Az elmúlt két napban folyamatosan bővítem a gyöngyszemeket, Zalán pl. nagyon jó formában van mostanság.
Lássuk csak:
Friss rajzokat tűzök ki a konyhai "faliújságra". Zalán közben azzal szórakozik, hogy a kis színes tűzőmicsodákat potyogtatja a padlóra. Amibe ha belelépünk, hát észrevesszük. Rászólok egyszer, kétszer...háromszor, hogy nem csinálja. Csak vigyorog rajtam.
- IdefigyeljZalán, tedd le azt a dobozt azonnal, vagy elkapom a grabancodat!!
- Jaj, ne....legyünk inkább barátok, jóóóó?
Nem lehet rá haragudni.
***
Tízórai után banánt enne.
- Sajnos elfogyott.... - bukkanok elő a kamrából. - Alma van csak...
- Banán kell! - toppant Zalán.
- Nincsen, elfogyott. - sajnálkozom.
- Banánt akarok!
- Nincsen banán, sajnálom...
- Nem! Te nem sajnálod, csak ÉN sajnálom. - mérgeskedik Mérgeske.
***
A gyógyszertárból hazahozott csomagot bogarászom és silabizálom.
- Ez a vitamin nem is meggyes ízű... - morgok a bajszom alatt, inkább csak úgy magamban (mert azt is szoktam :))
- Hanem? - kérdezi Réka a hátam mögött a kanapén heverve.
- Narancs..szerű... - szimatolok a barna üvegbe.
- Na anya, akkor jól átvágtak. - jön a hang ismét a hátam mögül.
***
Zalán egyik tulajdonsága, hogy ha morogni van kedve, akkor aztán csinálhatok bármit, hordozhatom a tenyeremen is, semmi nem lesz jó neki. Egyszer a Morgó állapotból finom csemegével igyekszem kibillenteni, uzsonnára csokis kekszet kap és banánt egy kis tálkában.
- Mrrrrr....haragszom rád. - morogja, ölében már a tálkával.
- Miért? - kérdezem, mire ő lassan, óvatosan formálva a szavakat így felel:
- Azért....mert a banános tányérra tetted a kekszet.
- Akkor áttesszük a kekszeket ebbe a pohárkába, jó?
- Ühüm. - bólint elégedetten.
***
Réka FitKidről érkezvén újságolja:
- Anya, ma voltunk a bodrás falon is.
***
Réka nagyon szereti a "például" szót. Így használja: "PÉLDÁLUL".
***
Állok a meleg fűtőtestnél, elmélázva, tűnődőn, csendben a nappaliban. Egyszer csak beront Zalán bébitaxistul, majd megakad rajtam a szeme.
- Mi van, anya, kakálsz?
Valahol mindenki magából indul ki, ugyebár...
***
Vacsora közben Zalán lecsusszan a székéből, mellém somfordál, nekem hátat fordít.
- Szimatold meg!
- Micsodát? - kérdem csodálkozva.
- Szimatold meg, pukiztam.
- Neeem...köszi.
- Pedig nagyon büdi.
- Jójó....nagyon érdekes. Jó étvágyat mindenkinek!
***
***
Zalán nagyon várja már a Mikulást. Nincs nap, hogy ne jönne szóba.
- Nem sokára jön a Mikulás. - szól csillogó szemmel.
- Bizony, nem sokára....
- Hoz majd nekem túró rudit, olvadós rágót (bár ne tudná egyik gyermekem sem, mi fán terem az!)
hoz még csokit....és dinnyét.
- Dinnyét is?
- Igen (vagyis "iden")
- De most nem kapni dinnyét, az majd nyáron terem.
- Ja....akkor majd nyáron hoz nekem dinnyét a Mikulás..
***
Véletlenül Peppát találunk a Minimax-on (PEPPA PIG). Zalán imádja, lélegzetvisszafojtva szokta figyelni az elejétől a végéig.
Ahogy első öröme a mese láttán elpárolog, sírva fakad.
- Ez nem jó! Nem jóóóó!
- Dehát miért, ez Peppa!
- Nem jó, nem jóóóó....nem jóóóóó.....hüpphüpp.....ezek beszélnek!
Mire rájöttem, hogy az eredeti angol verziót hiányolja Anya magyar hangjával. Azért hamar kapcsolt, hogy nem is olyan rossz dolog az a szinkron.
***
Ezt Apa mondta. A folyosón pakolászom, amikor ezt hallom a halóból.
- Mi ez, apa?
- Az?....Őőő... anya reanimálója.
- Micsoda?
- Anya....animálója.
- Tessék?
- Anya...vibrátora.
- Ez egyre jobb lesz.
- Anya epilátora.
Bingó!
Lássuk csak:
Friss rajzokat tűzök ki a konyhai "faliújságra". Zalán közben azzal szórakozik, hogy a kis színes tűzőmicsodákat potyogtatja a padlóra. Amibe ha belelépünk, hát észrevesszük. Rászólok egyszer, kétszer...háromszor, hogy nem csinálja. Csak vigyorog rajtam.
- IdefigyeljZalán, tedd le azt a dobozt azonnal, vagy elkapom a grabancodat!!
- Jaj, ne....legyünk inkább barátok, jóóóó?
Nem lehet rá haragudni.
***
Tízórai után banánt enne.
- Sajnos elfogyott.... - bukkanok elő a kamrából. - Alma van csak...
- Banán kell! - toppant Zalán.
- Nincsen, elfogyott. - sajnálkozom.
- Banánt akarok!
- Nincsen banán, sajnálom...
- Nem! Te nem sajnálod, csak ÉN sajnálom. - mérgeskedik Mérgeske.
***
A gyógyszertárból hazahozott csomagot bogarászom és silabizálom.
- Ez a vitamin nem is meggyes ízű... - morgok a bajszom alatt, inkább csak úgy magamban (mert azt is szoktam :))
- Hanem? - kérdezi Réka a hátam mögött a kanapén heverve.
- Narancs..szerű... - szimatolok a barna üvegbe.
- Na anya, akkor jól átvágtak. - jön a hang ismét a hátam mögül.
***
Zalán egyik tulajdonsága, hogy ha morogni van kedve, akkor aztán csinálhatok bármit, hordozhatom a tenyeremen is, semmi nem lesz jó neki. Egyszer a Morgó állapotból finom csemegével igyekszem kibillenteni, uzsonnára csokis kekszet kap és banánt egy kis tálkában.
- Mrrrrr....haragszom rád. - morogja, ölében már a tálkával.
- Miért? - kérdezem, mire ő lassan, óvatosan formálva a szavakat így felel:
- Azért....mert a banános tányérra tetted a kekszet.
- Akkor áttesszük a kekszeket ebbe a pohárkába, jó?
- Ühüm. - bólint elégedetten.
***
Réka FitKidről érkezvén újságolja:
- Anya, ma voltunk a bodrás falon is.
***
Réka nagyon szereti a "például" szót. Így használja: "PÉLDÁLUL".
***
Állok a meleg fűtőtestnél, elmélázva, tűnődőn, csendben a nappaliban. Egyszer csak beront Zalán bébitaxistul, majd megakad rajtam a szeme.
- Mi van, anya, kakálsz?
Valahol mindenki magából indul ki, ugyebár...
***
Vacsora közben Zalán lecsusszan a székéből, mellém somfordál, nekem hátat fordít.
- Szimatold meg!
- Micsodát? - kérdem csodálkozva.
- Szimatold meg, pukiztam.
- Neeem...köszi.
- Pedig nagyon büdi.
- Jójó....nagyon érdekes. Jó étvágyat mindenkinek!
***
Magyarázom neki, hogy majd jön a Mikulás és a jókisfiúknak csomagot hoz.
- Hová teszi?
- A kiscsizmádba az ablakba.
- Kiscsizmábaaaa???? - kerekedik el a szeme. - És meg is takarítja??
***
Zalán nagyon várja már a Mikulást. Nincs nap, hogy ne jönne szóba.
- Nem sokára jön a Mikulás. - szól csillogó szemmel.
- Bizony, nem sokára....
- Hoz majd nekem túró rudit, olvadós rágót (bár ne tudná egyik gyermekem sem, mi fán terem az!)
hoz még csokit....és dinnyét.
- Dinnyét is?
- Igen (vagyis "iden")
- De most nem kapni dinnyét, az majd nyáron terem.
- Ja....akkor majd nyáron hoz nekem dinnyét a Mikulás..
***
Véletlenül Peppát találunk a Minimax-on (PEPPA PIG). Zalán imádja, lélegzetvisszafojtva szokta figyelni az elejétől a végéig.
Ahogy első öröme a mese láttán elpárolog, sírva fakad.
- Ez nem jó! Nem jóóóó!
- Dehát miért, ez Peppa!
- Nem jó, nem jóóóó....nem jóóóóó.....hüpphüpp.....ezek beszélnek!
Mire rájöttem, hogy az eredeti angol verziót hiányolja Anya magyar hangjával. Azért hamar kapcsolt, hogy nem is olyan rossz dolog az a szinkron.
***
Zalán szokása, hogy rendszeresen kiélvezi az ovi mosdóját (sőt, egyik nap a vécék egyikébe is belekakált, annyira tetszett neki a mini méret.), már-már mániákus módon olykor háromszor is kezet mos egymás után (és ha nem figyelek frankón hónaljig vizes lesz)
Egy nap ebédhez készülődünk, Zalán pocakja már igencsak korog.
- Mostál már kezet? - teszem fel a szokásos kérdést.
- Már mostam reggel az óvodában.
Ezt olykor vacsoránál is eljátsza.
***
Ezt Apa mondta. A folyosón pakolászom, amikor ezt hallom a halóból.
- Mi ez, apa?
- Az?....Őőő... anya reanimálója.
- Micsoda?
- Anya....animálója.
- Tessék?
- Anya...vibrátora.
- Ez egyre jobb lesz.
- Anya epilátora.
Bingó!
Azért Apa se semmi :-)
VálaszTörlés:))
VálaszTörlésEgyébként "hálóból" nem "halóból"...de lényegtelen. :))
Ismét jót nevettem :D
VálaszTörlésZalán tényleg jó formában van :)
VálaszTörlés