Hírek házunk tájáról

Szerdán elvittük Diót az állatorvoshoz. Egyrészt, mert a veszettség elleni oltás úgyis esedékes volt, másfelől mert Tibit elkezdte nyugtalanítani ez a bőrprobléma Diónál…Némely kis göb (pontosan 1 db) kivérzett és ez úgy tűnt, túlment Tibi tűréshatárán. 17:47-kor esett haza aznap a gyerekekkel és 18 óráig van rendelés. Pont akkor fordítottam el gázt (hahaha, nem is gázos a főzőlapom) a salátafőzelék alatt, bár a csirkenyársak még pácolódtak, elhajítottam a konyharuhát és rohantunk az állatorvoshoz. Annyira jellemző a kapkodás.... 

Odabenn a rendelőben a váróban nem volt hely a sok blökitől, úgyhogy rögtön sarkon fordultunk és kinn a kapualjban várakoztunk a szitáló esőben. Így arra is alkalmam nyílt, akár akartam, akár nem, hogy végre felmérjem Zalán ruházatát, majd megkérdezzem, hogy a nadrágját a szennyesből szedte ki vagy aznap sikerült annyira összekoszolnia…Csemetén büszkén vigyorgott, hogy aznapi termés, amit látok…. Réka óvatosan tűrte be, kurta, némileg kinőtt – nem érdekes, hogy hat szekérderéknyi ruhája van – szoknyájába a pólóját….Nem akartam tudni, milyen foltokat rejt.

A dokira vártunk másfél órát majdnem, de közben láttunk néhány helyes kutyust, majd végül mindent elintéztünk. Amióta a gyerekek Zállatorvost néznek a youtube-on, bámulatosan megszaporodott itthon „a büdös p….csába” felkiáltás kíváncsi kérdések száma szívférgesség, rüh és veszettség témájában. Persze csípőből lőjjük a válaszokat....Legtöbbször meg nem. Kérdéseiket szerencsére nem zúdították a gyerekek a dokira, bár neki is van 3 lurkó legalább, biztos nem harapta volna ketté őket. Kapott szurit a kutya veszettség ellen, ezt majd a télen, november táján ösmételni kell. A védekezés mellett döntöttünk szívférgesség ügyben is, kapott valami tablettát, amit kb. addig kell szedni, amíg szúnyog őgyeleg a levegőben idén, 6 hetente egyet.

Ami Dió göcsörtössé váló bőrét illeti, ugyanazt mondta, amit én kiolvastam a Google-ból, hogy valamire allergiás, de hát, hogy mire, azt nem nagyon lehet tudni, talán a samponra, amivel megfürdettük, talán csípésre, talán másra. Valami „olajat” adott rá, amit a szőrére csepegtetett apránként . Ugyanezt jövő héten ismételni kell. Egyébként száraz is a bőre. Ha nem múlik, akkor szteroid, de hát várjunk még 10 napot….Azóta elmúltak a göbök, csak pár maradt. Mivel a csirkét nem vontuk meg tőle illetve kaja szinten semmit, ezért úgy néz ki, nem valami olyasmire allergia, amit evett, inkább csípésre.

Csütörtökön fogalmam sincs, mi volt, egybefolynak a napok. Pénteken vettem a kisboltban nagy lelkesen citromos sört és burgonyaszirmot (chipset), majd 6 óra után rájöttem, hogy nem is lesz meccs aznap, az elődöntő és a döntő is hétvégén zajlott. Még jó, hogy nem kacsintottam a boltos fiúra cinkosan, hogy „a ma esti meccshez kell a ropogtatnivaló”, biztos hülyének néz, ha focikövető ember. Vacsorára lángossal tömtük tele magunkat, de nagyon….Huh, azt hittem, sosem távozik az az öklömnyi kő a gyomromból. 

Este elkezdtem nézni egy új sorozatot, az Aranyéletet….Hát abba lehet hagyni. Ez is olyasmi sorozat, amiben semmi jó nem történik, még véletlenül sem, az ilyenek láttán gyorsan lelohadok....A Viszony megy tovább, de nem olyan már, mint az első évad, a SZolgálólánynál pedig zárult a második. Hát nem tudom, mit is gondoljak. Valahogy egyszerre vonz és taszít az egész, de nem tudom megállni, hogy ne izguljak végig újabb és újabb részeket. Összességében tetszett az záróepizód, egyetlen mozzanatot leszámítva, a végét...

Szombaton mamánál néztük az elődöntőt (foci)…Nem nagyon szurkoltam senkinek, egy kicsit az angoloknak, de hát persze, hogy kikaptak. Aznap töltött paprikával tömtük magunkat , a gyerekek pancsoltak a mini medencében, nekem meg nehéz napom volt, mert fájt mindenem, legszívesebben aludtam volna a hűs szobában, de a gyerekek felkeltettek, hogy vigyek meleg vizet a medencébe….Nyűgös voltam, valami volt a levegőben. Este a junior kézilabdás csajok aranyozták be a napunkat, mert világbajnokok lettek és ezzel akkora örömöt okoztak nekünk, hogy csuda. Tényleg élmény volt nézni őket. Remélem sikeres felnőtt csapat lesz belőlük és akkor lesz utánpótlás.  

Vasárnap megtaláltuk a garázs padlásán a Jókai összest, amiről a volt tulaj beszélt ,de először nem hittem el, aztán elhittem, de nem találták a fiúk, most meg előkerült mégis. Hintaágy is lekerült a padlásról, éppen időben, csak 2 hónapok csúsztunk. Hétvégén veszünk bele puha párnákat és egy kockázati tényezővel kevesebb lesz, hogy a gyerekek kinyiffanjanak idő előtt. Eddig ugyanis folyton a hintaágy vázáról lógtak fejjel lefelé és bár magam is sokat műveltem ezt alsós koromban, semmi más nem jutott eszembe erről, csak hogy mindjárt kitörik a nyakukat….Hát most már nem lesz miről lógni. Vasárnap cimborázni is voltunk, a gyerekek nagyon jól érezték magukat, Dió is , majd még mamához is kirobogtunk, úgyhogy nagyon későn, 11-kor kerültünk ágyba. Nekem szó szerint ki esett a kezemből az estimese könyve….

Ja, a lényeget nem is mondtam. Szombat reggel fél nyolckor (!!!) jött a fűtéskorszerűsítő fószer és elhajította a munkálatok kezdését augusztus 27-re. Agyon tudtam volna ütni egy péklapáttal, az egy jó dolog, hogy nincs itthon. Július elejéről volt szó, még az augusztus elejét is lenyeltem volna. Vagy hát…így is lenyeltem, kénytelen voltam. Csak előtte még jól kisírtam magam. Azt ígérte a tervező és kivitelező, hogy két brigád jön és egy hét alatt végeznek. De hát…láttam én már karón varjút. Végül augusztus 21 a kezdés időpontja. Hogy mire eljő a névnapom, aug 31, lesz e meleg víz vagy nem…hát az még a Jó Isten sem tudja szerintem. Az biztos, hogy nagyon érdekes tanévkezdés lesz a 2018/2019-es. Nem feltétlenül azért, mert az igazgató bácsi beszéde izgalmasabb lesz, mint tavaly vagy azelőtt..