Volt jobb is, rosszabb is

Szerintetek én olyan blogger vagyok , aki folyton panaszkodik és siránkozik a kis életéről? Megmondhatjátok őszintén, mérlegelni fogom. Mindenesetre én nem akarom ezt, nem akarok ilyen lenni, az más kérdés, hogy mikor mit dob az élet. Például tavaly szeptembertől egészen novemberig egy tömény próbatétel volt az életünk, hogy ihaj....Nem mondom, hogy minden nap, de elég rossz szériánk volt. Sokszor elhangzott, hogy most már aztán elég volt, ez már gombócból is sok....Máskor meg nyilván van, hogy kisüt a nap. Valahogy az az ideális, ha LEGALÁBB van váltakozás, ha nem is mindig habos-babosak a hétköznapok. 

Ez most nem tudom honnan jutott eszembe, csak úgy. 

Főni egyre türelmetlenebbnek tűnik a home office ügyében. Én értem is őt, meg magamat is értem, húzom, ameddig lehet, itthon. Nem érzem magamban az erőt, hogy este öttől új anyagot vegyünk matekból vagy gyakoroljunk, ismételjünk, dolgozatokat írjunk.... Persze lehetne Zalán önállóbb, én értem, de azért ő még csak harmadikos. Főnit sem akarom bosszantani, nehogy aztán egyszer csak azt bökje ki, hogy akkor talál mást, aki hajlandó bejárni dolgozni. Szerintem az ő szemében a home office nem egyenlő a benti melóval és van ebben is valami. Ugyanakkor ha mondani szeretne valamit, vagy feladatot adna, Bell apó feltalálta a telefont, megbeszélhetjük úgy is. Viber-en így is forró köztünk a vonal, ha feladat van. Ő valahogy úgy képzeli ezt- erre csak most jöttem rá - hogy én otthon tanulok a gyerekekkel, elsősorban tanulok és ő fizet engem ezért , méghozzá nyolc órában. Ez azért nem így van, olykor négy után is verem a gépet, mert lelkifurim van, nehogy valaki azt gondolja, hogy én nem dolgozom. Na mindegy. Még négy hét van a suliból, ha jól számolom, minden hét ajándék itthon. Jövő héten csütörtök-pénteken benn dolgozom, a többi nap itthon. Egyébként hálás vagyok, hogy megtehetem, nagy segítség ez nekem. Azért azon meglepődnék, ha kirúgna, érdemeim elismerése mellett, jót röhögnék. Ja, nem...

Lazítás van a szigoron és úgy veszem észre, erre két reakciója van az embereknek. Az egyik: - Na ugye, nem is volt itt semmi vírus!  A másik: Úristen, jön a második hullám hamarosan és mind meghalunk, ha nem marad mindenki otthon!!! Én még mindig azt gondolom, mint az elején. Próbálunk egyensúlyozni a gazdaság életben tartása és az emberek életben tartása között. Nem mindenhol választották ezt a taktikát, meg lehet nézni a különbséget pl. az új-zélandi és az angol taktika között és az eredményeket...Megsúgom, hogy mi az új-zélandiakkal vagyunk és legyen hálás ezért mindenki!  Mert ennek köszönhető, hogy viszonylag kevesen veszítették el a szüleiket, nagyszüleiket, dédszüleiket. Eddig legalábbis. Erről valahogy mindenki megfeledkezik, hogy járhattunk volna úgy, mint az olaszok, franciák vagy akár a svédek. Azért benne volt a pakliban és még most is benne van valahol...Most már valahol egy másik stádiumban vagyunk, a maradjotthon most is klassz dolog, ha valaki megteheti, de egyre kevesebben vannak ilyenek (lásd fentebb), úgyhogy marad a távolságtartás, a maszk, aztán imádkozzunk, hogy minden rendben legyen. 

Nem változás még nincs, bár túl vagyunk a csúcsponton, az elsőn Remélem, nem lesz több. Ugyanakkor a gyerekeket vissza kell engedni a közösségekbe, ha nem is az iskolába, de a baráti közösségekbe legalább. A munkahelyekre vissza kell menni a szülőknek, felnőtteknek, annak is , aki eddig nem dolgozott. Óhatatlan, hogy egyes helyeken megszaporodhat a fertőzöttek száma. 

Réka barátnőjének jövő héten szülinapja lesz, áthívta őt vendégségbe. Elsőre nem engedtük, azt gondoltuk, hogy korai még. De vajon tényleg korai? Fogalmam sincs. Egész nyáron nem tarthatjuk őket bezárva, mert vagy internet függők lesznek  vagy becsavarodnak a négy fal között. Lassan meghirdetik a táborokat is, Réka szeretne menni néhány kreatívba, ott kb. 10-en szoktak lenni és mindenfélét alkotnak. Nem tudom elképzelni, hogy vajon majd maszkban lesznek? Vagy mindenfajta védelem nélkül? Vagy plexi lapok lesznek az asztalok között, mint a holland iskolákban (az mondjuk röhej). 

Még arról sincs infó, hogy vajon az iskola saját hatáskörben szervez-e valamiféle "gyermekmegőrzést".  Bármilyen formában. Akár nyári iskola ismeretterjesztő órákkal, akár tematikus táborokkal. Azt gondolom, hogy fog, szokott is, jó pénzért, bár a körülményekre tekintettel talán ingyenes megoldást is kínálhatnának pár hétre legalább, hogy könnyítsék a szülők terheit. Sok esetben a szülők szabadságának jó része már oda van...

Hát szóval megint péntek, kivételesen nem érzem magam fáradtnak. Jó hír, hogy Rékának elég stabilak most a jegyei és Zalánnak is klasszak. Jó hír, hogy a hétvégén végig Zalánt fogjuk ünnepelni, mert 10 éves lesz hétfőn. Jó hír, hogy lesz Netflixünk, ha nem válik be, majd jól lemondjuk. Jó hír, hogy megjött a hintaágy új párnája és szuper, ma délután ringatóztam benne egy picit egy kis jégkrémmel. Jó hír, hogy van  gesztenyepüré és tejszínhab. Rossz hír, hogy a héten nem hiszem, hogy fogytam, pedig egész héten salátán tengődtem és éheztem. A jégkrémet majd este lekocogom. Bár van vagy 2000 kalória. Hamarabb kapnék infarktust. Jó hír, hogy péntek van és itt a hétvége. Élvezzétek ki ti is!