Okos szürke szempár

Réka valami filmet néz (amolyan ifjúsági félét) az egyik csatornán. Én nem követem igazán, térülök-fordulok, egyszer csak látom, hogy fut a képernyőn a fekete alapon fehér lista, a végtelen, a szereplőkről, készítőkről. Érdeklődöm, hogy mi lett a film vége. És akkor valami varázslat történt, nem is tudom igazából leírni. Rám nézett eme angyal lány, aki a Réka névre hallgat, és így szólt.
- Az lett a vége, hogy újra egymásra találtak. A kislány és a barátnője.

Ahogy mondta, amit mondott, és AHOGY mondta AMIT mondott. Milyen komoly és okos lányt láttam, ahogy a szemébe néztem. Még a lélegzetem is elakadt.

Tudom, leírtam én is, ahogy előttem ezrek, milliók, de nem tudok elégszer rácsodálkozni, milyen élmény figyelni, ahogy cseperednek a gyermekeink. Újra és újra, majd újra és újra megtörténik velünk a csoda. 

Rossz csapáson

Szombaton az irodába érkezett az a könyv és CD csomag, amit Zalán szülinapjára rendeltem. Cipelő cicák újabb kalandjai, Boribon, Zog, a sárkány, Gryllus CD és egyéb finomságok. Réka is velem tartott, az oviban csak az óvó nőknek tartottak munkanapot, hirtelen nem tudtuk hová tenni a leányzót. 

Ahogy egyik könyvet emeltem ki a másik után, csillogó szemmel, áhítattal, mint mindig, ha új könyv kerül a birtokomba, felajánlottam Rékának, hogy beléjük lapozhat egy kicsit. Akár ki is olvashatja egyiket másikat, uram bocsá, a Boribon pl. már "kitelne tőle"...Nem akarta. Alig nézett a könyvekre. Futólag inkább csak. Kezében volt a tabom, amin éppen szakadozott az internet, igyekezett abba életet lehelni. Még a Cipelő cicák sem érdekelték. Úgy elszomorodtam. El is határoztam, hogy eltüntetem a tablet-et a mindennapokból. Az nem lehet, hogy a könyvek helyét átvegyék a laptop és a tablet...Nem tudom elképzelni. 

Felelősség....milyen csapáson járjon a csemeténk....

Könnyzáporban

Tegnap este kiszivárgott, hogy az Anyán napi ünnepségen két dal fog elhangozni, illetve kettő darab vers. Összesen. Nem igazán vettem komolyan, gondoltam annál azért csak több, de később rá kellett jönnöm, hogy igazat mondott a kis cserfes K. 

Az oviban, a csoportszobában az összes létező széket a csoportból (és a szomszédból) körbe rakták a mamák és az anyukák részére, amiből arra következtettem, hogy itt igazi műsor bajosan lesz, hiszen valakinek mindig háttal lesznek a gyerekek. 

Először csak az a néhány gyerkőc sétált be tojástartóból megfestett virágokkal és ajándékkal, akinek a nagymamája is jelen volt. És hát milyenek a mamák, egy emberként elkezdtek sírni, potyogott a könnye mindnek. Erre gombnyomásra a mellettem levő két anyuka is itatni kezdte az egereket, Zsuzsi is és Gabi is. Nohiszen, nekem sem kellett több. Pedig igyekeztem elképzelni Marika dadust műkorcsolya felszerelésben vagy balett tütüben, hogy eltereljem a gondolataim. Aztán tőlem jobbra, a sarokban az egyik kisfiú elkezdett zokogni, mire az anyukája is rákezdte. Vagy fordítva, nem tudom, úgy sírtak, hogy az már megrázó volt. Akármerre néztem, mindenki pityergett. Pedig még gyerek ekkor sehol sem volt, csak elhangzott az első dal után az első vers is:

Fecske Csaba: A nagymamánál (részlet)

A nagymamánál jó,
csak ott jó igazán.
A nagymamának sok keze van,
tesz-vesz szaporán.

Egyik kezével főz,
a másikkal mosogat,
a harmadikkal fejemen
egy dudort borogat,

A nagymamánál jó,
mert ott van nagyapa,
aki a mezőről tücsökszavú
estét hoz haza.

Nem szívesen sírok, főleg, ha tudom, hogy nem vízálló a szempillaspirálom, egyébként is videjókamera villog a kezemben és fogalmam sincs, hogy a zsepim. De itt nem volt mese. Bemasíroztak ugyanis a gyerekek, mindegyik megállt az anyukája előtt és rákezdte:

Tóth Anna: Anyák napi köszöntő

Reggel, mikor ágyamhoz jössz,
Suttogod a nevemet.
Ujjaiddal cirógatod
Arcomat és kezemet.

Álmos szemem nyitogatom
Mosolyodra ébredek,
Ez a legszebb ajándékom
Ameddig csak élhetek! 

Május első vasárnapján
Átadom a virágom,
Szívem szerint mindent adnék
Ami szép a világon!

Köszöntelek Édesanyám,
Hiszen ma van ünneped,
Nekem pedig az-az öröm,
Ha öledben ülhetek!

Ezek után mindössze egyetlen dalt énekeltek az ölemben ülve és máris vége lett az anyák napi ünnepségnek, ami szerintem egyébként botrányos és kritikán aluli....de ott az akkor nem érdekelt, mert édesek volta, aranyosak, szépségesek, Réka pedig csak az enyém. :)

Idei rendszeres

Ma (azóta tegnap) újra ellátogattunk a fogorvos doktornéninkhez. Mint minden évben egyszer. Ami az orvosi kontrollokat illeti, nem vagyok elég felelősségtudatos, mi több, az egyetlen orvos, amit rendszeresen látogatok, az éppen a fogdokink, mégpedig mindig ugyanaz. Sem tüdőszűrésre, sem nőgyógyászhoz nem járok, amióta Zalán  megszületett, szemészet, ájjjhhh...minek az...igaz is, üzemorvosnál viszont jártam februárban, hoppá!...Viszont, ha a gyerekekről van szó, valamennyivel szorgalmasabb vagyok. Így majd júniusban eljutunk szemészetre mindkét csemetével (figyelem, ez igen fontos program, főleg az iskola kezdőknek!) és hát ugye, hogy ismételjem magam, ma a fogorvoshoz is magammal vittem őket.

Azt a részt ugorjuk át, amit hármasban elköltöttünk a pici, ámde komfortos váróteremben, nagyjából 15 másodpercenként fordulat állt be az általános hangulatban, és erről legyen ennyi elég. Párszor egymásnak estek a kölkök no, de semmit nem tettek tönkre. Éhesek voltak, szomjasok, fáztak és pisilniük is kellett, így még véletlenül sem unatkoztam. Pedig úgy kipróbálnám már, milyen az, ezer éve nem volt benne részem....

Odabenn a rendelőben Réka penderedett a székbe elsőként, megvillantotta 24 fogát, melyből immáron 6 db maradandó fog. Ügyes volt, nem szégyellősködött, ha kérdezték válaszolt, egész mondatokban beszélt, hát nagylány, no, nem győzöm ismételni. Lefeküdt és fetrengett is abban a rettegett székben, melyről annyira nagyon szeretném, ha ő nem látna benne soha semmi szörnyűt...velem ellentétben. 

A doktornéni szerint nagyon szépek a kis gyöngyfogai, egyelőre hibátlanok. Felhívta viszont a figyelmünket,  hogy ne feledjük, a hatos fogak már maradandók, nagyon vigyázzunk rájuk. A hat éves gyerekek nagy százalékának sajnos már van szuvas foga. Ezért inkább én mossam még egy darabig azokat a fogakat (kb. 9-10 évesen tudnak "rendesen" fogat mosni, addig nem) Lesz tehát pár rázós évünk, amikor már vannak maradandó fogak, de még kielégítően tisztítani nem tudja a drága lány. Reméljük, nem lesz gond velük az elkövetkezendő pár évben (sem.)

Zalánt többszöri biztatás és csalogatás után sem sikerült a székbe csalni, sőt, még az ölemben ülve sem nyitotta ki a száját a doktornéninek. Sejtettem, hogy így lesz, persze nem erőltettük. Ezután következtem én, megszabadultam vagy fél kiló fogkőtől. Én nem tudom, ahogy öregszem, egyre több a fogkövem. Milyen szervem termeli ezt?

Holnap ovis anyák anyáknapja, nincsenek vérmes reményeim, szerintem 10 percen belül vége is lesz, viszont Réka nagyon csini lesz, majd készítünk fotókat. 

Amikor majdnem bőgök...

Réka az imént Tibi mellé libbent, hogy az új íróasztala mellett lehet e az oroszlános kuka az ő szemetes kosara ezentúl.....Annak idején azt azért vettem, hogy a pisis/kakás pelenkáit gyűjtsem benne. Feldolgozhatatlan.....:)

Verseghy parkban, Niki ballagásán...Innen is kívánok egy naaagy kalappal az Érettségizőnek, remélem, minden pontot megszerzel, amit csak szeretnél, Nikiiii! :)

M. mamás :) 

A Céda. :)