2017. június 23., péntek

Lezárva





                                                          3 b évzáróra vonul be. Egyfolytában arra gondolok, hogy ősztől 4b....Biztos ezt érzik a mostani 8b-s anyukák is többnyire, de fel nem foghatom. Most volt elsős....



Tibi kísérte el az évzáróra Rékát, nekem randim volt a dokinál, pont aznapra kaptam időpontot. Mint kiderült utólag, a doktornő gyermeke 7b-s a suliban, úgyhogy maga is az évzárón feszített (én azt hittem, felsősök szülei nem járnak évzáróra) késett a rendelésről fél órát...Nyugodtan elgaloppozhattam volna a biziosztásra is. Mindegy, lesz még egy pár, úgy néz ki....


Rékának van egy halom kis táskája, megkockáztatom, hogy több, mint nekem. Erre az ovis ballagós tarisznyáját vitte el a suliba. Biztos lapult benne pár LPS....



Néhány nyolcadikos plusz az ofő....Uramatyámmekkorák....







                                                      Itt azért látszik, hogy már nem elsős....



Bizonyítvány a kézben. Az egész éves munka gyümölcse....



Jutalomkönyv is dukál, testhezálló könyvet kapott, nem mondom....:)




Isten veled, 3b, hahó 4b.....:) De még inkább, hahó vakációóóó! 


Cimborák

Tantónéniktől kaptunk felszereléslistát, aminek örültem, szeretem, ha nem szeptemberben szembesülök azzal, hogy mi minden kell, de azonnal, ha lehet. A kötelező olvasmány a Kincskereső kisködmön lesz. Ezt már akkor is utáltam, amikor gyerek voltam. Valahogy dühített a nyomor , a gyerekhalál, az egész hangulat, ami abból a könyvből árad....Majd csak túl leszünk rajta. Lesz egy szabadon választott is, amiből szintén olvasónaplót kell majd írni, még nem derült ki, hogy mi lesz az. Mindenesetre van választék, mint mindig, most is rendeltem pár kötetet a nyári szünetre....Egyelőre azonban semmivel sem foglalkozunk, aminek iskola szaga vagy íze lenne, tiszta erőből nyááááár! :) 

2017. június 19., hétfő

És mindezt csak ma


Kavargatom a bolognait a konyhába békésen.
- Anya, hallod a tévét?
- Igen....vagyis nem igazán....
Öt perc sem telik bele, Zalán megjelenik a küszöbön. 
- Anya.....mi az a maszturbálás? 
- Hukk.....keresnél másik mesét? Ez nem annyira neked való....
- De mit jelent a maszturbálás?
- 5-10 év és megmondom. 


---


- Ezek a bodobácsok ugródeszkának használják egymást vagy mi van??
- ....
- Egymás hátára másznak, nézd meg! .....Jaaaa, tudom már, ezek szexelnek!! - ordítja teli torokból. Úgy visszahangzik az utca, még szerencse, hogy gyalogostól mentes, mint általában. 
- Az tudod egyáltalán, mi a szex és miért csinálják?
- Hogy legyen kicsinyük, mi másért?

----

- Mátéval tudod, milyet játszottunk? 
- ...
- Azt játszottuk, hogy  megöljük Dartit.
- Aha. Az kicsoda?
- Máté macskája. De nem gondoltuk komolyan, csak játszottunk. 
- Értem. És miből állt ez a  játék?
- Fogtuk a játékpuskát és lőttünk rá. Nem találtuk el.
- Hát nem szép játék....
- De anya....a játékpuskában nincs töltény vagy sörény. - néz rám, mintha hülye lennék....

----

Zalán: Annyira örülök, hogy nincs ovi, annyira örülök. Annak meg még jobban, hogy nincs itthon Réka....

----

- Nézhetek tévét?
- Nem.
- Na...csak egy kicsit...
- Nem.
- Fél órácskát?
- ....
- Ugye nézhetek tévét, anya?
- Ha elmegyek főzni, nézhetsz egy picikét, fél órát.
- Ugye amint hazaérünk rögtön elmész főzni??

---

- Kérsz áfonyát?
- Mi? 
- Nem mi, hanem tessék....
- Tessék?
(fél órával később)
Zalán megszólal:
- Az mi ott?
- Mi mi?
- Nem mi, hanem tessék? - vigyorog szélesen. 


És mindezt csak ma gyűjtöttem...


2017. június 18., vasárnap

Kabaré

Amikor nevetek, az egyik szemem alatt négy vonal van. Ráncok. Már Zalán is mondta, hogy öregek vagyunk és ráncosak. :) :) Amikor 30 éves voltam, csak kettő ilyen vonal volt. Hát na, ez van. Azért vigyorgok, mint a tejbetök, bár ha savanyú képet vágok, akkor sehol semmi mélyebb....Viszont akkor simán ronda vagyok :)) 

Szóval kabaré. Na nem Lisa Minellivel, hanem Zalánnal. Méghozzá az állatkitalálós.

Zalán: - Kétéltű?
Én: - Igen.
Zalán: - Rendben, akkor egész biztosan hüllő...


Én: - Mi lehet, négy lába van, szürke és ragadozó?
Zalán: - Megvan, hal, hal, HAL!!!


A feladvány a légy. Előre megmondom, úgy viccesebb.
Zalán: - Emlős?
Én: - Nem.
- Hány lába van?
- Azt nem mondhatom meg, kérdezősködj!
- Jó. Kettő?
- Nem.
- Négy?
- Nem. 
- ??? 
- Van még variáció....
- Nulla?
- Nem...
- Akkor kettő....vagy négy....
- Hm....
- Egy?
- Tessék?
- Tudom már, egy lába van.

- Hány állatnak van egy lába?
- Nem tudom, én egyet sem ismerem. De attól még lehet.
- ...
- Kettő? Négy?
- Neeem....
- Akkor egy sem....Három?
- Melyik állatnak van 3 lába???
- Nem igaz....hány lába van???
- Van neki néhány....
- Akkor hat?
- Hat, igen.
- Fekete?
- Igen. 
- Megvan, hangya.
- Nem hangya....
- Akkor feladom, passz.


Zalán: - Madár?
- Nem.
- Akkor emlős?
- Igen.
- ....Anya, mit jelent az, hogy emlős??
Réka: - Hogy a punciján tolja ki a kicsinyét és a saját tejével táplálja.....Mint anya vagy én.....


Zalán: - Magyarországon él?
- Nem.
- Nem?? Állatkertben sem?
- Ott lehetséges, de én a természetes élőhelyére gondoltam.
- Jó, szóval Magyarországon is él....


Első kérdés.
Zalán: - Ragadozó?
- Igen.
- Akkor tigris!!!











Ballagás 2


Hogy raktam rendet eddig a játékok között? Szétesett legókat összerakni, maradék legókat szín szerint zárható zacskókba rendezni. Apró legó mütyűröket zárható dobozba gyűjteni. Pónik és lovak külön dobozba, MyLittlePony cuccok külön dobozba. LittlestPetShop külön táskába (ez még aktuális). És a többi és a többi....

Hogy raktam rendet tegnap: Legók egy nagy doboz, minden más másik doboz....
Nem tudom eldönteni, hogy ez most hanyatlás vagy fejlődés. 

Zalán cuccaival jóval könnyebb a dolgom, mivel az ő legói mind ki vannak rakva (na jó, a kamion kivétel, de az tényleg atomjaira esett szét), úgyhogy van autós doboz1, autós doboz2, autós doboz3 és minden más mehet a negyedi dobozba, ennyi.

Csütörtökön elballagott tesóm kisebbik csemetéje, aki nem is csemete, hanem fiatelember, hiszen 15 lesz augusztusban. Sajnos a ballagásból nem sokat láttam, mert Zalán előadta AGÓNIA című versenyművét, mely egy idő után elviselhetetlen volt, úgyhogy kivezettem az iskola előtti szabad területre, ahol rögtön felmászott az első fára. Az ünneplő ingjében, nyakkendő addigra nem volt rajta. Hát hiába, istenkém, vidéki gyerek. Persze leparancsoltam, mégiscsak viselkedjenek már valahogy (anyu szerint a gyerekeim bűn rosszak hozzánk képest. Mármint amilyen gyerekek mi voltunk 30-40 éve...) Így a szabad levegőn futkározva a gyerekek kezes bárányoknak tűntek, csak én éreztem úgy, mintha ott sem lennék a ballagáson. Tesóm utólag mondott pár adatot, hogy az országos kompetencián a harmadik legjobb eredményt produkálják és fele iskola kitűnő, de hát könnyű annak, aki felvételiztethet már elsőben is nincs olyan, hogy kötelezően fel kell venni 5-10 erősen hátrányos helyzetű gyerkőcöt minden áldott tanévben. Ez csak egy példa volt. 

A ballagás után otthon folytatódott a buli, egészen másnap délig, amikor is hazagurultunk szép megyeszékhelyünkre. Néhány kép.

Ez jellemző......:) 




Az ünnepelt

2017. június 17., szombat

Ballagás 1


Ami Rékát illeti, szerdán ő is utoljára járt suliban ebben a tanévben. Mint utólag kiderült, nyugodtan elbattyoghatott volna a suliba, mert csak valamikor 2 óra után vágtunk neki a Büdipest (Két kis dínó után szabdon) felé vezető utunknak. 

Szerdán már zsongott az iskola a hetedikes szülőktől, akik az iskolát dekorálták a másnapi ballagásra. Majdnem teljes pompájában virított a suli, nagyon szép volt és ettől rögtön meg is hatódtam, hehe. Főleg, amikor tegnap még meg is nézhettem a ballagási képeket...Hát kedvem lett volna bőgni. 







Sajnos L. tanárbácsiról lemaradunk. Abban reménykedtem, hogy a mostani 8b után pihen egy évet (nem mintha annyira fárasztó osztály lenne, de hát négy évet csak lehúzott velük) és akkor besétál jövőre az 5b ajtaján, akik addigra Rékáék lesznek. De túltaktikáztam, mert L. bácsi máris osztályt kap, mégpedig egy német speces után egy simát. Ez a megszokott vetésforgó, csak reméltem, hogy kivétel erősíti a szabályt. Viszont Zalánnál ugyanígy fog kijönni a lépés és sima osztály után megint tagozat dukál majd neki....vagy a kéttanosok....De ez már annyira távoli, hogy nem is érdemes rajta gondolkodni. L. bácsi nagyon jófej, iskolán kívülről ismerjük és emberileg nagyon toppon van. Hogy mint matek tanár milyen lehet, nem tudom, de mivel bombajó felvételi statisztikát produkáltak (fél osztály elitbe jutott be, konkrétan a Verseghybe MINDENKIT felvettek, aki oda jelentkezett....) ezért matekból sem lehet kutya.....

Ez tehát már a csütörtök, amiről Réka lemaradt. Szerdán délután viszont a rajziskolából vittem haza Rékust, ami elég stílszerű, onnan, ahol a legjobban érzi magát az egész iskolában. Még a füleinken is táska lógott.  Amikor kiléptünk az iskola kapuján, minden cuccal felszerelkezve, hogy itt a vége, fuss el véle, én felhőtlenül boldog voltam és meg voltam könnyebbülve. Hogy végre vége. NIncs TZ, felmérő, felelés, házifeladat, verseny, röpdoga, szövegértés, semmi. Láttam Rékán, hogy az ő fejében nem egészen ezek a gondolatok peregtek, picikét szomorkás volt...Tudtam, hogy arra gondol, hogy a cimborákat hanyagolni fogja. Illetve jellemző rá, hogy a sulit szereti, a tanulást kevésbé. Megvigasztaltam, hogy hamarosan jövet táborba, rá se rántson! Készítettünk még pár fotót Rékástul, sulistul aztán nagy vidáman hazakarikáztunk. Az év egyik legszebb napja volt, az  biztos.