Holnap csütörtök....

 Tanév eleje óta már a 3. utasítás érkezik járványügyben, ebből 2 biztosan írásosan is olvasható volt. Most a legutóbbiban az áll, hogy csakis egészséges gyerek mehet iskolába, tehát ha akár csak a torka fáj vagy köhög, otthon kell tartani, közösségbe nem bocsátható. Eddig oktatták a gyerekeket, hogy kell orrot fújni és könyökhajlatba köhögni. Persze a listán ami felsorolja, mi minden tünettel NEM lehet iskolába menni, elég hosszú, rajta van pár élőlény is, mint a tető és ilyesmi,mint a rüh...Erre Rékának ma elkezdett fájni a torka. Mivel nekem kb. fél éve fáj "on and off", hát nagyon nem döbbentem le rajta, sőt Tibinek is szokott fagyi evés után…viszont ha torokfájással sem lehet suliba menni, akkor most tartsam otthon, vigyem orvoshoz? Írtam a doktornéninek, hogy mi a teendő….de nem válaszolt. Ezt úgy értékelem, hogy nem szükséges otthon tartanom a nőt. Mivel Réka nem köhög, a torokfájása is bizonytalan egyébként, megy iskolába. Remélem, nem mi leszünk pont, aki kinyírja az osztályt a Covid-dal.....Tibi szerint nem is piros a torka és köhögést sem hallott, úgyhogy megint túlspilázom az egészet! Hát jó. Rékának egyébként van olyan osztálytársa, aki otthon maradt a héten egy sima torokfájással, csak mondom...

Na még a külön matekról nem is írtam. Az úgy volt ,hogy igazából hatodikban vettem észre, hogy valami nem oké, Réka nincs képben matekból igazán. Negyedikben versenyre is ment. Nem nyert, de nem is sült fel. Ötödikben még simán hozta az ötöst, dicséretet is kapott, de ez hatodikra valahogy már nem így volt, elkezdett szenvedni. Én egyértelműen a matek tanárra kentem az egészet, meg arra, hogy Réka abbahagyta a készüléseket a dolgozatokra..

Aztán jött a home school és akkor a nyáron úgy döntöttem, hogy röpke másfél év múlva felvételi, kell szereznem neki egy matek tanárt. Egy nagyon kedves ismerősöm tudott végül tanárt ajánlani, és még elérhetőséget is tudott. Felhívtam, megkerestem, az ő feltétele az volt , hogy Réka rendszeresen részt fog venni az ő táborain időről időre, amit a szünetekben szokott megrendezni, hogy 1- 2 napos hol 1 hetes. Én – talán perverz módon – még örültem is ennek a lehetőségnek, mi jobb lehet egy matek tábornál fényes augusztusban? Na ugye. Szóval így jutott el Réka matek táborba a vakáció utolsó hetében. Ez lényegében leendő hetedikeseknek szólt, már a felvételi jegyében. Réka eddig nem sokat foglalkozott vele, érthető módon, de azt gondolom, ez már idén is másképp lesz, jövőre meg aztán…végképp. Végül nagyon tetszett Rékának a tábor, mert hát ugye a kulcs: érdekes volt. Praktikákat mutatott, hogyan lehet időt nyerni, mert 45 perc van elég sok feladatra a felvételin, némelyik még nekem is igen új volt, úgyhogy tök lelkesek voltunk Rékával. A táborban a magyar felvételire is készültek, úgyhogy tényleg fullos volt a buli. Jövő szerdán indul a buli, mehet órára...aznap az lesz a 8. órája.

Kedden csütörtökön beindult a fuvola óra, nagy könnyebbség, hogy szolfézs már nincs. Öröm és boldogság. Réka nem sokat mondott a srácról, csak annyit, hogy MÁS. Nyilván más, mert egy huszasévei végén álló csinos nő volt eddig a tanára, most meg egy kb. 22 éve srác. Nem ugyanaz a karakter sem, viszont kedvesnek találta, úgyhogy talán kibírjuk ezt a tanévet. Vagy hát Réka. Most elértük, hogy 37 órája van cirka per hét összesen. Mondjuk, nem nagyon látom Rékát tanulni eddig....amíg mi Zalánnak a szóbeliket gyúrjuk ő úgy valahogy...elvan.

Még csak kedd

Ma egy hete kezdődött az iskola, de nekem máris kezd soknak lenni....

Tegnap úgy gondoltam, sütök egy kis szilvás, karamellás pitét….hogy legyen egy kis nasi , valamint hogy ne rohadjon ránk az a sok gyümölcs, ami amúgy anyósomék áldott kertjében terem. Mert hát nálunk nem úgy készülnek általában a fogások, hogy pl. a szilvás pitét megálmodom, majd elmegyek szilvát venni. Sokkal hamarabb lesz meg a szilva, mint a süti ötlete. Majd megjelennek a muslicák , néhány meg is penészedik (mármint nem a muslica) és valamilyen káromkodást egy-két mondatba zsúfolva megfogalmazom, hogy ha nem cselekszem gyorsan, akkor önthetem ki az egészet-----Pedig időm, na az nincs, sütögetni ráérősen, idillin, nincs.

Na szóval tegnap ilyen szilvás pitét akartam sütni, vagy körtéset, mert az is van, esetleg egy jó őszi almás pitét, mert az is roskadozik. Erre nem lett pite, de még azt a pár palacsintát is alig tudtam kisütni, amit még öt óra előtt kavartam be és tettem a tésztáját a hűtőbe. Merthogy a két gyerek tanulnivalója rám borult. Zalán még okés volt, vele végeztem kb. 1,5 óra alatt, vagyis fél 7-7 körül. Akkor még nem tudtam, hogy csütörtökön dolgozatot írnak az erdőből, der Wald témakör...ismétlés, de akkor is. Jó nagy anyag, Tz-s.

Zalánra még mindig jellemző, hogy az a lényeg, kész legyen a házi, nem az, hogy jó is legyen. Nem tudom, mennyire nevelik ezt bele a suliban, (részükről a feladathoz pipa, hiszen kész) vagy mennyire Zalán jellegzetesség. Próbálom mondogatni neki, hogy magával szúr ki, mert itthon újra kell részben vagy egészében írnia a feladatokat. Nagyon látszik rajta, hogy izgatná.

Réka 3 körül jött haza a suliból, majd az apjával tartott beszerző körútra a városba, ahonnan csak hat óra után esett haza. Ekkor derült ki, hogy másnap német dolgozatot írnak, de az fél 8-ig nem, hogy miből. Na akkor ordítoztam vele egy picit, biztos nyugtázták a szomszédok, hogy na a 2020/2021-es tanévet ők is megnyitják….de nem érdekelt igazán. Fél 9-re a matek hf is készen volt, amit nem értett, mert fogalma nem volt az egészről. Fél10-re kikérdeztem a präteritumokat, erős és vegyes igék, gyenge igék esetében és rájöttem, hogy Réka ott és akkor tanulja éppen a ragozásokat. Ennek úgy nem nagyon örültem.....

Ja, reggel arra ébredt Réka, hogy fáj a torka, hurrá! Mi jöhet még? Mondjuk a tetőfedés, ami ténylegesen ma elkezdődött. Most nem szabad, hogy essen az eső, bár a fólia fent van. Nem magán a házon történik a tetőcsere, de akkor is.. Ma jött a konténer, az ácsok és az alapanyag is, szóval mindent bele!

Hogy csapongjak – hétvégén folyt a lomtalanítás, ezúttal kellemesen korán, mert október végén szokott.. Pénteken sötétedésig pakoltuk le a cuccokat a padlásról, szortíroztam a kinőtt gyerekruhákat, pakoltuk le a téli ruhákat, amelyek rögtön szennyes kategóriába is jól belefértek. Ment is a mosógép egész hétvégén….a szerencsétlen. Biztos ábrándozik arról, milyen jó lett volna valami egyedülálló öregasszony mosógépe lenni, aki mos magára kézzel. Szombat reggelre azt találtuk, hogy a dobozokat az utcán alaposan szétkapták a turkálók, úgyhogy még egyszer össze kellett pakolnom. Megszabadultunk sok hibás, fakult, lyukas, foltos gyerekruhától is, én nem tárolom tovább, úgy döntöttem, minek? Még cipőből van egy kisebb szekrénynyi, azokkal is majd lesz valami….Szombaton pontosan két órakor, ugyanúgy, mint tavaly, elszállítottak minden szemetet a „kukásautósok”, tehát még azt sem mondhattuk, hogy sokáig éktelenkedett a szemét az utcán. Aki nem igyekezett, le is maradt az egészről, mint mi tavaly. Jó kis izzasztó meló volt ez.

Vasárnap délelőtt vásároltunk , hiányosságokat pótoltunk. Én úgy voltam vele, hogy kell két tornacipő, elég a legolcsóbb, aztán néhány hosszú ujjú Zalánnak, bevásárolás az Aldiban. Tibi morgott, hogy na… ott fogunk hagyni boltonként 30 000,--t, úgyhogy neki nincs is kedve menni, de legyintettem, hogy ugyan. Persze a Decathlonban tömegnyomor, amit utálok, akkor is, ha nincs vírus. Próbáltam felhívni a figyelmet a szokásos 3000 Ft-os tornacipőre, viszont a gyerekek hallani sem akartak róla sajnos. Hát mit mondjak, Tibi szinte a jövőbe látott!

Hirtelen ennyi. Kidolgoztam egy rendszert az uzsonnákhoz. Így néz ki:

- hétfő: Előző nap vásárolt, zsömle, szalámi és krémsajt

- kedd: meledszendvics

- szerda: kelt tésztás virslis cucc

- csütörtök: frissen sült magos zsömle Aldi módra (fagyasztott, de tök jó, 10 perc alatt megsül, még majdnem oda is égettem

- pénteken - sonka és vaj

Na persze nincs kőbe vésve, ha van friss kenyér, és most reggel lesz, akkor azt kapnak uzsira és sonkát vagy szalámit, majd meglátjuk. Egyelőre könnyen felkelek reggel hatkor, így van időm 7.40-ig elkészülni mindennek. A vacsorafőzés az talányosabb lesz, ma pl. előkészítettem csak késő este a holnapi töltött paprikát, holnap már csak össze kell rottyantani a paprikákat a paradicsomszószban..Hosszú távon nem tudom mennyire lesz kedvem mindig előkészülni este másnapra, vannak kételyeim. Ezek a Jamie féle fél órás vacsorák.....hát azokban nem nagyon hiszek, talán nem vagyok hozzájuk elég ügyes. Majd összeírok kevés konyhai jelenlétet igénylő ételeket, mint pl. egészben sült csirke, sült husi, fene se' tudja....vagy eszünk hideget, mint én is egész gyerekkoromban.

A táskát este bepakolják a gyerekek, idén először !!!! Zalán is a sajátját, de titkon még átnézem, kihagy e valamit. Eddig nem. A suliból egyedül hazabattyogás is meglepő könnyedséggel megy.

Most jött üzenet, hogy Rékáéknak jövő kedden Zoom-os szülői értekezlet lesz, remélem, nem kell sürgősen tanulni majd másnapra semmiből pont aznap. Zalánéknak nem lesz külön értekezlet, állítólag mindenről tájékoztatnak bennünket. Egyébként van olyan tanár , aki használja továbbra is a classroomot és ad fel ott külön feladatokat. Új classroom rendszer is van, de erről pontosabbat nem tudok semmit. Készülgetnek, gondolom, mi lesz, ha mégis beüt a krach....

Hú, nem lett valami csini bejegyzés, de már nagyon álmos vagyok. Holnap még csak szerda.....de már lehetne péntek, hhhhhh....

Első napról írtam, csak aztán szokás szerint ...

 

...... nem jutottam oda, hogy be is fejezzem és posztoljam.

Sötét, borult reggelre ébredtünk szeptember elsején, mintha világvége közeledett volna, bár ehhez nem sok köze volt a tanév első napjának .Egyszerűen csak le akart szakadni az ég és ami azt illeti, az éjszaka során többször tényleg leszakadt, villámlott és dörgött, szakadt és ömlött az eső.... Micsoda drámai szeptember 1! Hát akkor inkább már fájjon a szívem és legyen 30 fok, mint nyáron. Hogy ne is vegyem észre, elmúlt a vakáció, nem?

Általában nálunk mindig történik valami rendkívüli, hát nem is csodálkoztam, hogy ez az idei tanévkezdés kapcsán sem történt másképp. Igazából egy békés estének néztünk elébe, aug31-én, a kutya megsétáltatva, ünneplők kikészítve, gyerekek megvacsoráztatva, táskába való cuccok összekészítve. Mi jöhet még? Igaz, hol is Zalán táskája? Továbbra is az ajtó mögött, a szobájában, ahová visszatámasztottam a legutóbbi takarítás után is. Elővettem, éppen azon voltam, hogy másnapra beletegyem, amit kellett.... de valami fura volt a táskával, valami szokatlan szag ütötte meg az orrom. Megesküdtem volna, hogy minden zsebe tiszta, sehol semmi, mígnem az elülső, legkisebb zsebében találtam egy fekete, fóliába tekert…VALAMIT. Kimondottan állott dög szaga volt.!

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!

Ilyen is csak velem történhet! Ahelyett hát, hogy a névnapomon betermeljem az ország tortáját, amit kaptam (nagyon-nagyon finom, csak picike), elvonultam iskolatáskát mosni, sikálni, súrolni, illatosítani. Majd a táskát kiakasztottam lógni a teraszra éjszakára. Milyen durva lett volna szegény Zalánt első nap nap egy dögszagú táskával útnak indítani!! Elképzeltem, ahogy kihajítják az osztályból táskástul…..mint Okoskát a Hupikék Törpikékben, már akinek még megvan a jelenet. Szerencsére, így utólag már mondhatom, hogy a dögszag tovatűnt, a táska immáron negyedik évét kezdte meg Zalán hátán. (Bár eddig még többet járt Tibi kezében, mint Zalán hátán.)

Réka azon pattogott lefekvés előtt (még mindig aug 31-et írunk, Erika nap, hogy miért ne mehetne rövidnadrágban másnap suliba…..Vesztemre egy mondattal korábban felhívtam a figyelmét, hogy NE rövidnadrágra öltözzön át az évnyitó után. Kár volt feldobnom a témát egyébként, mert reggelre szó sem lehetett rövidnaciról - gyk. időjárás. Réka azzal tépázta az idegeimet, hogy neki nincs is más ruhája, csak rövidnadrágok. HÁ!!! Ne dőljetek be neki! Szoknyát meg csak az olyan vén csoroszlyák hordanak, mint én. Mert az most nem trendi. Nem mondta a csoroszlyát igazából, de gondolta. Egyébként nem is hordok szoknyát...

Este még húzták az időt, mint az ovisok, hogy nem akarnak lefeküdni, éhesek, csak a szokásos. Zalán ezzel párhuzamosan visszaköltözött sok hónap után először a hitvesi ágyunkba.....kitúrva ezzel Apát, aki most nyomokban Zalán helyén alszik....Még jó, hogy új a matrac.

Szeptember elsején reggel Rékát a barátnője messanger (vagy valami más) hívása ébresztette, ő teljesen önállóan készült, pakolt, csak a blúzát kérte, hogy gomboljam be hátul a nyakánál. Magos zsömlét kaptak, krémsajttal és sonkával uzsonnára. Mint délután kiderült, a bizonyítványát itthon hagyta,, pedig csak azt az egyet kellett vinni kimondottan, esetleg az üzenőt és némi írószerszámot…..Mit lehet erre mondani? Fél nyolckor hirtelen elköszönt, hogy a barátnője várja a sarkon, együtt mennek suliba, majd bevágta maga után az ajtót. Vagy csak én hallottam úgy, nem biztos, hogy szándékos volt.

Mivel SENKI nem lehetett jelen az évnyitón, még az elsős szülők sem (elmaradt a szabad téri évnyitó, helyette a mini tornaszobában tartották és az iskolarádió közvetítette), hát nem volt dilemma, hogy elmenjek-e az évnyitóra. Eddig szerintem mindegyiken ott voltam és mindig volt valami, ami miatt meg is érte. Tavaly pl. itt derült ki, hogy rendkívüli szülői lesz Zalánéknál és hírzárlat volt addig és blablabla....Szóval mentem dolgozni, mintha mi sem történt volna, de viszonylag nagyon a gyerekek, nem hiányoztam volna onnan alap esetben sem.

Délután Réka izent, hogy ha nem gond, átmegy a barátnőjéhez órák után (3 ofős volt neki). Valami horrort néztek talán Netflixen, szóval a suli az első tanítási nappal nem volt nekik elég borzasztó, horrorszerű (az majd 2 hónap múlva lesz). Viszont amikor eljött az idő, hogy most már akár haza is jönne, felhívta az apját, hogy menjen érte, mert túl sok a tankönyve, megszakad. Persze a barátosnéig nem volt túl nehéz.....

Itthon megdöbbentem mennyi könyve van Rékának hetedikben, egy hatalmas halom várt rám az asztalon, tankönyvek és munkafüzetek. Este fél 9-ig mást sem csináltam, csak csomagoltam, címkéztem, füzeteket válogattam, nyomtatványokat töltöttem ki. Még keresni kell egy dobozt Réka tankönyveinek, mert a régibe nem fér bele minden.

Még mindig fura kiejteni ilyesmit a számon, hogy fizika házi és kémia felelés, nem hiszem el, hogy Réka már itt tart, de biztos egy idő után nem lesz fura. Órarend szerint Zalánnak tűrhető éve lesz, szerintem a negyedik nem olyan nehéz, mint a harmadik, bár kéttanos fene tudja, ott mindig nehéz a német. Viszont Rékának hét órája van a héten négyszer is. Ja, ebben még nincs benne a külön matek, a fuvola és a kamara....Nincs már olyan, hogy 1 óra körül itthon van, esetleg fél kettő, szerintem olyan fél 3-kor támolyog haza, úgy hogy itthon ebédel. Felsőben nincs is ebéd szünet, csak lenyomják az órákat, hagy szóljon! Durva. Mit mondjak, nem irigylem, ez most a legnehezebb éve a 8 év alatt...Tekintve, hogy eléggé rászakadt a kamaszkor, ez némileg aggaszt, de majd lesz valahogy.

Zalánnak sajnos nem lesz vízilabda órájuk, mert a Vízilabda szakosztály nem járult hozzá, hogy bejárjának, két iskolából, 4-6 különböző osztályból...Így úgy döntöttünk, hogy visszamegy vívni. Ez ugyan szintén 2x2 óra, de benne van a pakliban, hogy egy héten csak egyszer megy majd, majd meglátjuk, mennyire tetszik neki most (utoljára nagycsopiban vívott). Ha nem választ sportot iskolán kívül, akkor a suli biztosít atlétika, judo és karate órákat, de összevont alsó osztályokkal, legalábbis úgy tudom. Ahhoz meg nem volt annyira kedve Zalánnak, mert kb. mindenki sportol valamit az osztályban, elképesztő.....

....és hát a járványügyi intézkedések....erről sok kedvem nincs írni, napról napra változik minden, most hétfőtől Rékáék már csak az órán nem hordják a maszkot, minden egyéb esetben igen és az osztálytársakon kívül MINDIG meg kell lennie a 1,5 méternek. Ezt úgy oldják meg, hogy szünetben bár szellőztetnek, de nem mennek sehová. Na most mivel már a teremvándorlás is megszűnt, el lehet képzelni, milyen izgalmas lenyomni egy napot egy teremben.

Ének órán nem lehet énekelni, amit annyira nem értek, de ... jó! Helyette hogy mi lesz, jaj, remélem, nem szolfézs! Most alapvizsgázott a csaj! Elképzeltem, hogy majd zenét hallgatnak és híres zeneszerzők életrajzát tanulják, de ezzel egyik gyereket sem nagyon dobtam fel.

Egyébként szerintem csak azért kezdődött el a tanév, hogy majd aztán ha beüt a krach, át tudjanak állni a gyerekek a home school-ra úgy, hogy az elsősök nagyjából ismerik a tantónéniket és a többieket, a többiek meg időt nyernek, elvégre mégiscsak sokkal jobb a sulis suli, mint a home suli. Aztán meg lehet, hogy akad majd olyan iskola, amit nem is érint a virnyák, minek is lennének bezárva. Egyébként nem vagyok kimondottan optimista, olykor remélem, hogy az őszi szünetig kibírjuk így, máskor vakmerő vagyok és a téli szünetet is látom még megtörténni....Majd kiderül, lesz, ahogy lesz. Mostanság ez a két fő jelszavunk van.....

Fuvola téma - már felhívott a fuvola tanár, Bence bácsi, lehet vagy 21 éves, remélem, Réka megszokja, megszereti, szeret majd járni továbbra is. Elég jóképűnek tűnik a srác, de Réka még nem tart ott kamaszságban, hogy ezt értékelné, inkább gáz neki, hogy egy pasi tanítja. Elvileg, jövő héten kezdenek. A beiratkozás kivételesen a zene iskola udvarán volt, nehogy mindenféle ember összevírusozza az épületet....és mivel 14 órát jelöltek meg időpontnak, de mindenképpen 16 óra előttöt, ezért Tiboromat delegáltam, írassa be a kiscsajt.

Hát a jövő hét már hosszú lesz, öt napos, de szerencsére még ismételnek mindenből. Kémiából persze már muszáj lesz felelni Rékáéknak, nehogy már.....

Óraszámok a végére per hét (Réka) - emelt németes , 7. osztály

- német: 7 (ebből egy fakt)

- fizika: 3 (2 két alatt)

- matek: 3

- kémia: 3 (2 hét alatt)

- irodalom: 2

- nyelvtan: 1

- töri: 2

- technika, ének, rajz, etika, ofős, biosz, földrajz és infó: 1 db

- tesi: 5 (mivel RÉka nem sportol kimondottan semmit, max az ágyban heverészést műveli, így jó, hogy van 5 ebből.)

összesen: 34 óra

Óraszámok per hét ( Zalán) - kéttanos , 4. osztály

- német: 5

- matek: 4

- környezet németül: 2

- olvasás:

-

Nem vesztem ám el végképp....még nem!

 Be akartam arról számolni, hogy nem volt alkalmam befejezni a nyaralós bejegyzés sorozatomat, merthogy rögtön nyaralás után, hétvégére lebetegedett a kutya. Kennelköhögés. Már másodszor a 2,5 éves fennállása alatt. Gondolom, hogy a nyaraláson nyalta fel, vagy valamelyik kutya strandon vagy a séták során, nem tudom. Ennek tünete, hogy köhög a kutya, nálunk más nem volt, de ez is pont elég. A doki szerint ugyan száraz a köhögése, mi két éjjel fenn asszisztáltunk, ahogy a kutya…hogy is mondjam…megszabaduljon a nyáktól, ami a SZÁRAZ köhögéssel jár. Mivel ugye a kutya nem tud köpni, hát jobb híján szerencsétlen kihányta, felöklendezte a nyákot. Bocs, bocs, bocs a részletekért. Kapott szurikat és egy hétre való gyógyszert, tegnap el is fogyott az utolsó adag és bár el – el köhinti magát a kutya, úgy tűnik meggyógyult. Ennek örömére tegnap este labdázás közben kitörte az a körmét, ami Tibi farkaskörömnek hív, de nem az egyébként…. Na, telefon, újabb egy órás várakozás a dokinál, nyissz, kutya üvölt, vérzéscsillapít, kap fájdalomcsillapítót meg egy papucsot, kötözni kell minden este. Kíváncsi leszek, jövő hétre mit talál ki a kutya, hogy a figyelem középpontjában legyen….Nehéz dolga lesz, mert már beindul a tanítás.

Na témánál is vagyunk - kezdődik hamarosan az iskola, ezzel gondolom, nem mondok sok újat….hát ez van, száguld az idő, mint az állat. Még augusztus elején belefogtunk a tanszerek beszerzésébe, azóta hetente mindig adódik a csomaghoz valami. Persze megint sokkal több füzetet vettünk (vettem) , mint kellett volna, javíthatatlan vagyok, egy igazi füzethalmozó. Pontosan nem tudom, hány db került a birtokunkba, de … sok. Szerencsére pár évig még iskolások a gyerekek. Egyéb tanszerrel nem volt sok bajunk, idén már nem vettem 30 Faber-Castell szürke ceruzát, bár azért 10 db-ot igen…..inkább rotringokat vettem és vékonyan fogó tollakat, mert ez utóbbiból ilyet kértek a negyedikeseknek. Radírból soha nem lehet elég és jó minőségű hegyezőből sem. A füzetborítókkal meg fog gyűlni a bajom, mert azok nem feltétlenül mennek rá minden fajta füzetre, úgyhogy idén olyan ragasztós szélűt vettem és majd szabnom-varrnom kell…

Ami még megdobta a költségeket az az ötven lapos mappa, amiben a fénymásolt lapokat tartják különböző tantárgyakból, kiegészítendő a tananyagot (hála Istennek, nehogy már csak a tananyagot tanulják, hová vezetne az???) Ennek kb. 1000 Ft az ára, és elég sok kell belőle, indításként is 5 db a 2 db gyereknek. Viszont kb örökké kitart. Ennyi pénzért mondjuk nem csoda.

Az iskolatáska marad a régi. Most magam is megleptem azzal, hogy Zalán még az első táskáját nyúzza ebben az életében, vagyis negyedik éve és még eszébe sem jutott új. Az igaz, hogy az a skorpiós táska …va drága volt 3 éve….Látott már banánt poshadni az egyik zsebe, ázott ivójoghurtban és rúgdalták ki a teremből szimpatikus gyerekek és mégis szinte hibátlan. Réka 6 év alatt a második táskáját nyúzza, már nem tudom, mikor kapta a mostani lila Budmilt, harmadikban avagy negyedikben, de nem most volt. Nagyjából ugyanazt kibírta ez is, mint a Zaláné. Ha van egy kis mákom, gimiig nem is kér új táskát, bár szerintem naív vagyok...

Én úgy működöm, hogy a legelső között elkezdem megvenni az új tanév tanszereit, majd valahogy megnyugszom, túlságosan is, és az utolsó héten, a vakáció utolsó napján is akad valami, ami NINCS. Ilyen most a tornacipő kérdése, ami egy kérdőjel. Elvileg akartunk venni újat , kifejezetten erre a célra szolgálót a Decathlonban, valami olcsóbbat, de ez eddig elmaradt, most a hétvégén pedig nem akartuk belevetni magunkat a nagy tömegbe, gondoltam, most mindenki sportszert és tanszert vásárol…Egyébként mindkettőjüknek van több csukája is, úgyhogy nem maradnak mezítláb, de az az igazi, ha van egy TORNACIPŐ is…..

Zalán ofőja pofás kis összefoglalót küldött, hogy mit kér az első hétre, meg voltam vele elégedve, hogy nem kell könyörögni, mit várnak el vagy ami még rosszabb , kitalálni a gondolataikat. Réka ofője csak nagyon …. nem is tudom milyen tanévet kívánt a kedves szülőknek…..Hát jó kis tanév lesz, az tuti, akárhogy is lesz.

Idén először nem dilemma, hogy mi legyen az évnyitóval, menjek vagy ne menjek, merthogy csak az elsősök szüleit engedik be a szabadtéri évnyitóra. Nekem vannak kétségeim, hogy egyáltalán lesz-e évnyitó, mert keddre rossz időd mond, de mindegy is.

A gyerekek megkapják a könyveiket, ami Zalán esetében nem egészen ingyenes, mert a matek és a magyar tankönyveket is meg kell venni, hogy írhassanak bele. Ez kb. 4500 Ft plusz költség. Aztán Zalán ebédel, és máris roboghat haza.

Újdonság, hogy Zalán ősztől egyedül jár haza - elvileg – napközi után fogja magát és haza battyog. Illetve optimális esetben hozza az összes holmiját magával. Szerintem már benne van a korban, hogy ilyesmire az adott körülmények között (úttesten nem kell átmennie, 5 perc séta) alkalmas legyen. Szerintem jobb, ha már 4 óra előtt otthon van, mint ha Tibi fél öt-öt között beesik érte a suliba. Hogy aztán majd mi marad a suliban, padban, fogason, abba egyelőre nem merek belegondolni…..

Fuvola témában van fejlemény. Azt már a tanév végén tudtuk, hogy a tanárnő iskolát vált, zeneiskolát, így aztán előttünk volt a kérdés, hogy váltunk, megyünk vagy nem váltunk, maradunk. A tanárnő egy messanger videót tett közzé június elején és mivel nagyon hosszú, nagyon szeret beszélni, én meg akkor már nagyon fáradt voltam, bevallom, itt-ott beletekertem még akkor júniusban. Így lemaradtam egy alapvetően fontos részletről. Babavállalás előtt van, nem titkolja. Valahogy most újra meghallgattam a videót, immár több türelemmel és elkerekedett a szemem az új tartalomtól. Így egészen más a leányzó fekvése, 90%- biztonsággal sulit váltókból 90% maradókká váltunk, főleg, amikor felhívott az iskolából az egyik igazgatóhelyettes, hogy lesz továbbra is kihelyezett tagozat a sulinkban és új tanár is lesz, egy fiatal pasas képében. Réka persze egyből itatta az egereket, amikor finoman éreztettem vele, hogy maradni kell a suliban és elengedni a fuvola tanárnőt….Abban maradtunk, hogy B. bácsit is kipróbálja, ha nem jön be neki, még mindig válthat. Egyébként talán egyszer hallottam a fuvolát énekelni a nyári szünetben, szóval karácsonyra talán eljutunk oda, ahol Réka májusban tartott…..

Szóval nem fogom hallani, amikor az igazgató bácsi holnap kiejti a rettegett mondatot, a 2020/2021-es tanévet megnyitom! Ezt a nyári szünetet ideje elengedni és tervezni sok klassz programot az őszi hétvégékre. Állatkert, kirándulás, magolás, tanulás, tanulás, ismétlés és tanulás…… süti sütés, meg ilyenek. Aztán szünet lesz őszi, téli ,tavaszi és jövőre nyári megint.

Egyébként ilyenkor felmerül bennem, hogy a jóbánatot műveltem én egész nyáron, mert igazából semmit nem tudok felmutatni, nem én gyúrtam és dagasztottam, sütöttem a kenyeret, nem volt minden másnap friss péksütni, nem volt rendkívüli pedantériát feltételező rend itthon....nem alkottam semmilyen maradandót , még a fű is kiégett a kertben, illetve Tibi lataposta az egyik hagymás növényemet a kapunál kerítésfestés közben. Azt hitte, dudva. Szóval kicsúszott az idő a kezeim közül, én meg csak lustálkodtam akkor, amikor iskola időben általában a gyerekeket próbálom tanulásra bírni. Hát Istenem, kell ilyen is, nem?

A nyarat egyébként tegnap úgymond elbúcsúztattuk, illetve a hétvégén. Egyrészt Zalán szülinapra volt hivatalos, ahol 4 osztálytársának volt szülinapja. 9 vagy 10. A Nefag-on rendezték, a játszótéren, a 40 fokban (így én kihagytam, nem akartam ott szédelegni a melegben) Otthon vártam, hogy gyorsan hazajönnenek az illetékesek (mindenki más, kivéve a kutya) és indulhassunk egy másik buliba. Este hétig haza sem tolták a biciklit, úgyhogy addig nézhettem a Crown című sorozatot, miután a SUITS-ot már kivégeztem (bár a kettő nem ugyanaz). Volt vízibomba és vízipisztoly minden mennyiségben, úgyhogy megalapozták az új tanévet a leendő negyedikások......

Zalán egyébként mostanában nagyon antiszoc, minden buliba hat lóval kell elvontatni. Neki nincs kedve, ő nem akar menni….aztán szuperjól érzi magát utólag. Ugyanez volt ezzel a bulival is. Szóval ha tiszteletben tartjuk az emberi jogait , a véleményéhez, szabad akaratához való jogot, akkor itthon ülne 24 órában és lesné a falat. Vagy inkább a monitort, kijelzőt, bármilyen kütyüről is legyen szó. Persze nem hagyjuk, ebben nincs demokrácia, csak kicsit fura, amikor üvölt a gyerek, hogy ő nem akar menni , értsem meg és kergetnem kell a rövidnadrággal, amit fel kellene vennie az alsónadrág fölé és közben azt köpöm felé. Mész és kész! A szomszédok biztos gondolják, hogy de jó nálunk gyereknek lenni…..ja nem!

Nem írtam Réka matek táborjáról sem….na ennek pedig hosszabb a története, úgyhogy ebbe már nem kezdek bele, majd leközelebb! Ja. Mert a Keszthelyi Kutyastrandról is jó sokat írtam. Már két témám is van, nézzétek a jó oldalát!

Egészségben gazdag tanévet kívánok mindenkinek!

Hurrá, nyaralunk! - további napok

 

A kutya fogadtatása nyaralásszerte nagyon változatos volt. A szállodában sokszor haladtunk el a recepció előtt, ahol éppen diskurált egy-egy vagy több vendég. Nekem személy szerint - mert érzékeny a kis lelkem - kimondottan rosszul esett, ahogy egyesek néztek a kutyára. A tekintetükben volt minden, irtózat, iszonyat, döbbenet vagy csak szimplán meglepetés, hogy a szállodába kutyákat is szívesen látnak. Mintha egy puffogó viperával masíroztunk volna pórázon. Vagy egy vértől csöpögő pofájú harci kutyával. De nem, ő csak egy ápolt, gondozott, csillogó szőrű, kutyatekintető, bőrnyakörves, pórázon vezetett magyar vizsla. Oltva, féregtelenítve.  Megjegyzem, nem is ingyen kapott engedélyt a maradásra, 5000 ft / éjszaka és ezért nem biztosítanak sem kutyaplédet, sem itatótálat, sem nasi nem jár. Nem mintha elvárnám, csak az igazi kutyabarát helyeken ilyesmi elérhető. Van tehát különbség kutyabarát és kutyabarát között.

Volt egy olyan érzésem, hogy nem a legszebb szobát kaptuk. Legalábbis a honlapon elérhető fotók eléggé túlszárnyalták a mi lakosztályunkat, ami állt egy nappaliból és egy kisebb hálóból + fürdőszoba + terasz nyugágyakkal és kilátással a szomszéd szálloda tejüvegeire. Jó esetben. Sehol semmi díszpárna vagy ágytakaró, réginek tűnő lámpák és szekrények, lefestett fűrészporos tapéta, mely a mi felújítás előtti falburkolatunkat idézte. Nem panasz, mert teljesen megfelelt az igényeknek, volt szerkény, kényelmes ágy, tiszta szoba és minden helyiségben tévé. Szálltunk már meg szebb szobában is, no.

A gyerekek mindenhol imádták a kutyát, főleg a kisebbek, néha a szüleik számára is meglepő hirtelenséggel rástartoltak a kutyánkra, aki általában puszival jutalmazta az érdeklődést. Szerencsére már kevésbé ugrál idegenekre, illetve nem is szokása, így sokkal kevésbé ijesztő. 

A legnagyobb népszerűséget Dió Szigligeten aratta, fenn a várban. Már a pénztárnál többen megszólítottak, hogy milyen gyönyörű ez a kutya, mások csak a gyerekeik figyelmét hívta fel, hogy ott egy vizsla, megint mások megkérdezték, hogy hány éves, és hogy miért áll úgy a hátsó lába. Mondtam nekik,hogy kitámaszt a meredek lejtőn...mire megnyugodtak. 

Mondjuk a vár legtetején nem volt szerencsénk, mert meglátott az eb két csodaszép pillangót, ami a gyengéje és teljen megkergült, minden áron el akarta kapni őket, úgyhogy csak rövid pórázon maradhatott. Itt volt az is, hogy a kutya felugrott a két hátsó lábára és gyönyörködött a panorámában. Ott történt, hogy a turisták egy része fotózta a kutyát is. 

De miket is beszélek, ez az ötödik nap eseményei közé tartozik. 

Általában elég sok időt töltöttünk változatos strandokon, ha más nem volt, akkor a badacsonytomajin. Arról nem tudok beszámolni, mert ha a gyerekek Tibivel strandra mentek, én a kutyával a szobában maradtam. Általában napoztam a teraszon és olvastam, isteni volt. Ha túlhevültem, lezuhanyoztam és folytattam tovább. A kutya hol mellém feküdt, hol nézelődött, hol bennt hűsölt a szobákban. 

Én írtózom a strandoktól és az élő vizeket csak egy fokkal szeretem ennél jobban. Elsősorban a tömeg taszít, hogy minden zsebkendőnyi területen törölköző , sátor és pléd hever. Ahol tömeg van, engem biztos nem találtok meg. Márpedig hétvégén nagyon sokan voltak mindenfelé. Persze csodás úszkálni a Balatonban, ha 30 fok felett van, a legjobb időtöltés, de valahogy neeeem bííííírom.....Biztos hozzájárul az is az igazsághoz, hogy a tökéletes beach body nem az enyém ezen a nyáron. Utálom a hurkáimat a hasamon és a kis hájamat mindenütt. 

Egyébként is az én ideális nyaralásom úgy néz ki, hogy kastély, templom , vár és kirándulás minden mennyiségben. Nyilván 30 fok felett ez nem igazán ideális, tehát érdemes keverni a tevékenységeket. Annak idején, amikor Réka másfél éves volt, eltöltöttünk majdnem egy hetet Balatonföldváron a majdnem 40 fokban rengeteget strandoltunk. Node ott nem volt tömegnyomor, csak a szálloda vendégei és hát tényleg iszonyú meleg volt....no meg akkoriban könnyebb voltam khm...pár kilóval. Ja és fiatalabb, hehehe.....Múltkor mondta anyukám, hogy neki már rémálom egy nyaralás, nem jutalom, talán én is ilyen leszek 40 év múlva, ha megérem....

Ami durván jó volt, az a kaja a szállodában. Reggelinél ugyan soha nem volt bacon és tükörtojás, ami nálunk a hétvégi reggeli alapja, de ezerféle felvágott, több fajta kenyér és péksüti igen. 4 fajta tej, palacsinta juharsziruppal, zöldségek, sajtok, minden földi jó. A kedvencem egy pekándiós almás párna volt, de általában rántottát ettem zöldségekkel és mini virslikkel. A mustárt csak az utolsó nap találtam meg. Mire mi fél 10-kor levonszoltuk a gyerekeket reggelizni, elfogyott a gépből az almalé és a baracklé. Nem mindig, de előfordult. Ilyenkor maradt a tea, kakaó, tejeskávé. Ja és narancslé sem volt, amit elvárok egy 4csillagtól, de mindegy. Ezzel szemben a svédasztalos vacsora isteni finom volt és mindig nagyokat zabáltunk. Figyeltek, hogy ne legyen zsúfolt az étterem, megnyitották a szomszédos két konfi termet és a teraszt is, bár a szedő kanalakat úgyis mindenki összefogdosta....de mindegy.  Tibi kóstolt kagylót és tengeri herkentyűt is, én kihagytam a hideg előételt. Már csak a kaja miatt is érdemes visszatérnünk ide (Hotel BonVino)

Utolsó nyaralós beszámolómban írok majd a Keszthelyi Kutyastrandról, aztán ennyi!