Rekkenőben

Még mindig tombol a kánikula. Na MOST már elegem van belőle. Ha nem lenne légkondink, szerintem már bediliztem volna a forró lapostető alatt. A fürdőszobában padlófűtés van, az ám! A konyhában is. A kamránk fala forró. Belülről. Az irodában elvagyok, mert ott is van néminemű légkondi, ám tegnap pl. úgy értem be napsugaras nyolc órára a helyemre, hogy fújtatva berontottam az irodába, ledobtam magam az első székre a kolleganőmmel szemben és fel kellett polcolnom a lábam, amolyan Surda szerűen, mert azt éreztem, hogy annyi erőm sincs, mint egy beteg kanárinak. Aztán magamba nyomtam egy kis hideg ásványvizet és jobb lett.

 

No hát a hét közvetlen főnököm nélkül telik a melóhelyen. Nem sok vizet szokott zavarni, úgyhogy most kifejezetten zavar, hogy a másik ügyvezető viszont mindenbe belekotyog. Például kér továbbitani a saját e-mail címére minden befutó rendelést és aztán ahhoz teljesen felesleges iránymutatásokat ad. Mintha tegnap kezdtem volna. Tegnap délután pedig megjegyezte, hogy miért most kap meg egy bizonyos rendelést, amikor a dátum tegnapi. Visszaírtam neki, hogy nem értem, fél ötkör érkezett a rendelés, ma pedig már ki is megy az áru. Hol a problémó? Válaszolt, hogy bocsi, azt hitte HAJNAL fél ötkor futott be a rendelés. Így sem értem, de mindegy...

 

Réka virágzik a táborban. Tegnap hazajött egy olyan szép kis asztaldísszel, hogy csak pislogtam. Majd lefotózom mindenképpen. Meggymag a szegélye, tökmag virágok díszelegnek rajta, csillámpor és lakk....szerintem az enyém sem lett volna sokkal szebb. Ma táncos buli lesz, vagyis néptánc alkotja a program középpontját. Remélem, tetszeni fog neki. Nem mozdulnak ki az Agórából (az a Művház egy része, vadiúj), ami jó, mert a rekkenő hőségben aggódtam, amikor a szabadidő központ volt a tábor helyszíne, oda meg gyalog 20 perc az út...és hát ebben a melegben....

 

Réka egyébként rengeteget változott, nőtt ezen a nyáron. Folyton megakad rajta a szemem, olyan szép, egyre szebb, nem tudom, hogyan csinálja..... Mondtam is Tibinek, rendben, hogy tavaly volt a "nagy változás", oviból suliba került a csaj, de igazából ezen a nyáron lett  olyan nagy, olyan más, olyan...iskolás. Vagy nem is tudom, hogy mondjam. Szóval nagylány már, végképp oda a pici kor. Most jön a középkor. Hehe. Mármint gyerekkorilag.

 

Azt nem tudom, írtam e, hogy tantónéni írt nekem e-mail-t, hogy ugyan nem tanulnánk e meg az évnyitóra egy verset. Kettő közül választhatott Réka és ő amellett döntött, amelyikben kávéban fürdenek a gyerekek. Az volt a hosszabbik. Esténként el szoktuk olvasni egyszer-kétszer, már egész jól tudja. Tanulni, gyakorolni, ismételni...na az felejtős, de sajnos utolsó héten arra is sort kell majd keríteni, mert feltartóztathatatlanul itt a  második osztály és vele majd az év eleji felmérők, ha nem is az első héten, de a másodikon. Na hát túlzásba nem fogjuk vinni a tanulást, ahogy Rékát ösmerem, az biztos. Majd valami játékos, vidám formát kitalálok neki, hogy élvezze.

 

Zalán viszont imádja a Coop-ban talált feladatlapos füzetkét. Olyan kis ügyesen oldja meg őket. A múltkor akadt egy olyan feladat, hogy kacsacsőr jeleket kellett kitenni pl. 3 virág és 5 béka közé. Már nem számola meg a virágokat úgy, hogy egykettőhárom, hanem ránéz és azt mondja, három. Nem ügyes? Ha 40 kép közül kell megszámolni a nyolc hóembert, ott még akadnak kihagyások és duplán számlálás...de persze gyakorlat teszi a mestert. A legjobb az egészben, ahogy édesen koncentrál, dolgozik és kidugja a nyelvét és figyel és ésésés megzabálom.

 

Minap a Z betű kivételével leírta a nevét is. A, L, Á, N betűk. És tudta, hogy mi a következő betű. Első eset volt, imádtam a kis betűcskéit. El is gondolkodtam a ránézésre számolós és névleírós történet után, amely 5 perc különbséggel történt, hogy MÉG KÉT ÉV ÓVODÁBAN? Biztos? Persze nem is azért maradna extra évet oviban, mert értelmileg felzárkóztatásra szorul. Hej, mennyit fogunk még ezen vacillálni, aztamindenit!!!

 

Hát ha belegondolok, hogy milyen tanév áll előttünk. Réka második félévben egyik felmérőt írja a másik után és május végére eldől, tagozatos lesz é vagy nem. Az lesz, hát persze! Zalán esetében pedig ott lesz a dilemma, hogy iskola, óvoda, vagy valami köztes állapot.....Hát izgalmakban és fejtörésben nem lesz szegény ez a tanév sem. Hhhhhhhhhhhhh...