Ez fogas kérdés!

Gyakran a fülemben cseng a fogorvos doktornénink azon mondata, hogy na MOST aztán nagyon vigyázni a fogacskákra, anyuka, harcra fel a lyukas fogak ellen! Mert MÁR vannak maradandó fogaik a 6-7 éveseknek, de MÉG nem tudják őket tisztességesen megmosni. Akkor sem, ha szeretnék, pláne ha nem. Így aztán azt tanácsolta, hogy Anyuka mossa a fogait a gyermekeknek, főleg Rékának ebben a pár évben a cirka 10. szülinapjáig, főleg hátul. Ezt én - bevallom - nem tartottam be 100%-ban. Inkább maga mossa a fogait a Réci, mint én. Talán mert ő is öklendezős, ha rágófogakról van szó, mint én, így nem akartam kínozni...talán lustaságból, hanyagságból. Hetente azért egyszer-kétszer elsikáltam a hátsó fogait, illetve mindig megnéztem, szikrádzó fehérek e azok a fogak és ételmaradék mentesek.

 

Néhány napja aztán, amikor éppen én tisztogattam a fogait, az egyik ötös alsó fogon észrevettem egy szürkés pöttyöt. Akkor még annyira nem aggódtam, de alapos tisztítás után másnap is ott volt. És harmadnap is. Igencsak elszomorodtam. Igaz, másodikos koromban, emlékszem, nekem is elkezdődtek a fogászati kezelések, de jómagam nem voltam szoros barátságban a fogkefével, anyuék ezt elég lazán kezelték valahogy, sajnos. Nodehát Réka azért 1 éves kora óta fogat mos, top márkás fogkrémet használ és igen sűrűn cseréljük a keféket is. Meg is szokták a fogmosás rituáléját, ha nem is szólok nekik, mert abban a hitben leledzem, hogy apával már mostak fogat, pedig nem, maguk is hiányolják, hogy "jaaa, még nem mostam fogat!" - azzal usgyi a fürdőszobába egy gyors sika-mikára lefekvés előtt.

 

Tegnapelőtt aztán tárcsáztam a fogorvos doktornéninket időpont ügyben. Imádom őt, de az asszisztense csak folyó hó harmincadikára adott időpontot. Vagy 29-e reggel fél 8-ra....Király időpont, nem? Azért a harmincadikára rábólintottam, letettem a telefont és máris hívtam a gyermek fogorvos számát, akinél a múltkor "foghúzni" mentünk, de 2 perc alatt kidobta a bandát, hogy nem kell itt kérem kihúzni semmit, majd kiesik az a tejfog magától, ha akar. Na ő már anyuka-idegrendszer-barátabb (ez nem tudom hogy kell írni, de nem baj, nincs is ilyan szó!) időpontot adott, jövő kedd 12.30. (Aznap nem megy úszni a hercegnő, amiből még balhé lesz, de mindegy!)

 

És most jön a csavar, avagy a bonyolítása a helyzetnek. Tegnap Rékáék osztály szinten elsétáltak német óra helyett az illetékes fogorvosi rendelőbe (jó messze van a sulitól....) és mindenkit leszűrtek fogászatilag. Réka egyszerre csipogta a suli folyosóján. hogy képzeld, anya, nincs lyukas fogam és kapta meg a szemem a faliújságon egy lista. Ki volt függesztve, hogy az osztályból kinek milyen fogászati kezelésre van szüksége. Ha ezt a személyiségi jogok biztosa látta volna!! Volt ott barázdazárás (vagy mi a szösz), tejfog tömés....ez a kettő biztos. Rékám azonban nem volt a listán, pedig a fele osztály igen. (Na ez egy külön téma. Pontos szociológiai térképem nincsen az első bé összetételéről, de azért az elmondható, hogy java részt értelmiségi, középosztálybeli gyerekekből áll, mégis az osztály fele 6-7 évesen már fogászati kezelésre szorul??)

 

Hurráá, mégsincs likas foga??? Öröm volt és boldogság egész nap. Este fogmosáskor szembesültünk azért azzal, hogy az a szürke pötty nem tűnt el ám, ott virít. Hm....Akárhogy is, kedden fél 1 körül meglátjuk, hogy Szakember2 mit mond Réka fogára. Betömi vagy nem tömi. Ha nem tömi, akkor már másodjára fogunk járni nála feleslegesen, de inkább az, legyek Paranoid Anya, mint hogy gond legyen Réci fogaival. Hát nem? De!

És én amúgysem leszek ott.....

A nyolcadik napon

Kedvem morgós. Merthogy:

- két napja folyik a leltár és még csak félidőnél tartunk. Kedvencem a csomagolóanyag még hátra van, rögtön holnap reggel belevágunk. 

- Ennél csak az lesz jobb, ha meg kell állapítsam a hiányt, ami csodálkoznék ha nem lenne. Nem az én hibám, de ez sokat nem számít.

- Tegnap este 6 és 7 között házi feladatot írtunk Rékával. Innen egyenes út vezetett a konyhába, majd a kádba, végül az ágyba. De még egyszer mondom, 1 órán át írtuk a házit!!!!! Én ezt nem akaroooom!

- Az előző ponton azért nem akadtam azért túlzottan ki, mert ma viszont fél óra alatt abszolváltuk a másnapi felkészülést, ví hájszt du-val együtt. Mondjuk, ehhez az kellett, hogy matekból nem volt feladat. Vagy legalábbis nem találtam meg....

- Még mindig nagyon fáradt vagyok estére. Sokszor ebéd után is van egy holtpont...Úgy félek, hogy hogy sosem szokom meg ez az "új életünket".....

- Ma reggel hiába jelentettem készre a gyerekeket, távoztom után fél órával mindkettő hangos hisztiben tört ki - tudtam ezt meg estére. Az egyik kifogásolta a ráadott hosszú ujjú blúzt és farmert (bombanőőő!), a másik egyszerűen megtagadta, hogy oviba menjen. Szegény Tibor kapja az ívet rendesen a gyerekektől, sajnos, ha jót akar muszáj lesz a sarkára állnia....

- Délután a szakadó esőben átcaplattam a suliba Rékáért. Rékán egy koszos térdű pónis legginget találtam és egy rövidujjú pólót, amit az első viszontlátás örömét belepő ködben először észre sem vettem. Azt csicseregte, hogy szerinte a farmerje az osztályteremben maradt, ami immár zárva állott, a farmerdzsekije pedig....háttőő...azt hazavitte apa. Nohiszen, még jó, hogy vittem esőkabátot az esernyő mellé, különben bajosan tudtam volna hazahozni a suliból Rékát máshol, mint mondjuk a nyakamban. Itthon leordítottam a haját, na jó, nem egészen, de majdnem...amiért saját kénye-kedve szerint "rongyokban" slattyog oviba, ahelyett, hogy az ídőjárásnak megfelelő csiniben feszítene. Ugyanis szó sem volt suliban felejtett farmerről és dzsekiről, már eleve leggingben és pólóban sétukált suliba. Pulcsit nem volt hajlandó vinni, dzsekit pláne nem. Lásd előző pont, utolsó mondat....

- Hazafelé a sarkon 3 kiskamasz mellett battyogtunk el, akik pont akkorra időzítették prezentálni káromkodásgyűjteményük legcsillogóbb részeit, amely egymás felmenőit, férfi nemi szerveket és különböző aktusokat is magában foglalt. Csodálkoztam, hogy Réka nem kérdezte meg csengő hangon, hogy anya, mi az, hogy a....nális????? (nem maradt ki betű, csak leírni nem mertem.....Úgy kedvem lett volna sarkonfordulni és képen törölni azt a mocskos szájú szánalmas "kisgyereket", de persze én nem az a karakter vagyok, Réka se lásson az utcán verekedni, a kezem is tele volt....
- Még tantónénivel nem beszéltem Rékával kapcsolatban.....pedig olyan jó lenne. Talán korai is, nem azt mondom....Viszont Tibit már megostromolták, hogy mi mindent és mikorra nyomtatna az osztálynak a falra. Érdekes, hogy az oviban vagy háromszor említettem kiscsoportban, sosem kellett semmi...Sem Jázmin hercegnő, sem Manócska, sem semmi....

Holnap csütörtök. Már majdnem péntek....

Mókuskerék lájt

Elég kómás hétvége volt a most elmúlt. Szombaton reggel átügettem Rékával M.-ékhez, mert végre valahára átválogattam a ruhákat, amiket E. kinőtt (két nagy kék IKEÁS szatyi....) és eldöntöttem mi kell ebből nekünk. Belebújós pulcsi is van benne, pedig olyat Réka fel nem vesz. De olyan puha termó anyagból volt, teljesen újszerű, hogy nem tudtam neki ellenállni. M. sok mindent mesélt, például, hogy a friss német tagozatos E. kicsit meg van szeppenve, mert csupa jó vagy kitűnő tanuló van az osztályban, nehéz lesz így kitűnni, pedig ő nagyon szeretne. :) Tantónéni a régi maradt, a banda fele szintén. És egyetlen kisebbségi sincs az osztályban, míg az angolosoknál ott termett hirtelen 8....Megkapta a fülem, hogy nem egy tanárnál elhangzott a "szigorú" szó, ami kigyújtott egy fajta vészfényt a fejemben, úgy finoman.....

E. (a harmadikos) élénken gesztikulálva tiltakozott az ellen, hogy beírassam Rékát táncra, merthogy Márta néni egy sárkány, de amolyan igazi. M. bólogatott, az a némber még a szülőket is leordítja, ha megfeledkeznek a próbákról. Réka pislogott hármat, de egyelőre hajthatatlan, ő biza táncolni is akar.

Beszereztünk egy sor dolgot vasárnap, ami hiányzott a suliból, extra kulacsot, úszósapkát, mappákat. Most már minden tantárgynak van egy külön mappája, amibe a füzetet és a feladatlapot beteheti Réka. Valahogy így is gyűröttek a papírosok, mire hazaérnek, szerintem még a munka hevében történik velük valami. Vasárnap akadtam rá egy másik feladatlapra a matek (?) mappában, amin már pontok is szerepelnek, ijesztő, komolyan mondom (18/17). Óvónéni (Tantónéni, még szoknom kell) felolvasott egy szöveget és azt kellett lerajzolni. Julcsikán milyen színű a szoknya, hány labda van a gyerekek között és abből hány színes, jobbra ezt, fölülre azt rittyentsenek....Ügyi volt Réka.

Fontos még megörökíteni az örökkévalóságnak, hogy az első csillagját technikából kapta eme remek lány, a méhecskére. Vagy már írtam???? Piros ill. zöld pontból már annyi van, hogy nem is tudom, ezeket egyáltalán számolják e. Elvileg igen. Ma (hétfő) lesz dupla magyar, matek, ének, úszás és erkölcstan órájuk, ez rögtön hat, de legalább az elején van a neheze. Kérdeztem Récit, milyen 45 percen keresztül egyhelyben ülni és ugyanarra figyelni, mire viccesen legyintett, hogy micsoda?? 45 perc egy óra?? Elrepül, elszáll gyorsan, husss! Megnyugtatott ez a válasz.

Ma tehát újra hétfő, Zalán gyüminapos az oviban, amit persze elfelejtettem. Hívtam Tibit, nem volt gond reggel, szépen bemasírozott a ded a csoportba, főleg miután meglátott egy tortás dobozt és kapcsolt, hogy ebéd után buli lesz. Réka sem késett el a suliból.

Kedden folytatom a történetet. Ebéd után, leltár előtt. Bláááááá......

A vasárnap beszerzett kulacsot már tegnap a suliban hagyta Réka. Szóval megvan az első veszteség. De mégsem az első, reggelre előkerült a vadiúj kulacs. Egyébként pedáns, minden a helyén van, még semmi nem lett oda. Úszócuccára is vigyáz koppkoppkopp.....Tegnap a házit megírta a napköziben, itthonra nem maradt semmi lecke. Már befogták a matek füzetet is, melyből rögtön kettő darab is van, egyeke és ketteske, hogy egyik mindig a tantónéninél, másik itthon legyen. Minden cuccot mégsem hordanak haza, pl. a tartós könyvek, ének és erkölcstan a suli pihen illetve az ofő bekérte a környezet cuccot is, tankönyvestül, munkafüzetestül. Gondolom, csak amíg nem lesz benne házi.....

Előfizettünk Tappancs újságra (egész évre) és kaptunk valami jelentkezési lapot matek versenyre is (levelezős, feladatos). Egyébként ezen a meglévő, alap 29 órán kívül más különórával nem tervezek, nem is férne bele az időbe. Zenét nem tanulhatnak majd csak harmadik osztálytól, Réka máris választott, fuvolázni fog. Nahiszen! Szoktam volt hallani, mikor a szomszéd unokája gyakorolt....meggondolandó....Lovagolni klassz lenne, Zalán is élvezné, de az hétvégén is van, blablabla...Majd meglátjuk, csak ezt szokjuk meg. Vagyis inkább én, Réka úgy tűnik tök jól elvan a suliban.....Hogy minden nap van házi, mennyisége egyelőre kérdéses, ahhoz nem tudom hogy fog szólni hosszabb távon. Főleg a monoton írásos feladatokra gondolok.

Az üzenőbe ragasztva két papírost találtam tegnap délutána, az egyik a tantónénik telefonszáma, a másik pedig egy bográcsolásra hívó kérdőív. Amolyan "csapatépítő tréning", vagymiaszösz. Nagy kedvem nem lesz hozzá, mire oda jutunk, mert mostanság egyik legnagyobb kincsünk éppen a hétvége. Főleg, hogy az utóbbi hónapokban Tiboromnál a szombat is munkanappá lépett elő (nagyon boldog vagyok, hát persze!). De ettől függetlenül jó lesz az, egyrészt mert imádom a bográcsos kaját (paprikás krumpli lesz virslivel), másrészt meg klassz lesz megismerni a bandát, akikkel kb. 8 évet együtt leszünk (kettőt biztos).

Első nap egy kisfiú eltörte a karját, ahogy leesett a mászókáról. Rá egy hétre egy kislány esett le ugyanerről a mászókáról (csak egy van az egész suliban). Gipszben van a karja, bár  Réka szerint nem tört el neki, csak fájdalmai vannak. Gipszben meg nincsenek. Haragszik ez a mászóka az első bésekre.....Mindez csak azért érdekes, mert annak idején az igazgatóbácsi nagyon furcsállotta, hogy Réka leesett a mászókáról az oviban és eltört a karja. Még mondta is, hogy a Rákócziban soha ilyen nem történt, amióta ő az igazgató. Kb. 4-5 éve? Hát a mi osztályunk rontott ezen a tökjó statisztikán....

Nohát ölég érdekes egy bejegyzés lett, amolyan semmilyen és csapongó, nem tudom, van e füle és farka, de elküldöm, ennél jobbra mostanában nem futja.....

Egy hete sulis csibém

Zalánság

Zalán az idegeimet tépázza a tablet-en található játékokkal kapcsolatban.

- Miért nem játszol a zöldemberkés játékkal?
- Az sem tudtam, van olyan játékom.
- Van hát. Én töltöttem le. Játszol vele?
- Most nem.
- Miért?
- (nyögök-morgok) Mert fáradt vagyok.
- Az olyan, hogy megy az emberke és gyűjteni kell a pénzeket....
- ....
- Milyen játékkal szoktál játszani?
- Tudod, a gyümölcsössel néha-néha. 
- Zöldemberkéssel nem?
- Azzal nem.
- Játsszál már vele!!!!
- Melyik az?
- Ez itt. Melyik a kedvenced?
- Még mindig a gyümölcsös.
- Zöldemberkés?
- Azt nemtom....- és így tovább még hosszú percekig. Végül talán kicsit túlságosan határozottan zárom le a vitát, hogy nem akarok játszani, nem érek rá, semmiképpen, egyáltalán és PUNKTUM. 
Zalán persze megsértődik.
- Jól van. Akkor nem szeretlek!
- Nem baj, én akkor is szeretlek. - vágom rá rutinosan. 
- De én nem szeretlek!
- .....
Talán fél perc drámai csend után Zalán kicsit bosszúsan megszólal.
- Anya, téged nem is zavar, hogy én nem szeretlek????
Lebirkóztam, összecsókoltam. Imádoooom, mert zabbantanivaló......