Péntek esti

A héten nem sok jó történt, ami a nomád emeleti életmódunkat illeti. Sajnos a burkolónk lelépett csapatostul. Elvileg a felesége kórházban volt és meg is műtötték a héten, de szerintem – mert én ilyen gyarló vagyok – nem látjuk őket többet. Közben semmi sincs befejezve, így kénytelenek vagyunk készülni B és C tervvel is. A héten nem mozdultunk előre, pedig hétvégén már birtokba akartuk venni a nappali – étkező régiót….legalább bútorilag, mert a villanyszerelő még nem tudott jönni konnektorokat szerelni . Marad a hűtő és a mosógép is raktáron. Nem is bánnám, ha tudnám, hogy jövő héten újra lesz fejlemény, de hát ez erősen kérdéses.

Azért volt nálunk egy pasas cirkó ügyben. Nem volt szimpi. Sajnos én olyan ember vagyok, aki képes a szakmaiság és ár elé tenni a szimpátiát, ha az ösztöneimre gondolok…a „felmérő brigád” pedig lehet, hogy marha profi, viszont nem volt szimpatikus. Kész tervekkel kellett volna előrukkolnom, azzal nem voltak tisztában, hogy számítottunk az ő tanácsaira és tapasztalataira is, mivel egyikőnk sem cirkó tervezésből és kivitelezésből él. Na mindegy, holnap visszajönnek, mérnek és jövő hétre remélem, lesz egy körülbelüli ár, amibe a cirkó frissítés kerülni fog.

Ablak fronton is mozgolódtunk, begyűjtöttem kettő ajánlatot, kizártam kettő kivitelezőt és még folynak az egyeztetések. Jövő héten remélem, megszülethet a döntés, rendelés, előleg és akkor csak négy-öt hét és új ablakaink lesznek redőnyöstül mindenestül. A konyhabútort is ma véglegesíteni szeretném, az kb. egy hónap mire elkészül. Február végén jön a nappali bútor. Szóval ha szerencsénk van, akkor a február vége izgalmas lesz. Még a konyhagépeket is be kell szerezni, persze még csak halovány ötletem van, hogy milyenek legyenek. Szemeztem beépített mikróval…de mivel a régi is működik és dupla az ára, egyelőre le kellett róla mondanom.

Na de nem is ez a lényeg, nem lakásfelújító blog ez, abból inkább kabaré lenne, hogy milyen „nemprofik” vagyunk, de mindegy.

Zalán hazaslattyogott egy 100% olvasás felmérővel, még a félévi matek, írás hátra van. Az írással vannak kisebb gondok, ilyesmi, hogy ékezet nem feltétlenül üti meg Zalán ingerküszöbét, illetve ha u/ü betű van egy szóban, hajlamos abból egy i betűt kihozni. Küszöb helyett tehát kiszüböt ír vagy még inkább kiszubot, de mindegy, gyakorlat teszi a mestert. Elég jól haladnak, már az S betűn is túl vannak és jön a b, ha ez mond valakinek valamit rajtam kívül. Szépen ír, ha akar, még hogy a fiúk nem írnak szépen. Ugyanmár!

Lesz úszóverseny és bár kiderült, hogy az egyik legjobb úszó a csoportban, nem jelentkezett a versenyre. Először úgy nyilatkozott, hogy dehogy megy ő versenyre….később rám kente az egészet, hogy nekem kellett volna őt benevezni. Hogyhogyhogy?? Ha M. anyukája nem kérdezi a versenyt, én nem is tudok semmiről.

Réka stabilan hozza eddig az ötös felmérőket, a német TZ-je is az lett, szövegértés….környezetet tegnap írták és a tollbamondást. Matek és nyelvtan van még hátra. Jövő héten hazajön a turnéról a fuvola tantónéni (Kínából).

Mostanában nyavalyognak egy kicsit, hogy így Hunyadi, úgy Hunyadi, mert ott könnyebb volt kezelni a zuhanyt illetve Zalán megjegyezte, hogy messzebbre kellett volna költöznünk, mert olyan rossz, hogy rálátni a régi lakásra. …Jellemző, hogy én nem nagyon szoktam visszanézni. Reggel, ha akarom, a ház előtt jövök el úton a buszmegállóhoz, ha akarom, másfelé megyek. Mindig azt a 12 évet látom abban a lakásban, amit ott töltöttünk, de persze az idő akkor sem állt volna meg vagy fordul vissza, ha éppen helyben maradunk. Hát nem egyszerű.

Valamelyik éjjel motoszkálást hallottam a padláson. Nem tudtam aludni, úgyhogy teljesen éber voltam olyan négy óra magasságában. Nagyon nem ijedtem meg…..illetve hát van még bennem pár fokozat az ijedtségre, de egy idő után felébresztettem Tibit, aki mostanság sajna Zalánnal alszik és nem velem…..Mire előcsámpázott a mi hálónkba, persze már csönd volt, valahogy elszaladt számításaim szerint afelé a fa felé, amin fel szokott mászni az a valami. Merthogy nem jelentkezett be a padlásfeljárón szerencsére, így nem derült ki, hogy ember vagy állat…..Olyan hangokat hallottam, mintha valaki egy életlen késsel nyiszálna egy kötelet. Jött ment…Tibi nem vesz komolyan, szerinte álmodtam vagy csak a sok faanyag recsegett a tetőszerkezetben, mennyezetben….de én nem vagyok hülye (ilyen téren legalábbis). A szomszéd fia szerint valami nyest / nyuszt /gödény féle szokott a padláson kapirgálni. Az remek. Szörföltem a neten, elengedett kutya és megmetszett ház mellett álló fa sok mindent megoldhat. Én meg csak remélem, hogy nem lesznek álmatlan éjszakáim és nem zavar ez az izé….illetve nem csinál kárt…..