni a classroomot, nem érdekes....Azért arra eljutottunk egy hét alatt, hogy a felületet kiismertük, már nem gond le- és feltölteni, kedden még ezügyben is nagy volt a zűrzavar. Arra nem merek gondolni, mi lesz, ha mindkét gyereknek, minden tantárgyból beindul a verkli...Remélem, ismernek kegyelmet a tanárok is. 

Délelőtt meghozták az új ajtót+ablakot, úgyhogy amíg flexeltek a srácok, az jó indok volt a gyerekeimnek arra, hogy  nyivákoljanak, nem tudnak koncentrálni a fúrás-faragástól. 11-re kimerültek, nagyon mehetnékjük volt a napsütésbe, úgyhogy kimehettek görkorizni, biciklizni. Persze más gyerekekkel továbbra sem,  még jó, hogy ott a kutya, akit meg lehet futtatni. Ki is döglött szegény eb, délután akkorát horpasztott a kanapén, hogy ritkaság. Felborult a napirendje, most nem tud minden nap délig aludni, nincs akkora nyugalom itthon.

Az olaszok még mindig nincsenek a csúcs közelébe, nálunk 4 halott....Mit lehet erre mondani?....Végtelenül szomorú. Mára eljutottam odáig, hogy ha filmet nézek és az egyik szereplő váratlanul megöleli , megcsókolja a másikat, anélkül, hogy szoros kapcsolatban lennének, felszisszenek, hogy jujj...ezt nem kéne.....

Töltünk le néhány filmet, pl. az Egri csillagokat. Annyira emlékszem, gyerekkoromban a fapados moziban láttam és milyen élmény volt.... Délután, tanulás után a Good Will Huntingot néztem meg, illetve félig az Ocean 8-et, ez utóbbi elég lapos volt egy idő után. Inkább felmostam a földszintet. Közben lenn a két szomszédasszony éppen beszélgetett, egymástól kb. 10 méter távolságban...

Azt vettem észre, hogy van egy parányi görcs a gyomromban, amikor arra gondolok, hogy venni kell valamit. Nem kell erős pánikrohamra gondolni, de egy pici szorongás már körülveszi ezt a témát.  Nem feltétlenül amiatt, hogy lesz e itthon elég ennivaló, nyilván lesz valami, illetve remélem. Inkább, hogy emberek közé kell menni, tömeg lesz, sokan lesznek, ilyesmi. 

Ma is elfáradtam, azt hiszem, hétvégén nem sokat fogunk tanulni, max a hal részeit németül. Egy élmény lesz...Az lenne, ha pirított lazacot kapnánk, fokhagymás-petrezselymes-vajas tésztával, nyami. Na. Kezd visszajönni az étvágyam? 

Ez elég hablatyos bejegyzésnek tűnik, gyorsan posztolom, mielőtt törölném.

Ui: Hétvégére nem terveztünk semmit, talán előveszünk társasjátékot, még nézünk filmet, sütök kakóscsigát, kuglófot, ilyesmit. Ha mázlink van, Tibi is velünk lesz , kiszakad a melóból. Terveztük, hogy kitakarítjuk az irodát, szerelünk lámpatesteket és polcokat. 

Azt egyébként meg kell hagyni, be kell vallani, még ha perverznek tűnik is, hogy olyan jó többet együtt lenni a gyerekekkel. Még ha azt hajtogatom sokszor, mint egy papagáj, hogy csinálod már? készen van? átnézhetem?. Mert közben gyönyörködök bennük, vicceseket mondanak (Réka kevésbé, ő már inkább beszól és bosszant), jókat rötyögünk és rikácsolni is kevésbé van kedvem velük, mint a stresszes, mókuskerekes hétköznapokban. Persze nem mondom azt, hogy köszi, vírus, hálás vagyok, egy frászt!!! Csak a sok keserűség között, van ilyen is, ez is a teljes kép része. 

Harmadik nap itthon

Reggel 7 óra hat perckor kanyarodtunk be az Aldi parkolójába, nyitásra. Akkor már tudtuk, hogy hiába suhantunk el a 80 százalékban teli Interspar előtt, itt sem lesz jobb a helyzet. Azt gyorsan átláttuk, hogy a húspultoknál gyülekeztek emberek, úgyhogy megvártuk, míg azok eloszlottak. Addigra pakoltak ki néhány láda húst a hűtőpultokba. Volt egy néni, aki valami melegítőalsóra mutogatott, a katalógust az Aldis lány arcába nyomva, hát irigyeltem a gondjait. Ami nem volt az liszt, élesztő, paradicsompüré, kolbász, fogytán volt a savanyúság, nem volt csak bio tojás...szerencsére ezekből mindből van itthon.  Amit elfelejtettem - mert persze van olyan - az a mosogatógépbe muníció, de még egy hétre való van. Vagy max én mosogatok. Sót sem vettem, majd legközelebb, vagy a kisboltból hozunk kenyérrel együtt. Hátha van még ott élesztő is, bár fat chance, ez már bizonyára másnak is eszébe jutott....

Amikor kiléptünk az Aldiból, kezet fertőtlenítettünk. Hazaértünk, kipakoltam, fertőtlenítettem a kilincseket, meg amihez hozzányúltunk. Az árukat nem, bár anyukám szerint az is fertőzhet. Ezt muszáj elengednem, majd nem nyúlunk három napig a kukoricakonzervhez, hagy dögöljön a vírus! Délutánra kirepedt a kezem és piros, szóval mostantól maradok a szappanos fertőtlenítésnél, mert még leesnek az ujjaim és ekcémám lesz. Ja, hogy amúgy is van? Ó, én buta....

Megfőztem a kaját a kutyának, raktam fel mosást. Egy idő után szólt Zalán, hogy úszik a fürdőszoba....a nemrégiben tisztított mosógépszűrő eléggé öntötte magából a vizet, úgyhogy pánik a köbön, de végül sikerült befognom a mosógép száját valahogy. Nem kellett férfiúi segítség. Nem mondom, hogy unatkozunk egyelőre. 

Dél körül kinyomtattam minden eddigi leckét Rékának és a kezébe nyomtam. Akkor már ideges voltam, mert eltelt 2-3 óra és zéró tanulás szinte.  Kell majd egy nyomtató, mert mindig Tibihez szaladgálni x+n gyakoriság után elég frusztráló, ráadásul őt is fenntartom a melóban. Egy idő után arra figyeltem fel, hogy a szomszéd lánnyal beszélget a kiscsaj, míg én nyomtatok. Kinn csicseregtek a kis diófa alatt, gratulálok. Igaz, volt köztük 2 méter, de hát na. Mintha nem mondtam volna el elégszer....Kimehetnek, de nem egyszerre a szomszédokkal. Tudom, hogy nehéz, felcsillan a szemük, kinn vannak a többiek, de nem lehet.

Zalánnak szenvedés tanulni, olyan, mintha szedne valamit okosodás ellen, szándékosan nem használja az eszét. Azért néha megcsillantja, hogy van neki, de ez egyelőre kevéske az eredményekhez. Matekból az órát veszik és az osztást készítik elő, nyelvtanból az igekötős igéket.  Nekem egy kicsit sok az anyag, felügyelet nélkül képtelenség követni. Nem irigylem, aki este esik haza a melóból és még ott a lecke...Mit lecke?? Tanítani a gyereket, ez egészen más káposzta.

Igazából nem tudom, hogy haladunk, Réka kb okés, bár sunyít, Zalán biztos le van maradva, majd hétvégén próbáljuk behozni, ami lemaradás van és hétfőtől követni a feladatokat rendesen. Határidőkre is figyelni kell majd, egyelőre még nem, de hosszabb távon nyilván. Az iskola rugalmas, többször írták, hogy nincs stressz, nyomás, idegeskedés, csinálja mindenki, ahogy tudja, a lényeg, hogy próbálkozzunk, tanulgassunk. Számonkérésről még csak a 6b ofőnk mert beszélni. 

Délután megjelent a villanyszerelő bekötni a főzőlapot. Igyekeztem tartani a több méter távolságot, főleg, mert eléggé lihegett. .(kerékpárral érkezett és ma csodaszép idő volt). Egy hetven körüli úrról van szó, aki elmesélte, hogy most jön a postáról és a Rossmannból....hát én olyan szomorú lettem. Nem akartam megbántani, mert soha nem láttam eddig, nem ismerem, de úgy megkérdeztem volna, hogy meg akar halni? Még ha hivatalos adat szerint nincs is góc a városban (nahiszen), azért most már mindenhonnan ez ömlik, hogy maradjon mindenki, de különösen az idősek otthon. Utána is volt fertőtlenítés, törölgetés, lassan rutinná válik... 

Holnap hozzák az új bejárati ajtót, a külsőt (mert két bejárati ajtónk van, a kettő között meg egy olyasmi, mint egy mini télikert, de á, nem az, csak egy csupa üveg 2 m2 néhány lépcsőfokkal). Tegnap még szólt a srác, hogy nem jönnek, mert bár elkészült az ajtó, meg minden oké, de itt a nyakunkon a kijárási tilalom. Délután az operatív törzs bulija után visszahívtam, hogy egyelőre MÉG nincs, úgyhogy gyorsan még szereljék be, aztán ki tudja mikor lesz rá alkalom? Hát így lesz az, hogy holnap reggel elvileg jönnek.

Tibi dolgozik, semmi különös, remélem, nem is lesz.

Amúgy nagyon fáj a fejem, de csak mert elfelejtettem egész nap inni.....és enni...

Második nap itthon

Hogy hányból második, még nem tudom. 

Reggel a facebookról tudtam meg, hogy a cégnél a kisker is bezár holnaptól, magyarán leáll az egész. Csodálkoztam némiképp, bár érthető a dolog. Később kiderült, hogy erre a hétre. Mert jövő héten mi lesz? Jön a Mikulás? Főni eléggé magába fordult, egyelőre hagyom, hagy forrja ki magában a dolgokat. Lehet, hogy váltanom kellene? Most van a legidálisabb idő elkezdeni másik állást keresni és interjúkra járni, persze.

Az ebédhordó fiú bejelentette hivatalosan is, hogy jövő héttől saját edényben, mármint a miénkben nem hozhat ki ebédet. Fura, de kénytelenek vagyunk elfogadni. Ez plusz 150 Ft per nap extre költség, kibírható. Főleg, hogy a gyerekek ketten megvannak vele. Ma gesztenyepüré is járt az ebédhez. 

Zalánnál meglehetősen nagy erővel ömlik a házi feladat a Classroom-ból, ma délután már elég tanácstalanul pislogtam, négykor feladtam. Le vagyunk maradva környezetből, már tudni kéne a madarak minden egyes porcikáját németül, de már megjött a halas lecke is. Jaj. Matekból van legalább 4 oldal? Olvasás is van, valami kék óceános szöveg. Nyelvtant még nem láttam. Ma volt két lapnyi feladat németből, azt megcsináltuk. Én kiírtam a feladatot a füzetbe, Zalán kitöltötte. Helyenként segítettem neki a jó megoldás felé vezető úton, de ha azt írta, das Bus pl,  ráhagytam. Nem sok hibája volt egyébként. Technikából az volt a feladat, hogy meg kellett teríteni ebédhez, lefotózni és elküldeni. Volt melllékelve egy lecke is a helyes terítésről, mondjuk , azt még nem olvastuk el. Környezettel fogunk leginkább cumizni,mert tényleg nekem kell megtanítani neki kb. az anyagot. 

Réka sokkal önállóbb - nyilván. Letölti a feladatokat, átmásolja word-be, megoldja, visszatölti a felületre, kész. Arra azért megkértem, hogy ha osztályozás lesz, előtte szóljon. Van még fejvakarás, nem mindig egyértelmű, hogy lehet lementeni feladatsorokat, hogy kell visszaküldeni, de ezek az első lépések, később ez már fel sem fog merülni. 

Volt egy érdekes momentum ma, nem értette hogy mikor használunk welche-t és mikor was für ein-t. A márc 15-i műsor miatt hiányzott arról a német óráról. Vonogattam a vállam, hogy én itthon sem vagyok, illetve pontosan nem tudom, én csak érzem és általában jó a megoldás, de a szabályt nem ismerem. Javasoltam, hogy írjon az ofőnek, hogy mi a helyzet, mintha én itthon sem lennék, teszteljük a rendszert. 2 perc múlva visszahívta messangeren az ofő, elmagyarázta a nyelvtant, megoldottak egy feladatot és kész. Így működik kb az iskolában is, de itthonról még frankóbb. 

Az durva, hogy viszont megnőtt így a tanulnivaló, a némettel ma sokat szöszmötöltünk, holnapra sok környezet maradt, illetve Réka esetében én nem látom, miből mi a feladat, ő intézi magának. Annyit tudok, hogy jövő héten környezet dolgozat és német is...De jó...
Zalán totál kézi vezérlés, de így van ezzel azért még harmadikban szerintem szinte minden gyerkőc.

Reggel úgy indul a nap, hogy készítek nekik reggelit, általában 8-fél 9 előtt nem ébrednek fel. Réka fuvolával kezd, Zalán olvasással. Ja igen, fuvola óra heti egy lesz csak sajnos, online, a szolfi szintén online lesz, ami azért érdekes, mert idén tettek volna záróvizsgát. Hogy azzal mi lesz, még nem tudni.  Utána Rékáé a laptop (nincs kettő), ebédig mi elvagyunk Zalánnal az olvasás házival és a környezettel, vagy éppen a matekkal. Ebéd délben, szépen megterítünk, falatozunk, én általában azt, amit meghagynak,vagy olyasmit, amit ők nem szeretnek. 

Ha szép idő van, jön egy kis napozás, Zalán meg pár kört a bringával vagy görkorizik. De csak ha nincs kinn más gyerek. Ma kinn volt a szomszéd fiú, rollerezett pár kört. Zalán izgalom is jött, hogy kinn van M...de gyorsan lekonyítottam, hogy ha M kinn van, Zalánnak nem szabad. Réka úgy levegőzött, hogy kivitte a telefonját az árnyékos teraszra....

Réka kínlódott még egy kicsit a környezettel, aztán feladta, így le tudtam tölteni Zalánnak egy sor dolgot holnapra. Helyenként ki kell mennem Tibihez, mert nyomtató nincs fenn, de mindegy. Nagyjából három-négy körül elég volt. Szabadprogram. Ami nekem vacsorafőzéssel egyenlő.

Bámulatos, hogy milyen tiszta a lakás ezen a héten. Szerintem még soha nem volt ilyen tiszta. Ragyog a sütő, a mosogatóból enni lehetne, ahogy a padlóról is, egyensúlyban a szennyesruha-vasalásra váró ruha-vasalt ruha- elpakolandó ruha mérlegem, mindig be van ágyazva, rend van az étkezőasztalon és ilyenek. Nem lesz tartós, gondolom.