Az ág is húz

 Vasárnap átkötöttük a sebet és megnyugodtam, mert már csak egész picit kellett gyógyulnia, hogy be is záródjon. Viszont utána, gyorsan le kellett ülnöm, nem bírom én az ilyen látványt, pedig már nem is olyan ronda. Nem véletlenül nem lettem egészségügyis....Mára (kedd) be is zárult, de azért vigyázok rá. Addig be lesz kötve, amíg nem nő rajta bőr...

Na, hogy a baj ne járjon egyedül, vasárapra leterített a dátha, úgy fájt az arcüregem, hogy tudtam volna sírni. Vettem be gyógyszert, lámpáztam, sokat ittam, aztán reméltem a legjobbakat. A hétfő szörnyű volt, a mai nap már jobb, de most meg a gyomrom fáj és émelyeg, azt nem tudom, hogy a náthától vagy a gyógyszerektől. Mindenesetre ittam rá kólát, az lehet, hogy méreg és fémtisztító, de émelygésre is remek. Muszáj a héten dolgoznom, mert a főni a hét hátralevő részét a Mátrában tölti...Garantáltan hülyét kapna, ha bejelenteném, hogy bocs, de beteg vagyok....Alig várom a pénteket....Már csak 3 napot kell kibírni, bízom benne, hogy napról napra jobb lesz. 

Hát ez van. Rám jár a rúd, el lehet mondani...

Réka ofője írt egy levelet, kiemelek pár témát:

- érdemes figyelemmel kísérni annak felsőoktatási intézménynek a programját, ahová készül a gyerek, mert az új rendszer szerint az egyetemi karok döntik el, hogy ki mire ad plusz pontot. Lesznek lehetőségek pontok gyűjtésére, aki nem tud emelt érettségivel vagy felsőfokú nyelvvizsgával elég pontot szerezni. 

Hát hirtelen mini pánikba estem átmenetileg, mert még az emelt töri sem biztos, az emelt német sem biztos, lehet, hogy nyelvvizsga lesz németből, de az angol középfokban is reménykedem egyelőre, hogy jövőre meglesz...Még minden olyan képlékeny, de már egyetemet kellene választani? Még a gazdasági, jogi, bölcsész irány sem biztos. Na mindegy, majd alakul ez is.

- az iskolapszichomókus szerint sok a szorongó gyerek a suliban, nagyon sok...Javaslatokat várnak, hogy mivel lehetne csökkenteni a szorongást. Most írjam be javaslatként, hogy előre bejelentett, világos témakörrel, kellő mélységben leadott anyagból írt dolgozat sokat lökne a témán. Nem az, hogy mindenből felelnek minden órán szinte, ami azért komoly stressz...Én mindenesetre nem szoktam reagálni a rossz jegyekre, esetleg arra biztatom Rékát, hogy próbáljon javítani így vagy úgy. Szerencsére sok rossz jegye nincs egyébként, a matekra egy kicsit jobban oda kell figyelni. 

Részletek

 

Gondoltam, majd írok részleteket a "nagy balesetemmel" kapcsolatban, de már akkora késztetést nem is érzek rá és 10 ujjal úgysem tudok gépelni. Pötyögni pedig elég bosszantó egy idő után. Na mindegy. A lényeg, hogy túléltem, bár még egy hét, több hét, mire rendbejön (gondolom, helyrejön). Pénteken reggel másodszorra is átkötözték a balesetin és azóta csak várni kell, hogy meggyógyuljon, vigyázni, hogy ne kezdjen el megint folyni a vér....Bocs.

Igazából egész elégedett voltam az egészségügyi rendszerrel. Amivel nem minden esetben, az az emberi oldala a dolgoknak. Ami nem is penz kérdés.

 Reggel nyolcra hétfőn nem mertünk bevágódni a rendelésre. Dél körül  indultunk, mert kettőig volt betegfelvétel. Igen ám, de nem indult be az autó. Soha még ilyen nem történt, szóval a sokadik próbálkozás után autóból kiszáll, kanapére visszafekszik, amíg Tibi megszerelte a slusszkulcsot...Szerintem egy óra körül beértünk végül a rendelőbe. Az ujjam közben kétszer átvérezte a zsebkendőket, eléggé kivoltam... Odamentem a Check-In pulthoz, elrebegtem, hogy a balesetire mennék, mert elvágtam a kezem. Ott gondolom, az adataim alapján felvettek a várakozók sorába és felküldtek az emeletre, hogy majd szólítanak. Negyed órát sem várakoztunk fenn, behívtak. Egy portásnak látszó, sportcipős pasas jött elő valamelyik rendelő mélyéről mellettünk, szerintem ő volt az orvos. Nagyon rám sem nézett, igazából egyetlen mondatára emlékszem, hogy kaptam -e öt éven belül tetanus ellenit, a többit intézték a nővérek, na ők voltak jó sokan. Kettő vitte fel az adatokat, egy adta be a szurit, kettő fogta a mancsom és kötözött, vagy nem tudom. Nekem úgy tűnt, hogy legalább öten sürögtek-forogtak. Amikor szép vastag és méretes kötés meredezett az ujjamon, na akkor megnyugodtam.  Főleg, hogy már a fertőtlenítő sem marta az ujjam gyilkos módon, mint állat.  Az egyik nővér, amelyik kötözte a kezem, olyan kedvesen művelte mindezt, mintha az anyukám lett volna, igazán kedves volt tőle, mert tele volt a gatyám. Ilyenkor az ember hálás minden emberi megnyilvánulásért. Csak egyszer toltak le finoman, mert bár szóltak, hogy ne lógassam a kezem, mert akkor átvérzik a kötés, valahogy a szuri elterelte a figyelmem és hát lógattam, na. Lógattam. Vessetek a mókusok közé! De azután igazán vigyáztam, hogy jókislány legyek. Megbeszéltük (vagyis közölték), hogy 2 nap múlva, szerdán átkötik majd a sebet, aztán csá.

Két nap múlva reggel hétkor ott csücsültem a rendelő előtt, de nem ám egyedül, voltunk vagy huszan. Szerencsére haladt a banda, aki kötözésre várt, az kötözésre várt. Aki gipszre, az megint másik ajtón ment be...valami ilyesmi.  Ugyanaz a nővér kötötte át a sebet, aki 2 napja felvitte az adatokat a gépbe. Ő már nem volt olyan kedves, mint a tegnapi sebkötöző. Egyrészt egyből letolt, mert rossz helyre tettem a táskám, aztán volt még ilyen baja meg olyan, na mindegy. A lényeg, hogy rendben volt a seb. Egy mérettel kisebb kötést kaptam és mehettem, ahová akarok. Kicsit panaszkodott a háttérben a kötözőm, hogy dec 24 munkanap nekik, erről egy másik nővérnek látszó pasival beszélgettek. Én nem tudtam mit mondani, csak együttérezni, mert mi decemberben mindig csak 2 hetet dolgozunk, a többi pihenő. Idén is dec 15 az utolsó munkanapunk. Szóval itt is negyed óra alatt végeztem, 8 órára régen hazaértem, pedig félig gyalogoltam is, a suli környékén vett fel Tibi autóval. Pénteken elaludtunk és majdnem 8 órára értem be a rendelőbe és úgy tűnt, nincs menekvés, újra ugyanaz a hölgy fogadott kötözésre. Én már nem is nagyon szóltam semmit, abból baj nem lehet. Arra azért rákérdeztem, hogy naponta kötözzem-e majd otthon, de kissé élesebben válaszolt a hölgy, hogy dehogy, ők sem naponta kötözik, hanem kétnaponta. Ez mondjuk igaz, de gondoltam, jobb rákérdezni, mint nem.

Ahogy arra előre figyelmeztettek ( a kötöző) vigyázni kell a sebre hetekig, mert ha beleverem valamibe az egyrészt fáj, másrészt vérzik a seb és akkor megint nehezebben gyógyul. Egész nehéz épen tartani, eddig talán ma sikerült először, hogy nem ütöttem volna meg.... de majd csak gyógyul.

 Hát ennyi. Bocs, ha olvashatatlanul pötyögök és összefüggéstelenül, nagy formában nem vagyok, az biztos. Holnap Tibi kötöz, jajjjj....

9 egész 99

Ez az ujjaim száma. Mondjuk, lehet, 9.97,  ezen ne vesszünk össze.

Történt, hogy vasárnap reggel kapkodva belefogtam a főzésbe, mert tudtam, hogy sok mindent szeretnék elkészíteni...Mint ilyenkor oly sokszor, pórul jartam, mert a törött káposztaszeletelő túlbuzgó volt és levitt fél cm a kisujjamból....Szerintem mondjuk ennyit nem, de a doki megszakértette.Ne képzeljétek el! Állítólag visszanő, hát egyelőre azzal is beérem, hogy bőr nő a seben....

Eleinte, hétfő reggelig úgy volt, hogy ebcsont beforr, aztan reggel, amikor átkötöttük volna, ugyanúgy vérzett, mint amikor elvágtam, szóval irány a baleseti a rendelőintézetben. Majd írok errol is később. 

Nagyon vigyázzatok az éles cuccokkal!!!

Kedd

 

Zalán noszogatása a külön matekra úgy bennem maradt, hogy még másnap reggel is éreztem, keveset is aludtam, mert járt az agyam....úgyhogy nem mondhatnám, hogy fel voltam dobva. Az egyik autószalon előtt kerekezve hirtelen ki akart tolatni elém egy Suzuki, majdnem elkapta a hátsó kerekemet.  Nem mondom, hogy ő volt a hibás, rosszkor voltam rossz helyen, nem volt elég óvatos ő sem, mindenesetre nagyon nem szeretnék kerék alá kerülni....Már nem tudom összeszámolni a két kezemen, hogy hányszor nyírtak ki majdnem úton hazafelé, vagy melóbe menet.....már úgy ülök a bringán, mint akinek üldözési mániája van és szóltam a főninek is, hogy ha egy nap nem érek be fél 9-ig és nem is üzentem, akkor valaki kilapított...

Odabenn felmostam az irodát, mert a takarítónénink kórházban van és most pár hétig nem jön, nekünk viszont délutánra bejelentkezett egy cseh vendégünk. Csak jobb volt  fogadni egy tiszta irodában...Igaz, nem fehér kesztyűben érkezett, nem húzta végig az ujjait minden polcon és szekrényen. Szerintem a Főninek pókerezni kellene, mert a saccperkábé árajánlatra semmit nem reagált, vagy legalábbis nekem nem tűnt fel, pedig utólag megjegyezte, hogy ez bombaár és még nem is végleges.

Zalánnak természetesen nem volt kedve matekozni, de azért megcsinálta a házi egy részét, ami Lnko és Lkkt volt, következő órára kaptak rengeteg tizedestörtes osztást, mert a tanárúr nagyon bosszús volt, amiért a dolgozatban nagyon sokan nem tudtak osztani tizedestörttel....Még szerencse, hogy mi átvettük a témát, hogy ilyenkor bővíteni kell. Emlékszem, annak idején Rékának fizikából visszaütött ez, hogy a covid online oktatása miatt némi hiányossága volt matekból...

Tibi holnap mehet ez E-on után a gázszolgáltatóhoz is. Este olyan cuki naívan kérdezte, hogy szerintem már 1000 Ft körül van egy m3 gáz?? Mert ilyesmi gázszámlát kaptunk. Hogy is van ez? Kíváncsi vagyok, mi ment félre és hogy a gázosoknál, de elég gáz lenne 1000Ft/m3.....Ez durván 10x-es ár.....Remélem, a vizesek, telefonszolgáltató, szemétszolgáltatás már semmit nem merényel ellenünk. 

Este Zalán kérte, hogy főzzek neki virslit vacsira, annak ellenére, hogy van a hűtőben, káposztás tészta, sajtos-tejfölös tészta, kijevi csirkefalatok (ez bolti), meggyszósz, rizs a tegnapi sülttel és raguval.  Készítettem még egy kis paradicsomsalátát magamnak holnap ebédre. Most meg totál fáradt vagyok, túl vagyunk már a sétán is, úgyhogy mára ennyit. 

 

Hétfő

 

Tibi beslattyogott ma az E-onhoz, merthogy küldenek villanyszámlát, annak ellenére, hogy hónapok óta működik a napelemrendszer a tetőn. Nem csak hogy küldenek számlát, de még nagyjából annyiről, amennyit egyébként fogyasztanánk. Télen. Kiderült, hogy október közepe a fordulónap E-on-éknál napelemileg, vagyis mindazt, amit hónapok óta halmozunk felesleget nem vihetjük át január 1-ig, neeem, október közepén varázsütésre elveszik, a semmibe röppen. Nagyon már fel sem húztam magam ezen, ha ez a rendszer, hát ez a rendszer. Pár hete felröppent, hogy éves elszámolásból át kell térni mindenkinek a havi elszámolásra, vagyis amit nyáron összegyűjtött és visszatáplált a napelem a szolgáltató rendszerébe, nem használható el mondjuk télen, fűtésre, hanem egy hónapon belül fel kell füstölni,ha jót akarunk. Mindezt egy Tranzit rendezvényen jelentette be az energiaminiszter mosolyogva, mint a Mikulás.....Elszabadultak itt-ott az indulatok, de én úgy voltam vele, hogy ezt nem tehetik meg az emberekkel, sok milliós beruházás egy napelem, mindenesetre több millió (nekünk az soknak számít), van, aki hitelt vett fel, csak hogy ZÖLD legyen, erre még az éves elszámolást is elveszik? Tiszta ráfizetés és abszolút nem érdemes akkor napelem rendszert telepíteni, mert egyszerűen nem éri meg. Nekünk talán még egy picit jobban is, mint egy átlagos háztartásnak, mert több áramot eszünk meg mint egy sima otthon, de még akkor is úgy éreztük, hogy bolondot csinálnak belőlünk, ha ebből tényleg lesz valami. Pár nap huzavona és csönd után kiderült, hogy marad 10 évre az éves elszámolás. Nem volt örvendezés vagy hurráéljen, csak ment tovább az élet egy megjegyzéssel, csöndben, hogy na azért....

Így is kuka csaknem 3 megawatt (vagy mi a  bánat) amit nem tudtunk felhasználni és nem tudjuk hova tenni. Eladhatnánk az Eonnak, 5 azaz öt forint egységáron....ami vicc. Mindegy, nem gondolunk erre, a jövő év már bizonyára rezsiileg nulla közeli lesz. De még akkor is ott van, hogy jópár év, mire maga a beruházás megtérül.... 

Zalán újra kivágta a hisztit a matektanár miatt, hívnom kellett az apját, hogy szóljon rá, hogy a matek kötelező, üljön le a laptop elé, irgum-burgum....  A. nagyon aranyos, türelmes, nem kell félni a rossz választól sem...Az az egy óra matek engem totál leszívott, pedig csak fél füllel figyeltem az eseményeket. Ráadásul nem tudott vegyes törtből közönségeset alkotni, a hajam égnek állt, totál lefagyott a fiú, az Lnko és lkkt is keverte - kavarta...Viszont egy fokkal oldottabb volt, mint a múlt héten, úgyhogy csak alakul ez, remélem, mint púpos gyerek a prés alatt.

Készítettem fehérboros- hagymás- mustáros- tejszínes szószban rotyogó husit a rizs mellé, plusz a a káposztás tésztát. Nem ettem egyikből sem, majd holnap viszek ebédet, ha marad a húsból. Réka tett félre lasagnét ebédre és a suliban megmelegítette...úgy látszik, picit elege van máris a péksütikből, nem csodálom...Persze a legjobb lenne, ha menzás lenne, de az valamiért fel sem merült...Pedig mi milyen jókat ebédeltünk a gimiben annak idején! Vártuk, hogy majd negyedikben milyen menők leszünk, nem mernek beelőzni az alsóbb évesek a sorban. Aztán rá kellett döbbennünk, hogy de. Minden egy évfolyam egyre szemtelenebb lett... :) 

Mit akartam még mesélni?  Nagyon erős a mezőny a Sztárban Sztár leszekben, érdemes nézni hétvégén, esténként. Több kedvencem is van, pedig még csak a zsűri fele választott csapatot. Végre egy nézhető műsor a tévében. Kiolvastam közben a Verityt - mondjuk, nem most már van pár hete. Nem mondom, hogy életem legjobb könyve, de eléggé magával vitt. Újrakezdtem a Where Crowdads sing-t, mert annak idején félbehagytam, de pár oldal után bele szoktam szundítani..... esténként....Olykor arra riadok fel, hogy Tibi finoman horkol.....