Tojó

 

Néhány éve, talán kettő vagy három, úgy repül az idő, kinőttük az autónkat. Még akkor vettük, amikor Zalánt a pocakomban hordtam, ezüstös, csodaszép Toyota Avensis, szóvel nem egy VW „Bogár”’. Az első igazi családi autónk volt ő. Viszont köszönhetően a Kutyának, amióta ő is családtag, ötajtós autó vagy kombi kell, ahová befér a Kutya kennelje. Kennel

a mai napig nem vettünk, szóval itt máris befigyel egy hiba, de ez részletkérdés.

Szóval ahogy megvettük az új autót, elkezdtük hirdetni a régit és egész hamar, néhány héten belül sikerült is vevőt találni rá. Meg is lepődtünk. Aztán másnap vagy még aznap felhívott az új tulaj, hogy úton hazafelé a Nyírségbe, lerobbant az autó és így elállnak a biznisztől, adhattuk vissza pénzt…..Valószínűleg odalépett neki, ha valami rejtett hibája van, még most jöjjön ki és hiába kímélte Tibi, vigyázott rá, mint a szeme fényére (autóban nem eszünk, nem iszunk törvény), hengerfejes lett, kb. néhány órán belül.

Nagyon fájt a folytatás a zsebünknek, vissza a szervizbe, többszázezerforintos szerviz számla, nem is akartam róla hallani….. Tibi annyira nem bánta, mármint hogy maradt az autó, mert annyira szerette, hogy kicsit talán még örült is, hogy az övé maradt ez is. Úgy gyorsul, akkora lóerő van benne, hogy öröm vezetni. Mindez a mostani dízel autókra már nem jellemző. Az újabb Avensis ugyan szebb, fiatalabb, designosabb, kékebb és még mind el is férünk benne – igaz, Dió a mai napig nem érti, mért nem a gyerekek között foglalhat helye a második sorban…. – de nem számít pasis játékszernek, mint ahogy Tibi szeretné. Én mondjuk nem bánom, hogy 200-al nem repeszt vele random utakon….

Tojó tehát maradt, hol az egyik állt a garázsban, hol a másik. Mígnem egy napon Tibi egyik cimborája (munka cimbi, nem családi) megkérdezte, hogy nem eladó-e, mert ő megvenné a pici autója helyére. Nem sokkal később még két vevőjelölt is feltűnt, a pasas, aki az emeletre az ajtókat építette be, majd Tibi unokaöccsse is tudott volna rá valakit. Tibi rendes gyerek, még kicserélte benne az olajat pár hete, úgy adta volna oda a Cimbinek, vevőjelölt no1-nek. Szerdán volt az olajcsere, hétfőre beszélték meg az átadás-átvételt. Csakhogy negyed órával a randi előtt, csőtörés volt Tibi irodájának mosdójában és a Cimbi nem hozott adásvételi nyomtatvány sem, szóval felejtős lett a dolog, Tibi elhalaszotta az adásvételt szerdára.

Tegnap volt a nagy nap, ahogy tekertem hazafelé, jött is a bűnbánó nosztalgia, hogy én az autótól el sem köszöntem, pedig 12 éven át hűen szolgált, ritkán hagyott cserben. Igazából csak egyszer. Amikor a kutyáért mentünk Siófokra és az autópályán leszabályzott az automatika valami hibakód miatt, így 40-nel cammogtunk a leállósávban és nekem tök halálfélelmem volt.

Meglepetésemre az autó otthon várakozott, de nagy jelentőséget nem tulajdonított neki, Tibi elmélyülten dolgozott, szóval nem is kérdeztem rá. Csak este, amikor letette a lantot. Kiderült, hogy a Cimbora hozta a pénzt is, az adásvételit is, de arra gondolt, hogy megmutatja az autót az ismerős szerelőjének, hogy érdemes –e megvenni. Tibi beleegyezett. Az autót Cimbora elvitte, majd hozta vissza, hogy minden oké, a szerelő szerint nemhogy 1 milkát megér, de másfelet is. Szuper. Viszont ő még elvinné a Toyota szervizbe is, lekéri a fennállás óta elvégzett minden javítást meg szeretne nézni. Tibi rábólintott. Cimbi vitte hát az autót és a szervizben elé is tették a szükséges dokukat. Minden rendben volt itt is, alacsony szerviz igényű, jól karbantartott, garázsban tartott ótó, kész nyeremény. De izé....most figyeljetek, mégsem veszi meg……Miért? Mert sajnál egy ilyen autót az udvaron tartani, garázson kívül, túl jó járgány ez neki.

Azt nem mondta, ami szerintem az igazi ok lehetett, hogy sokkot kapott a szerviz rabló áraitól és inkább meg sem vette az autót. A járgány tehát egyelőre maradt nálunk. Valahogy annyira szeret bennünket, hogy nem akar megválni tőlünk. Pedig jobban járna, ha más tulaj után nézne, mert a padláson valahol nyestek cseperednek, egy új generáció (én rosszul vagyok tőlük, a hangjuktól is, a járkálásuk neszétől is) aki nagyon szeret kárt tenni autók motorházában….Várjuk a vevő jelölt nr. 3-t….